Több mint 2,6 millió állatkerti születés adatait elemezték magyar és külföldi kutatók, hogy kiderítsék: valóban véletlenszerű-e, hogy az emlősök és madarak között melyik nem képviselői születnek gyakrabban. Az eredmények meglepő torzulásokat mutatnak, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a fajmegőrzési programok sikerét. A kutatás a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Hírek természettudomány címkével
Milyen gazdafajok fészkeit választják tojásaiknak leggyakrabban azok a madárfajok, amelyek másra bízzák utódaik kiköltését és felnevelését? Erre a kérdésre kereste a választ a Debreceni Egyetem kutatója egy nemzetközi együttműködés keretében, melyben a világ több mint hatezer madárfajának adatait használták fel.
Magyarország az utóbbi években sokat tett és kiemelkedő eredményeket ért el az űrkutatás és űrtechnológia területén, mindezt annak érdekében, hogy meghatározó szerepet töltsön be a nemzetközi ökoszisztémában. Ebben a folyamatban, ahogy eddig, ezt követően is kiemelten számítunk a hazai egyetemekre, így a Debreceni Egyetemre is – jelentette ki Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára Debrecen űripari potenciálját felmérő látogatásakor csütörtökön a Debreceni Egyetemen.
A legjobbak között jegyzik a Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék két professzorát, Pócsi Istvánt és Emri Tamást, akik a gomba stresszbiológiai kutatások terén értek el kiemelkedő eredményeket. Foglalkoznak mind humán-, növény- és rovarpatogén gombákkal, mind ipari mikroorganizmusokkal, a kutatások ipari és gyógyszerfejlesztési szempontból is lényegesek lehetnek.
Docensi, intézetigazgatói és tanszékvezetői kinevezéseket vettek át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának oktatói és kutatói egy ünnepélyes esemény keretében pénteken. A megbízásokat Kun Ferenc dékán adta át.
Jelentős károkat okozott a vihar, amely hétfőn végigsöpört az országon. Sokan talán eddig csak a filmekben láttak olyat, amit most a saját bőrünkön is megtapasztalhattunk. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa azt mondja: jobb, ha a jövőben felkészülünk a hasonló eseményekre, hiszen nagy valószínűséggel nőni fog ezek száma.
Végzett hallgatóit köszöntötte a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara csütörtökön a Díszudvaron. A két diplomaosztón 372-en vehettek át oklevelet, emellett kitüntetéseket is kiosztottak.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara adott otthont az első CubeSat-fejlesztői találkozónak. A rendezvényen négy felsőoktatási intézmény hallgatói ismerhették meg egymás elképzeléseit, valamint az Európai Űrügynökség pályázati lehetőségeit annak érdekében, hogy egymást segítve minél több egyetem repíthessen saját műholdat a világűrbe a jövőben tudományos céllal.
Kiemelt kutatási eredményként mutatta be a Central European Research Infrastructure Consortium (CERIC) a Debreceni Egyetem munkáját. A Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén végzett alkalmazott kutatások középpontjában az aerogélek állnak.
Innovatív módszerrel térképezték fel az előállított intelligens anyagokat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar szakemberei. A céljuk az volt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével megtudják, hogyan módosíthatják a vegyületek tulajdonságait.
Kubinyi Enikő etológus, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi tanára tartott előadást a DE TTK Kalandozások a Természet- és Műszaki Tudományokban című rendezvénysorozata keretében. A neves szakember egyebek mellett az ember-kutya kapcsolat különlegességéről is beszélt a Kölcsey Központban.
Várnagy Katalint választották meg a Magyar Kémikusok Egyesülete új főtitkárának, megbízatása két évre szól. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézetének igazgatója a Náray-Szabó István Tudományos Díjat is átvehette a szervezet küldöttközgyűlésén.
