A Debreceni Egyetem kutatói Vibók Ágnes professzor vezetésével egy olyan rendkívül gyors, femtoszekundumos folyamatot vizsgálnak, amely nem csupán a molekulák fotostabilitásáért és fényátalakításáért felel, de teljesen új alapokra helyezheti a molekuláris elektronikát és a kémiai folyamatok katalízisét.
Hírek természettudomány címkével
A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is.
Újabb gyakorlatorientált képzési lehetőség nyílt a Debreceni Egyetem vegyész- és villamosmérnök hallgatói számára. A DE Természettudományi és Technológiai Kar a Szolnok mellett elektrolitgyárat építő KunlunChemmel kötött együttműködési megállapodást, amely az oktatás mellett a kutatás-fejlesztésre is kiterjed.
Első alkalommal szervezett konferenciát a Debreceni Autóipari Klaszter. A Debreceni Egyetemet is tagjai között tudó egyesület szerdai tanácskozásán a Természettudományi és Technológiai Kar kutatója beszélt a hazai autóipar területi átrendeződéséről.
A kihalás szélére sodródott magyar szöcskeegér megmentéséért végzett erőfeszítéseikről tartott előadást a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának két munkatársa Japánban, az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában.
A visegrádi országok klímapolitikai paradigmáit elemezte a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék tudományos munkatársa. Kiss Emőke erről szóló tanulmánya a neves Environmental Science & Policy folyóiratban jelent meg, amivel elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Újfajta kontrasztanyagot fejlesztett ki a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) számára a Debreceni Egyetem fiatal kutatója. Garda Zoltán és kutatótársai bebizonyították, hogy a fluortartalmú mangán(II)-komplexek detektálása az élő szervezetben lehetséges a 19F MR képalkotásban. Az erről szóló tanulmány egy neves nemzetközi szaklapban is megjelent.
Több mint 2,6 millió állatkerti születés adatait elemezték magyar és külföldi kutatók, hogy kiderítsék: valóban véletlenszerű-e, hogy az emlősök és madarak között melyik nem képviselői születnek gyakrabban. Az eredmények meglepő torzulásokat mutatnak, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a fajmegőrzési programok sikerét. A kutatás a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Milyen gazdafajok fészkeit választják tojásaiknak leggyakrabban azok a madárfajok, amelyek másra bízzák utódaik kiköltését és felnevelését? Erre a kérdésre kereste a választ a Debreceni Egyetem kutatója egy nemzetközi együttműködés keretében, melyben a világ több mint hatezer madárfajának adatait használták fel.
Magyarország az utóbbi években sokat tett és kiemelkedő eredményeket ért el az űrkutatás és űrtechnológia területén, mindezt annak érdekében, hogy meghatározó szerepet töltsön be a nemzetközi ökoszisztémában. Ebben a folyamatban, ahogy eddig, ezt követően is kiemelten számítunk a hazai egyetemekre, így a Debreceni Egyetemre is – jelentette ki Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára Debrecen űripari potenciálját felmérő látogatásakor csütörtökön a Debreceni Egyetemen.