A microPublication Biology folyóiratban jelent meg a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar hallgatóinak bevonásával készült vizsgálat leirata, melyben sörökből kimutatható mikrobákat kerestek és elemeztek. Már egy következő publikáció is készül, abban mézsörélesztőket hasonlítanak össze fenotípusosan.
Hírek természettudomány címkével
Két védett lepke, a csíkos medvelepke és a sárga gyapjasszövő genomi könyvtárát készítik el a Debreceni Egyetemen a szakemberek egy nemzetközi kooperáció keretében. A kutatók célja, hogy a genetikai struktúrát megismerve segítsék a természetvédelmi menedzsmentet a fajmegőrzésben.
A matematika három hagyományos ágát, az algebrát, az analízist és a geometriát is érinti a Debreceni Egyetem Matematikai Intézet egyetemi docense, Figula Ágota kutatása, melyben a differenciálható nem asszociatív struktúrákat vizsgálta. A tanulmány a neves Journal of Algebrában jelent meg.
Reakciójukban képződhetnek olyan hosszú élettartamú vegyületek, amelyek reakcióba léphetnek a nyersvizekben lévő más komponensekkel, így különböző klórozott, halogénezett vegyületek jelenhetnek meg, amik emberi egészségre károsak – állapították meg a Debreceni Egyetem kutatói.
A tavaszi félévben is folytatódik a Science Cafe, a Debreceni Egyetem (DE) Tudományos Igazgatóságának ismeretterjesztő sorozata. Elsőként Anyag és fény párbeszéde – a spektroszkópia titkai címmel Csarnovics István, a DE Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék docense tart előadást február 26-án, szerdán 17 órától a KARAKTER 1517 Könyvesbolt és Kávézóban.
Nemcsak a múltat idézi meg, hanem a jelen és a jövő generációi számára is útmutatást nyújt Lóki József könyve, melyet a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet fennállásának 110. évfordulója ihletett.
Mintegy ezer diák érkezett a Kölcsey Központ Nagytermébe csütörtökön, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara által életre hívott, Kalandozások a Természet- és Műszaki Tudományokban elnevezésű rendezvénysorozat negyedik állomására. Ezúttal Prószéky Gábor, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója tartott előadást Érti-e a mesterséges intelligencia a nyelvet vagy csak úgy csinál? címmel.
Nyolcadik alkalommal tartotta meg a MOL Petrolkémia duális tanévnyitóját Tiszaújvárosban. Az ünnepségen köszöntötték az új évfolyam hallgatóit és a végzősöket is. A 2025/26-os keresztféléves szemeszterben tizenketten kezdik meg tanulmányaikat a vállalatnál, közülük kilencen a Debreceni Egyetem, hárman a Miskolci Egyetem hallgatói.
Robert Freckleton, a University of Sheffield ökológusa, a biodiverzitás monitoring egyik vezető teoretikusa, a komparatív evolúciós modellek nemzetközi tekintélyű kutatója három hónapot tölt el vendégprofesszorként a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékén.
Okleveles tanárok, alkalmazott matematikusok, biológusok, biomérnökök, biotechnológusok, fizikusok, hidrobiológusok, vegyészek és vegyészmérnökök kapták meg oklevelüket a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar pénteken tartott diplomaosztóján a Díszudvaron.
Idén is megtartotta a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Környezetanalitikai Kutatócsoportja tavaly életre hívott rendezvényét. Ezúttal is a nők szerepét, lehetőségeit, helyzetét járták körbe a tudományos világban.
Nemzetközi tudományos konferenciával tisztelgett a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Analízis Tanszéke születésének 100. évfordulója alkalmából Aczél János és munkássága előtt. A Hajdúszoboszlón tartott rendezvényre több mint ötven kutató érkezett a világ számos pontjáról.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) elkötelezetten támogatja a megújuló energiaforrások és a fenntarthatóság ügyét. Ennek jegyében a kar együttműködési megállapodást kötött a Magyar Megújuló Energia Szövetséggel. A felek céljai számos területen összhangban állnak, így megalapozott a sikeres kooperáció.