A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára, valamint azok szélesebb körű társadalmi és szakmai megismertetésére fektették a fő hangsúlyt az V. Debreceni Alkalmazott Rovartani Konferencián. A Zoo Debrecenben tartott eseményen a rovartani kutatások aktuális, a mezőgazdaság és környezetvédelem szempontjából is releváns kérdéseit járták körül.
Mintegy százötven szakember érkezett a Debreceni Egyetemre, ahol a legmodernebb térinformatikai technológiákról és módszerekről, illetve azok felhasználási lehetőségeiről tanácskoztak két napon át, a 16. Térinformatikai Konferencián és Szakkiállításon.
Rekordszámú hallgató részvételével rendezték meg a 4. Nemzetközi Tudományos Konferenciát a Debreceni Egyetemen. A külföldi diákokat tömörítő International Student Union (ISU) szervezésében megtartott eseményen négyszáznál is többen vettek részt, a hallgatók a karokon folyó tudományos munkáról, a TDK lehetőségeiről és az intézmény tehetséggondozási programjairól hallhattak előadásokat.
Kétmillió forinttal támogatta a TAPI Hungary Industries Kft. a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karát. A vállalat laboratóriumi eszközök beszerzéséhez járult hozzá.
Mi történik a kortárs matematikában? címmel az MTA200 bicentenáriumi programsorozat részeként szervezett szakmai rendezvényt a Debreceni Akadémiai Bizottság Matematikai Munkabizottsága a DAB Székházban. Az eseményen a Debreceni Egyetem három fiatal kutatója ezúttal nem a saját eredményeiről, hanem mások tudományos munkáiról beszélt.
A Debreceni Egyetem a Műszaki Kar repülőgép-szimulátorával és robotaival, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar geoinformatikai, hőkamerás eszközeivel és színes kémiai kísérletekkel mutatkozott be az Emerson | NI debreceni leányvállalatának pénteki tudományos élménynapján. Több mint ezer diáknak mutatták meg a STEM világának sokszínűségét.
Cellulóz alapú és biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként, illetve membránként. Ezek a főbb jellemzői annak az újratölthető cink-levegő akkumulátornak, melynek prototípusát a Debreceni Egyetem kutatói fejlesztették ki. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjában.
Megkezdte működését a Zöld Őrszem nevű Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer, amelyet Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata és a Debreceni Egyetem közösen hozott létre és működtet. A legkorszerűbb műszerekkel 16 helyszínen mérik a levegő, a víz, a föld, a zaj és a biodiverzitás állapotát a városban. A projekt keretében a Debreceni Egyetemen folytatott magas színvonalú tudományos tevékenység a gyakorlatban is a debreceniek szolgálatába áll.
Idén is meghirdeti hagyományos nyári táborát a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara. A minden évben nagy sikerrel megrendezett egyhetes táborban bemutatják a jövő generációjának a természettudományos kutatómunka, a mérnöki fejlesztések kihívásait és szépségeit.
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara adott otthont a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika (FIFÖMA) Szekciójának április 22-25. között. A megmérettetésen a Debreceni Egyetem hallgatói kiváló eredményekkel zártak.
Idén is nívós versennyel emlékeztek a Debreceni Egyetem egykori hallgatójára, a Biológiai Intézet volt oktatójára, Less Nándor növényföldrajzosra. Az általános- és középiskolásoknak meghirdetett földrajzverseny döntőjére már 32 éve érkeznek az ország minden szegletéből ifjú tehetségek.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának tizenegy hallgatója, valamint egy, a karon kutatómunkát folytató középiskolás diák is ismertette kutatási eredményeit a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Biológia Szekciójában. Ketten dobogós helyezést értek el, hárman pedig különdíjjal gazdagodtak.
Nagy sikerrel rendezték meg a Debreceni Egyetemen a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Kémiai és Vegyipari Szekcióját. Tizenhét tagozatban több mint tíz tudományterületen hangzottak el előadások, a helyi hallgatók mellett az ország számos felsőoktatási intézményéből és a határon túlról is érkeztek ifjú kutatók a tanácskozásra.