Falevél, fanedvek és méz – ilyen és hasonló, úgynevezett nem konvencionális bioindikátorok azonosítása a célja annak a projektnek, amely a Temesvári Műszaki Egyetem és a Debreceni Egyetem együttműködésével indult. A kutatók azt vizsgálják, mennyire alkalmasak ezek az anyagok a városi környezet állapotának nyomon követésére hosszútávon a két régióban. Egy stratégiai akciótervet is összeállítanak, ami a későbbiekben rutin elemzésben is alkalmazható lehet.
Hírek természettudomány címkével
Mi az a túlturizmus és milyen kapcsolatban van ez a jelenség a klímaváltozással? Ehhez hasonló kutatások is szóba kerültek az MTA DTB Földtudományi Szakbizottságának hétfői előadóülésén. Az eseményen, amelyet az MTA200 jubileumi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan szerveztek, a szervezet hét munkabizottsága számolt be eredményeiről és terveiről. A rendezvényen a Debreceni Egyetem meghatározó geográfusáról, Süli-Zakar Istvánról is megemlékeztek.
A Debreceni Egyetem kutatói Vibók Ágnes professzor vezetésével egy olyan rendkívül gyors, femtoszekundumos folyamatot vizsgálnak, amely nem csupán a molekulák fotostabilitásáért és fényátalakításáért felel, de teljesen új alapokra helyezheti a molekuláris elektronikát és a kémiai folyamatok katalízisét.
A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is.
Újabb gyakorlatorientált képzési lehetőség nyílt a Debreceni Egyetem vegyész- és villamosmérnök hallgatói számára. A DE Természettudományi és Technológiai Kar a Szolnok mellett elektrolitgyárat építő KunlunChemmel kötött együttműködési megállapodást, amely az oktatás mellett a kutatás-fejlesztésre is kiterjed.
Első alkalommal szervezett konferenciát a Debreceni Autóipari Klaszter. A Debreceni Egyetemet is tagjai között tudó egyesület szerdai tanácskozásán a Természettudományi és Technológiai Kar kutatója beszélt a hazai autóipar területi átrendeződéséről.
A kihalás szélére sodródott magyar szöcskeegér megmentéséért végzett erőfeszítéseikről tartott előadást a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának két munkatársa Japánban, az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában.
A visegrádi országok klímapolitikai paradigmáit elemezte a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék tudományos munkatársa. Kiss Emőke erről szóló tanulmánya a neves Environmental Science & Policy folyóiratban jelent meg, amivel elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Újfajta kontrasztanyagot fejlesztett ki a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) számára a Debreceni Egyetem fiatal kutatója. Garda Zoltán és kutatótársai bebizonyították, hogy a fluortartalmú mangán(II)-komplexek detektálása az élő szervezetben lehetséges a 19F MR képalkotásban. Az erről szóló tanulmány egy neves nemzetközi szaklapban is megjelent.
Több mint 2,6 millió állatkerti születés adatait elemezték magyar és külföldi kutatók, hogy kiderítsék: valóban véletlenszerű-e, hogy az emlősök és madarak között melyik nem képviselői születnek gyakrabban. Az eredmények meglepő torzulásokat mutatnak, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a fajmegőrzési programok sikerét. A kutatás a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.