A mozgásmintázat és a térbeli elhelyezkedések lehetőséget kínálnak még további vizsgálódásra abban a kutatásban, melyben a Przewalski ménes társadalmát tanulmányozták szakemberek a Hortobágyon – véli a Debreceni Egyetem viselkedésökológusa, Barta Zoltán, aki tagja volt a kutatócsoportnak. A professzor a korábbi eredményeket bemutató tanulmányért nemrég elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
Tudja, milyen ásványok vannak a mobiltelefonban, a fogkrémben és a babahintőporban? Hogyan törnek ki a vulkánok? Mitől drágák a drágakövek? – ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Debreceni Egyetem szakembereitől a Csapó utcai bevásárlóközpontban pénteken nyílt tárlaton, ahol igazi különlegességeket, többek között világító ásványokat is megcsodálhatnak látogatók.
Látványos kísérletekkel, mikroszkópos vizsgálatokkal és a továbbtanulással kapcsolatos részletes információkkal várta a fiatalokat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) csütörtökön a Csapó utcai bevásárlóközpontban.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) széles képzési kínálattal várja azokat a fiatalokat, akik a természettudományok vagy a műszaki tudományok iránt érdeklődnek. Legyen szó tanári pályáról, kutatói hivatásról vagy mérnöki karrierről az iparban, a kar olyan tudást nyújt, amellyel végzett hallgatói biztosan helytállnak a munkaerőpiacon.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) két izgalmas rendezvénnyel készül, hogy közelebb hozza a természettudományokat és a műszaki tudományokat a továbbtanulás előtt álló fiatalokhoz. Január 23-án, csütörtökön a Fórum Bevásárlóközpont alsó szintjén egész napos nyílt napot tartanak, amelyet másnap egy látványos ásványkiállítás követ.
Mintegy 180, alapképzésben tanuló hallgató vette át diplomáját a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának szombati ünnepségén. Biológusok, biomérnökök, fizikusok, földtudományi kutatók, vegyészek, vegyészmérnökök és villamosmérnökök kapták meg okleveleiket a Főépület Díszudvarán.
Kis túlzással örök vitatéma, hogy élő vagy műfenyőt válasszunk karácsonyra. Ha nem csupán a szívünkre, hanem az észérvekre is hallgatunk, még akkor sem egyértelmű a döntés, hiszen számos előny és hátrány szólhat mindkettő mellett. A Debreceni Egyetem professzora, Kéki Sándor elmondta, milyen indokok sorakoznak a műfenyő mellett, illetve ellen.
Sokak számára akkor igazi a karácsony, ha van hó. Az elmúlt években nem voltak elkényeztetve Magyarország lakói, akik továbbra sem tudhatják biztosan, milyen időjárás vár rájuk az ünnepek alatt. A Debreceni Egyetem szakembere elmondta, mire számíthatunk.
Észak-Afrikától a Kárpát-medencén át Eurázsiáig terjedő kutatásokról számoltak be biológusok a DAB Székházban tartott nemzetközi workshopon. A tanácskozás lehetőséget kínált új együttműködések kialakítására is.
Miként lehet új ötletekkel egészségügyi problémákat megoldani, mit takar az a szóösszetétel, hogy jótékonysági mozizás, mi történt az idei első gólyabálokon, hogy nézett ki a mai debreceni Nagyállomás elődje, mennyire intelligensek a vetési varjak és hogyan tudta az élen zárni az NBIII-as futballbajnokságot a DEAC férfi alakulata – egyebek mellett ezekről lehet olvasni az Egyetemi Élet friss számában.
Az antimikrobiális rezisztencia terjedésében vizsgálja a vonulómadarak szerepét a Debreceni Egyetem nemzetközi hírű etológus professzora, Székely Tamás és kutatócsoportja a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program nyertes pályázatában.
Karácsonyra szinte „kötelező” karácsonyfát venni. Az azonban nem mindegy, hogy milyet. Az egyiknek jó az illata, de hamar hullik a levele, a másiknak ritkásak az ágai és nehéz feldíszíteni, a harmadik látszólag mindenben megfelel, de nagyon drága. Mielőtt döntést hozunk, azt sem árt tisztázni, melyik terem meg Magyarországon, hogy ne olyat vegyünk, amit erősen környezetszennyező módon, ezer kilométerekről utaztattak. A kérdések tisztázására a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatóját kértük fel.