A mozgásmintázat és a térbeli elhelyezkedések lehetőséget kínálnak még további vizsgálódásra abban a kutatásban, melyben a Przewalski ménes társadalmát tanulmányozták szakemberek a Hortobágyon – véli a Debreceni Egyetem viselkedésökológusa, Barta Zoltán, aki tagja volt a kutatócsoportnak. A professzor a korábbi eredményeket bemutató tanulmányért nemrég elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
Hírek természettudomány címkével
Tudja, milyen ásványok vannak a mobiltelefonban, a fogkrémben és a babahintőporban? Hogyan törnek ki a vulkánok? Mitől drágák a drágakövek? – ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Debreceni Egyetem szakembereitől a Csapó utcai bevásárlóközpontban pénteken nyílt tárlaton, ahol igazi különlegességeket, többek között világító ásványokat is megcsodálhatnak látogatók.
Látványos kísérletekkel, mikroszkópos vizsgálatokkal és a továbbtanulással kapcsolatos részletes információkkal várta a fiatalokat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) csütörtökön a Csapó utcai bevásárlóközpontban.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) széles képzési kínálattal várja azokat a fiatalokat, akik a természettudományok vagy a műszaki tudományok iránt érdeklődnek. Legyen szó tanári pályáról, kutatói hivatásról vagy mérnöki karrierről az iparban, a kar olyan tudást nyújt, amellyel végzett hallgatói biztosan helytállnak a munkaerőpiacon.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara (TTK) két izgalmas rendezvénnyel készül, hogy közelebb hozza a természettudományokat és a műszaki tudományokat a továbbtanulás előtt álló fiatalokhoz. Január 23-án, csütörtökön a Fórum Bevásárlóközpont alsó szintjén egész napos nyílt napot tartanak, amelyet másnap egy látványos ásványkiállítás követ.
Mintegy 180, alapképzésben tanuló hallgató vette át diplomáját a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának szombati ünnepségén. Biológusok, biomérnökök, fizikusok, földtudományi kutatók, vegyészek, vegyészmérnökök és villamosmérnökök kapták meg okleveleiket a Főépület Díszudvarán.
Kis túlzással örök vitatéma, hogy élő vagy műfenyőt válasszunk karácsonyra. Ha nem csupán a szívünkre, hanem az észérvekre is hallgatunk, még akkor sem egyértelmű a döntés, hiszen számos előny és hátrány szólhat mindkettő mellett. A Debreceni Egyetem professzora, Kéki Sándor elmondta, milyen indokok sorakoznak a műfenyő mellett, illetve ellen.
Sokak számára akkor igazi a karácsony, ha van hó. Az elmúlt években nem voltak elkényeztetve Magyarország lakói, akik továbbra sem tudhatják biztosan, milyen időjárás vár rájuk az ünnepek alatt. A Debreceni Egyetem szakembere elmondta, mire számíthatunk.
Észak-Afrikától a Kárpát-medencén át Eurázsiáig terjedő kutatásokról számoltak be biológusok a DAB Székházban tartott nemzetközi workshopon. A tanácskozás lehetőséget kínált új együttműködések kialakítására is.
Miként lehet új ötletekkel egészségügyi problémákat megoldani, mit takar az a szóösszetétel, hogy jótékonysági mozizás, mi történt az idei első gólyabálokon, hogy nézett ki a mai debreceni Nagyállomás elődje, mennyire intelligensek a vetési varjak és hogyan tudta az élen zárni az NBIII-as futballbajnokságot a DEAC férfi alakulata – egyebek mellett ezekről lehet olvasni az Egyetemi Élet friss számában.
Az antimikrobiális rezisztencia terjedésében vizsgálja a vonulómadarak szerepét a Debreceni Egyetem nemzetközi hírű etológus professzora, Székely Tamás és kutatócsoportja a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program nyertes pályázatában.
Karácsonyra szinte „kötelező” karácsonyfát venni. Az azonban nem mindegy, hogy milyet. Az egyiknek jó az illata, de hamar hullik a levele, a másiknak ritkásak az ágai és nehéz feldíszíteni, a harmadik látszólag mindenben megfelel, de nagyon drága. Mielőtt döntést hozunk, azt sem árt tisztázni, melyik terem meg Magyarországon, hogy ne olyat vegyünk, amit erősen környezetszennyező módon, ezer kilométerekről utaztattak. A kérdések tisztázására a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatóját kértük fel.
