Lehet-e a mezőgazdasági növény egyszerre élelmiszer és környezeti kármentesítő? A Debreceni Egyetem kutatócsoportja a repce csíranövények különleges képességeit vizsgálta. Arra voltak kíváncsiak, hogyan képesek kivonni a talajból és saját szervezetükben felhalmozni ezek a növények a veszélyes nehézfémeket. A kutatás nemcsak a környezetvédelem, hanem az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos eredményeket hozott.
Hírek természettudomány címkével
A tömegspektrometriás elemzések előtt nyithat meg új utakat az az eljárás, melyet a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (DE TTK) kutatócsoportja dolgozott ki. Az új vizsgálati módszer jelentősen csökkenti a fehérjék tömegspektrometriás méréseinek idejét és költségét a gyógyszeriparban és a fehérjekutatásban. A tudományos eredményeket összegző publikáció az egyik legrangosabb nemzetközi kémiai szaklapban, az Angewandte Chemie-ben jelent meg.
A népszerű ismeretterjesztő televíziós sorozat főszereplője, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója, Härtlein Károly tartott izgalmas előadást a természettudományok iránt érdeklődő fiatalok számára a Kölcsey Központban a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kalandozások a Természet- és Műszaki Tudományokban című rendezvénysorozata részeként.
A környezettudatos gondolkodás erősítésére és a fenntartható jövő iránti felelősség hangsúlyozására fókuszált az idei, immár 15. alkalommal megrendezett Zöld Börze a Debreceni Egyetemen. A Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának rendezvényén átadták Debrecen legújabb elektromos hulladékszállító járművét is.
Idén minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a Debreceni Egyetem Kémia Koordinációs Intézete által meghirdetett „Kémia felkészítő középiskolásoknak” program iránt. Ebben a tanévben több mint háromszázötvenen jelentkeztek a kurzusra.
Falevél, fanedvek és méz – ilyen és hasonló, úgynevezett nem konvencionális bioindikátorok azonosítása a célja annak a projektnek, amely a Temesvári Műszaki Egyetem és a Debreceni Egyetem együttműködésével indult. A kutatók azt vizsgálják, mennyire alkalmasak ezek az anyagok a városi környezet állapotának nyomon követésére hosszútávon a két régióban. Egy stratégiai akciótervet is összeállítanak, ami a későbbiekben rutin elemzésben is alkalmazható lehet.
Mi az a túlturizmus és milyen kapcsolatban van ez a jelenség a klímaváltozással? Ehhez hasonló kutatások is szóba kerültek az MTA DTB Földtudományi Szakbizottságának hétfői előadóülésén. Az eseményen, amelyet az MTA200 jubileumi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan szerveztek, a szervezet hét munkabizottsága számolt be eredményeiről és terveiről. A rendezvényen a Debreceni Egyetem meghatározó geográfusáról, Süli-Zakar Istvánról is megemlékeztek.
A Debreceni Egyetem kutatói Vibók Ágnes professzor vezetésével egy olyan rendkívül gyors, femtoszekundumos folyamatot vizsgálnak, amely nem csupán a molekulák fotostabilitásáért és fényátalakításáért felel, de teljesen új alapokra helyezheti a molekuláris elektronikát és a kémiai folyamatok katalízisét.
A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is.
Újabb gyakorlatorientált képzési lehetőség nyílt a Debreceni Egyetem vegyész- és villamosmérnök hallgatói számára. A DE Természettudományi és Technológiai Kar a Szolnok mellett elektrolitgyárat építő KunlunChemmel kötött együttműködési megállapodást, amely az oktatás mellett a kutatás-fejlesztésre is kiterjed.