Hírek innováció címkével

Aktuális teendőket, az elmúlt időszak jogszabályi változásait és a jövőbeni terveket tekintették át a Debreceni Egyetem többségi tulajdonában lévő vállalkozások vezetői. Az Innovációs Központban tartott találkozón Bács Zoltán kancellár arról beszélt, hogy a következő időszakban újabb feladatok várnak az egyetemi cégekre, különös tekintettel az innovációs, tudáshasznosítási irányokra.

A mezőgazdasági és hidrológiai aszálytrendek megfigyelésén, valamint monitorozó és előrejelző rendszer kidolgozásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kutatói. Az eredmények segíthetik a hatékony aszálycsökkentési tervek kidolgozását. A kutatás részleteit a Computers and Electronics in Agriculture című neves tudományos folyóiratban publikálták.

Új eljárást fejlesztett ki villanymotorok dinamikai jellemzőinek méréséhez egy, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán működő kutatócsoport. A módszerrel végzett vizsgálatok több, a gyakorlat szempontjából hasznos eredményhez hozzájárultak. Az erről szóló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Újszerű, innovatív megoldásokat fejleszt az aszály, az öntözés és a melioráció, a talaj termelékenységének kezelésére a Debreceni Egyetem MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete. A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium program keretében a városi csapadékvíz-, valamint belvíz-elvezető hálózat összekapcsolásán is dolgoznak a szakemberek. A projekt eredményeit konferencia keretében mutatták be csütörtökön.

A Debreceni Egyetem kutatói szerint az irodák téli szellőztetésére a legjobb módszer, ha gépek segítségével engedünk be friss levegőt célzottan oda, ahol az a legjobban hasznosul. A Műszaki Karon született kutatási eredményeket összefoglaló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

A nemzetközi rangsorokban nyújtott kiemelkedő teljesítménnyel, a sikeres felvételi kampány eredményeivel, az egyetemi kutatásokkal, a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és a Gyógyszerésztudományi Kar új épületével, a 3x3 Egyetemi Kosárlabda Európa-bajnoksággal, valamint a DEAC csapatainak sikereivel kapcsolatban jelent meg 2023-ban legtöbbször a Debreceni Egyetem neve a hírekben. Mintegy 30 ezer alkalommal említették az intézményt az országos és helyi médiumok cikkei és tudósításai.

Hazai viszonylatban egyedülálló pilot, azaz középméretű kutatólaboratóriumot hozott létre a Debreceni Egyetem. Az oktatási célokat is szolgáló, csaknem 5,2 milliárd forintból felépített létesítménynek köszönhetően lényegesen lerövidülhet az új típusú vakcinák forgalomba hozatali ideje – hangzott el a projekt csütörtöki zárórendezvényén.

Projektzáró rendezvényen mutatták be kedden a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hamarosan elkészülő új épületét, illetve a hozzá kapcsolódó, gyógyszergyártásra, annak oktatására, valamint gyógyszerkutatásra egyaránt alkalmas Nemzeti Gyártó - Kutató - Oktató Középüzemet.

Az ötletek megvalósításához a pályázatokon át vezet az út. A támogatás elnyerésének lehetőségeivel ismerkedtek meg, valamint betekintést nyerhettek a kutatási célok megfogalmazásának és módszertanának rejtelmeibe a Debreceni Egyetem Tudományhasznosítási mesterkurzusának pénteki eseményén a fiatal kutatók.

A mágnesezett öntözővíz elősegíti a növények növekedését és fejlődését, fokozza a hozamot, és javítja a termés minőségét is – igazolták a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatai. A tisztább és hatékonyabb agrártermelést támogató kutatásaik során elért eredményekről áttekintő tanulmányt jelentetett meg a Journal of Cleaner Production című szakfolyóiratban az AGBK vezetője.

Jelentősen javítani lehetne egyes gyógyszerek hatékonyságát annak az új módszernek a segítségével, amit a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán dolgoztak ki. A megoldásnak köszönhetően lehetőség nyílhat a betegek gyorsabb gyógyulását elősegítő terápiák kialakítására. A kutatók eredményeit összefoglaló cikket az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Hídmodelleken végeztek látványos terheléspróbákat a Debreceni Egyetem Műszaki Karán szerdán. Az építőmérnök szak hallgatói olyan mini hidakat készítettek, amelyeknek a valódi méretűekre vonatkozó hatályos statikai előírásoknak kellett megfelelniük. A zsűri elsősorban ezek terhelhetőségét értékelte, de egyebek mellett az esztétikát is pontozták.