Tíz tudós, köztük Lihi Norbert egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet oktatójának munkáját ismerték el a Junior Prima Díj Magyar Tudomány kategóriájában.
Az elmúlt évtizedek töretlen fejlődését, a Debreceni Egyetemből történt kiválást, valamint a multidiszciplináris kutatásokat és az ezeket kiszolgáló, kiemelkedő infrastruktúrát is áttekintették a HUN-REN Atommagkutató Intézet alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából szerdán. A jubileumi ünnepségen az egyetem több karának képviselői méltatták az együttműködések eredményeit.
Az első háromban végzett a világ egyik legnagyobb atomenergetikai vállalata, a Rosatom online tudományos vetélkedőjén a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar két fiatal kutatója. A versenyzőknek 24 órájuk volt 25 különböző témájú kérdés megválaszolására a nukleáris alkalmazások terén.
Kilenc szekcióban hetven pályamunkát mutattak be ifjú kutatók a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Őszi Tudományos Diákköri Konferenciáján. A zsűri értékelése alapján 38 hallgató mutathatja be eredményeit 2025-ben a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián.
Az új galektin inhibitor alapvázak állnak a Debreceni Egyetemen működő Kémiai Glikobiológiai Kutatócsoport legújabb vizsgálatainak középpontjában. Somsák László professzor vezetésével lundi és thesszáliai kollégákkal közösen végzik majd a kutatást a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési programban nyertes pályázat keretében.
A legújabb eredményeket és a továbblépés lehetséges irányait vitatták meg kutatók és ipari szakemberek a Biotechnológia a Debreceni Egyetemen – 2024 Szimpóziumon. A Fókuszban az oktatás és kutatás a biotechnológia területén a 75 éves TTK-n alcímmel meghirdetett konferencián elhangzott: a biotechnológia életünk minden területén megjelenik, oktatási és kutatási szempontból is jelentős szerepet tölt be a DE-n.
A nagyfejű csajkó szaporodásbiológiáját és utódgondozási rendszerét vizsgálta PhD-dolgozatában a HUN-REN-DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, Lévai-Kiss Johanna, aki munkájáért elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia elismerését, Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori értekezése-díjat.
Újabb szakaszához érkezett hazánk egyik fokozottan védett halfajának megmentése: több mint háromszáz lápi pócot telepítettek a Navatba és a Nyíres-tóba. A Természettudományi és Technológiai Kar szakemberei arra számítanak, hogy egy év múlva már két korosztályból álló, nagy egyedszámú populációkat lehet majd megfigyelni.
Hogyan választanak csődört a kancák és létezik-e barátság a vadlovak között? A Debreceni Egyetem kutatói válaszolnak az Univerzum magazin legújabb epizódjában. A DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatában ezúttal a Hortobágyi Nemzeti Park rezervátumába kalauzoljuk nézőinket
Jeles évfordulókban bővelkedő esztendő az idei a Debreceni Egyetemen, hiszen a Természettudományi és Technológiai Kar megalakulásának 75. jubileuma mellett a matematika oktatásának centenáriuma is 2024-re esik. Az elmúlt évszázad tiszteletére ünnepi intézeti értekezletet tartottak a Matematikai Intézetben.
Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a természetvédelem és az ökológia területén? Erről tanácskoztak a szakemberek egy, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként szervezett budapesti szimpóziumon, amelyen a Debreceni Egyetem több szakembere is megosztotta tudását és elképzeléseit.
Idén is óriási érdeklődésre tartott számot az iTTKutathatsz elnevezésű Természettudományos és Mérnöki Fesztivál és Duális Képzési Információs Nap. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) képzési kínálatáról, felvételi követelményeiről és a duális képzéséről tájékozódhattak a középiskolások a rendezvényen.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar 11 hallgatója részesült Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. Az elismeréseket Kun Ferenc dékán és Kozma Gábor oktatási dékánhelyettes adta át a legkiválóbbaknak.