Tagjai közé választotta a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának egyetemi tanárát, Barta Zoltánt az Academia Europaea (AE). A neves viselkedésökológussal nyolcra nőtt a Debreceni Egyetem professzorainak száma a testületben.
Hírek kutatás címkével
Kihelyezett akkreditált képzéseket indít az agrár-, a gazdaság- és a műszaki tudományok területén a Debreceni Egyetem Hajdúnánáson. Az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár és Szólláth Tibor polgármester a hajdúvárosban.
A Debreceni Egyetem tíz fiatal kutatója folytathatja tudományos munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. A nyertesek listáját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján hozta nyilvánosságra.
A Debreceni Egyetemen hozzák létre a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség adatelemző központját, és növelik az intézményben működő szuperszámítógép kapacitását – jelentette be Palkovics László innováció és technológiai miniszter, aki a Mesterséges Intelligencia Stratégiát ismertette az egyetemen.
Négy különálló botanikai összeállítását digitalizálta és integrálta egy, a távoktatásban is jól használható speciális adatbázissá a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke. Egy-egy növénynek a struktúrája, morfológiai metszete és mikroszkópikus fotója is elérhető a virtuális gyűjteményben.
Steril mikroalga biomassza létrehozására alkalmas zárt rendszerű fotofermentációs berendezés kifejlesztésére hozott létre konzorciumot a Debreceni Egyetem ipari partnereivel, a Zolend Kft-vel és az Albitech Kft-vel.
Fokozott óvintézkedések mellett szervezte meg nyári táborát a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara. A megelőzés mellett a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kutatási témák révén is foglalkoznak a megbetegedéssel a leendő természettudományi szakemberek a héten.
A Debreceni Egyetem 6 milliárd 250 millió forintot kap a 2020. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Ez a legnagyobb támogatás a 27 hazai tudományos intézménynek kutatásra nyújtott, összesen 43,9 milliárd forintból.
A fiatal kézilabda játékvezetők mentális képességeivel kapcsolatban készített felmérést a Debreceni Egyetem. A kutatás eredményéről tizenkét oldalas tanulmány jelent meg, tapasztalatait a hazai és a nemzetközi kézilabda szövetség is hasznosítja majd a képzéseiben.
A Debreceni Egyetem hat kutatócsoportjának tagjai mutatták be az űrkutatáshoz kapcsolódó tudományos eredményeiket a mádi Borsay Kastélyban rendezett workshopon. A DE SPACE programban az űrutazás emberi szervezetre kifejtett hatásait, valamint technikai feltételeit vizsgálják.
A Debreceni Egyetem fizikusának közreműködésével bizonyították Platón ókori tudós több évezredes feltevését. Kun Ferenc és kutatótársai igazolták, hogy valamennyi törési, repedési folyamat kocka alakú testet hoz létre. A publikáció az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben jelent meg.
A műszaki képzésfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokról és a Debrecen 2030 programban szereplő egyetemi fejlesztésekről is beszámolt Bács Zoltán kancellár az FM90 Campus Rádió Egyetem tér című műsorban. Szó volt a járványhelyzet oktatásra és egyetemi életre gyakorolt hatásáról is.
Egyszerre akár 10 teljes emberi genomot lehet költséghatékonyan feltérképezni azzal az új, nagy kapacitású DNS-szekvenáló készülékkel, melyet az elmúlt hetekben állítottak üzembe a Debreceni Egyetem Genomi Medicina és Bioinformatikai Szolgáltató Laboratóriumában.
A kora újkortól napjainkig vizsgálja több tudományterület megközelítésében a cívisvároshoz kötődést „A debreceniség mintázatai” című tanulmánykötet. A Debreceni Egyetem kutatócsoportjának munkájához kapcsolódó könyv bemutatóját kedden tartották a Déri Múzeumban.
Több mint 200 helyet javított a Debreceni Egyetem a RUR 2020 Natural Sciences természettudományi rangsorban. Legjobb magyar egyetemként már az első 300 között tartják számon a nemzetközi ranglistán, amely a világ 711 felsőoktatási intézményét vizsgálja.
Szuperszámítógép-kapacitást nyert el a European Open Science Cloud (EOSC) pályázatán a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának OpenBioMaps rendszere. A biológiai adatbáziskezelőt az ország számos nemzeti parkja és kutatóintézete használja a fajok terjedésének elemzésére.
A növényeket a környezetükből folyamatos ingerek érik, melyekre a növényeknek reagálnia kell. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai azt kutatják, hogyan befolyásolja az ultrahang a növények fejlődését.
A Debreceni Egyetemen működő MI-Tudásközpont mesterséges intelligenciára épülő kutatásairól számoltak be a szakemberek az intézmény és a Microsoft keddi közös tájékoztatóján. Az egyetemen a klinikai kutatástól a természettudományi vizsgálatokig számos területen alkalmazzák a korszerű megoldásokat.
Megváltoztak vásárlási szokásaink a koronavírus kiváltotta karantén idején. A Debreceni Egyetem kutatóinak közreműködésével készült felmérésből kiderült, hogy ritkábban jártunk boltba, tudatosabban pakoltunk a kosarunkba, és sokan az online élelmiszerboltok szolgáltatásait is kipróbálták.
Az ivadékokban több toxikus fém halmozódik fel, mint az idősebb halakban – állapították meg a Debreceni Egyetem szakemberei. A kutatócsoport a publikációért a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által alapított Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjban részesült.
Innovatív műszerek felhasználásával és német kutatók közreműködésével folytatták a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Sajó medermozgását feltáró vizsgálataikat. Új eredményeiket az Európai Földrajzi Unió virtuális konferenciáján is bemutatták.
A koronavírus-járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatos kutatások és fejlesztések aktuális helyzetéről tartott online tudományos konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tanácskozáson Szilvássy Zoltán rektor ismertette a Debreceni Egyetemen folyó fejlesztéseket.
A Debreceni Egyetem kutatója is részt vett abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely megállapította, hogy a lombkorona felnyílása hősokként éri az erdei aljnövényzetet. A kutatás eredményeit címlapon hozta a neves tudományos szaklap, a Science magazin.
Bár teljes mértékben nem sikerült megvalósítani azt az úgynevezett millenniumi fejlesztési célt, hogy 2000-re az egész világon felszámolják az éhínséget, manapság kevesebbeknek korog a gyomra a Földön, mint az ezredfordulón.
A COVID 19 járvány kapcsán hozott korlátozó rendelkezések hatásait vizsgálja a hatvan év fölötti népesség körében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszékének kutatócsoportja. A cél a problémák definiálása, beavatkozási javaslatok megfogalmazása.