Egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a talaj, amelynek állapotára és fontosságára hívja fel a figyelmet minden évben a Magyar Talajtani Társaság. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar idén immár harmadik alkalommal csatlakozott a kampánynaphoz. A kutatók a Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Technikum és az Újfehértói Tangazdaság területén tártak fel egy-egy talajszelvényt.
Hírek MÉK címkével
A legújabb haltani kutatási eredményekről, a halfaunáról, illetve az őshonos és a jövevény halfajokról esett szó egyebek mellett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott Magyar Haltani Konferencián. A Magyar Haltani Társaság által szervezett tanácskozás 64 résztvevője 18 előadást hallhatott.
Csaknem 203 napot töltöttek az űrben és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet. Az első magyar űrnövény-kísérlet, a VITAPRIC-program mintái visszatértek a Nemzetközi Űrállomásról. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövény-kísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. A kutatás ezzel új szakaszába lép a debreceni szakemberek számára.
Szakmai látogatást tett a Debreceni Egyetem agrárdelegációja az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy erősítse a nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseket, valamint továbbfejlessze a meglévő partnerkapcsolatokat. A megbeszélések az agrárinnováció, az állategészségügy, a biotechnológia és a mérnöki kutatások területét érintették.
A kukorica termésátlaga tavaly 5,1 tonna/ hektár volt. A XVII. Kukorica Termésverseny helyezettjei ennek többszörösét, hektáronkénti 15,8 és 13,9 tonnás eredményt tudtak elérni – derült ki az országos verseny díjátadóján a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A termelők 5 hektáros területtel jelentkezhettek, 14 parcella teljesítményét vizsgálták a zsűriző szakemberek.
Az agrártudomány, a bölcsészettudomány, a közgazdaság, a műszaki és természettudományok, valamint a kultúra és a közművelődés területén végzett kiemelkedő munkájukért vehettek át a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket a Debreceni Egyetem szakemberei.
Az agrárium versenyképesség-erősítésének, a tudásátadás jelentőségének és az ágazati szereplők együttműködésének fontosságát hangsúlyozták a szakemberek a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Debreceni Agrár Oktatásért, Kutatásért Alapítvány Jótékonysági Agrárbálján szombaton. A rendezvény célja az agrárhallgatók hazai és nemzetközi szakmai tanulmányútjainak támogatása volt.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 103 kiváló kutató, köztük a Debreceni Egyetem (DE) 14 oktatójának eddigi tudományos teljesítményét ismerte el az MTA doktora címmel. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók az MTA Székház Dísztermében 2026. március 6-án rendezett ünnepségen vehették át a rangos fokozat megszerzését igazoló oklevelet.
Hogyan maradhat nyereséges egy gazdaság a fokozódó piaci bizonytalanság és költségnyomás mellett – többek között erre a kérdésre keresték a választ az idei Hatékonyság Konferencián és Kiállításon a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A Magro.hu agrár portál szakmai rendezvényén csaknem négyszáz gazdálkodó vett részt.
Csuszkák, zöldikék, szén-, kék- és barátcinegék, tengelicek, egy nagy fakopáncs, valamint egy vörösbegy is lábgyűrűt kapott Debrecenben, az Egyetem téri Campuson. Az idei madárbemutatón, madárgyűrűzésen minden eddiginél több madarat fogtak be és jelöltek meg a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagjai, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar munkatársai.