Egy, a szervezetben természetes módon jelen lévő epesav (urzodeoxikólsav) segítheti a petefészek-daganat növekedését, terjedését és az áttétek kialakulását – ez derült ki a Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatából. Az eredmény azért is fontos, mert ezzel az anyaggal kapcsolatban az eddigi tanulmányok csak rákellenes hatásokat mutattak ki. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bélbaktériumok által termelt anyagok a különböző daganatokra eltérő módon hathatnak. A kutatók az eredményeiket bemutató közleményükért elnyerték a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
Hírek Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány címkével
A D-vitamin egyik formája laboratóriumi vizsgálatokban jelentősen csökkentette a leukémiához kapcsolódó veszélyes gyulladásos reakciót – derült ki a Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatából. Az eredmény hosszútávon új kiegészítő kezelések kidolgozásához vezethet, de jelenleg a D-vitamin nem helyettesíti az életmentő szteroidkezelést. A kutatók vizsgálatukról egy rangos nemzetközi orvosbiológiai folyóiratban számoltak be, cikküket a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Több mint 12 ezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait szeptembertől a Debreceni Egyetemen. Az intézmény vasárnapi tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kiemelte: Magyarország jövője elválaszthatatlan a Debreceni Egyetemtől, amely több szempontból is példaértékű a többi hazai felsőoktatási intézmény számára. Az idei ünnepség a nagy egyetemi életművek megbecsüléséről is szólt, először adtak át rector emeritus és decanus emeritus címeket az intézmény életében meghatározó szerepet játszó vezetőknek.
A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának korábbi dékánja, Mátyus László professor emeritus lett az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány megújult kuratóriumának elnöke. A testület augusztus 31-én vette át a feladatokat a korábbi kuratóriumtól.
A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A Debreceni Egyetem Szenátusa az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) felkérésnek megfelelően rendkívüli ülést tartott annak érdekében, hogy az egyetem számára 2026. augusztus 3-án megküldött kurátori pályázatokat rangsorolja, valamint megállapítsa az egyetem által delegált FB tagot és javaslatot tegyen a további tagokra.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke felszólalt a Debreceni Egyetem augusztus 6-án, csütörtökön tartott rendkívüli szenátusi ülésén.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói arra jutottak, hogy azokban a földszintes családi házakban, ahol telente a falakban, a padlóban és a plafonban apró csövekben keringetik a fűtésre használt melegvizet, az egyenletesebb eloszlás miatt jobb ugyan a hőérzet, mint egy radiátoros épületben, ugyanakkor az előbbi fűtési megoldás többe is kerül.