A szociális robotokról esett szó a Debreceni Egyetem Kognitív eto-mérnöki rendszerek és robotok kutatócsoportja, valamint a Digitális interakciók kutatócsoport közös hétfői workshopján. A rendezvényen a robotika szakértői mellett kórházigazgatók és szociális intézmények vezetői is részt vettek. Utóbbiak arról beszéltek, milyen, a munkájukat segítő gépekre lenne szükségük a közeljövőben.

Hol tart most a mesterséges intelligencia fejlődése, mennyire ismerjük az AI-t és feloldható-e a ChatGPT-t körülvevő misztikum – a Debreceni Egyetem Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet (MÜZLI) Alumni Party-ján az intézet egykori és jelenlegi hallgatói beszélgettek a mesteroktatókkal a globális piacokat megmozgató, a technológiát és a gazdasági fejlődést is befolyásoló mesterséges intelligenciáról, motivációról és döntési mechanizmusokról.

A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló publikációs és szabadalmi stratégiákkal ismerkedtek meg a Debreceni Egyetem Tudományhasznosítási mesterkurzusának második alkalmán az intézmény fiatal kutatói. A PhD-hallgatóknak Nagy Péter, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke tartott előadást. 

Az év végéig elkészül a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar új épülete a Debreceni Egyetem ipari parkjában, mely új szintre emeli az intézmény gyógyszerészképzését. A beruházás illeszkedik abba az egyetemi koncepcióba, mely egy összetett egészségipari ökoszisztéma létrehozását tűzte ki célul – olvasható egy az index.hu hírportálon megjelent cikkben.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyik kutatócsoportja olyan molekulát alkotott, amelynek alkalmazása egyszerűbbé, olcsóbbá tehetné a véralvadásgátló gyógyszerek előállítását. A debreceni tudósok életében mérföldkőnek számító alapkutatást az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

A közelmúltban Nobel-díjjal elismert magyar tudósok kitartó munkáját ajánlotta követendő példának a mai fiatal kutatóknak a Magyar Tudomány Ünnepén Páles Zsolt akadémikus, az MTA DAB elnöke, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának professzora.

A kutatásértékelés reformját elősegítő nemzetközi projekt, valamint a predátor közlési gyakorlatok tapasztalatainak értékelésére rendezett online Nyílt Tudományos Fórumot a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK).

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Talajtani Társaság nyíregyházi tanácskozásán. A szakmai rendezvényen az egyetemi tartamkísérletek eredményeit is bemutatták.

Antibiotikumok hatékonyságának növelésére találtak megoldást a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Egy kutatás keretében olyan lehetséges gyógyszerhatóanyagokat állítottak elő, amelyek multirezisztens baktériumok és akár a Covid ellen is hatékonyak lehetnek. Az erről megjelent tanulmányt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs díjjal jutalmazta.

A Debreceni Egyetem felzárkózott a világ legjobb egyetemeihez és új fejlődési korszak előtt áll – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Anisits Ferenc Széchenyi-díjas gépészmérnök, aki szerint az oktatás mellett egyre fontosabb szerepet kap az alkalmazott kutatás. A DE-n végzett hallgatók olyan tudással és képességgel rendelkeznek, hogy minden innovatív feladattal képesek megbirkózni.

Néhány hónap múlva már a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán működő szuperszámítógép termelte hővel fűtik a Debreceni Sportuszodát. A témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: Magyarország jelenlegi legnagyobb kapacitású HPC-rendszerének köszönhetően akár 400 kW hulladékhő hasznosulhat a Sportuszodában.

A DNS-nyelvmodellekről és a bioinformatikáról, a mesterséges intelligencia egyetemi környezetben történő használatáról, valamint a biztonságos rendszertervezésről is hallhatnak előadásokat a 28. Informatikai Szakmai Napokon az egyetemisták. A kétnapos rendezvényen a hallgatók a DE Informatikai Kar húsz kiemelt céges partnerével ismerkedhettek meg, állásinterjúkon vehettek részt, és tájékozódhattak az elhelyezkedési lehetőségekről.

A mesterséges intelligencia és a robotika olyan hatalmas változásokat fog előidézni, amelyekre még nem vagyunk teljesen felkészülve – állapították meg a szakemberek a Debreceni Egyetemet is magába foglaló NeurotechEU Törökországban tartott csúcstalálkozóján.