A Debreceni Egyetem kutatói Vibók Ágnes professzor vezetésével egy olyan rendkívül gyors, femtoszekundumos folyamatot vizsgálnak, amely nem csupán a molekulák fotostabilitásáért és fényátalakításáért felel, de teljesen új alapokra helyezheti a molekuláris elektronikát és a kémiai folyamatok katalízisét.
Hírek kutatás címkével
A Debreceni Egyetem kutatója az időjárás-előrejelzések olyan statisztikai utófeldolgozásával foglalkozott, mely révén az eddiginél pontosabb előrejelzéseket lehet adni a megújuló energiatermeléshez szükséges időjárási változókra. Az Informatikai Karon működő, az országban egyedülálló statisztikai utófeldolgozással foglalkozó kutatócsoportnak Baran Ágnes egyetemi docens is tagja. Munkájukat, illetve egy abból készült tudományos publikációt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal jutalmazta.
Új vezetőket neveztek ki a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Regionális, Intézményi Tudományos Kutatásetikai Bizottságának élére. Domján Andrea elnök és Káposzta Rita titkár megbízását Szabó Zoltán professzortól, a Klinikai Központ elnökétől vette át hétfőn az Elnöki Hivatalban. A kutatásetikai bizottság feladat- és hatásköre az elmúlt időszakban kibővült, már hatósági jogkörrel is rendelkezik, szakmai-etikai engedélyező feladatot is ellát, ennek köszönhetően a jövőben hatékonyabban segítheti a kutatók munkáját.
Tudományos üléssel ünnepelte a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kerpely Kálmán Szakkollégiuma fennállásának másfél évtizedes jubileumát. A tehetséggondozó szakmai műhelynek jelenleg 48 fiatal hallgató a tagja.
A globális és lokális környezeti és társadalmi változások hatására jelentkező új növényvédelemi és élelmiszerbiztonsági kihívásokról, a károsítók országhatárokat nem ismerő, intenzív földrajzi elterjedéséről volt szó a 30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.
A makrofágok szerepének vizsgálata mellett az innovatív háromdimenziós mikroszkópos technika és az embrionális fejlődés kulcstényezőinek modellezése is kiemelt témaként szerepelt a 25. Sejt-, Őssejt- és Fejlődésbiológiai Konferencia programjában. A Debreceni Egyetemen rendezett pénteki országos tanácskozáson a kutatási terület legújabb eredményeit vitatták meg a résztvevők.
A kutatásértékelés megújítása érdekében szervezett szakmai fórumot a CoARA (Coalition of Advancing Research Assessment) Magyar Munkacsoportja. Az eseményen részt vett a Debreceni Egyetem is azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a nyílt tudomány (open science) támogatásához, elősegítve a kutatási eredmények átláthatóságát és elérhetőségét.
A kihalás szélére sodródott magyar szöcskeegér megmentéséért végzett erőfeszítéseikről tartott előadást a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának két munkatársa Japánban, az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában.
Ünnepélyes keretek között szeptember 30-án, kedden a Főépület Aulájában vehette át oklevelét a Debreceni Egyetem (DE) 154 eredményes pályázója. Az alap- és mesterszakos hallgatók, doktoranduszok, doktorvárományosok, oktatók és kutatók sikerrel szerepeltek az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP), valamint az EKÖP Kooperatív Doktori Program (KDP) pályázatain.
Tovább szélesítette stratégiai partnerségét a BMW Group Gyár Debrecen a Debreceni Egyetemmel: a Bölcsészettudományi Kar és az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság is csatlakozott az autógyár és a felsőoktatási intézmény között már 2023 óta élő stratégiai együttműködéshez. Az erről szóló megállapodást kedden írták alá az egyetem és a vállalat vezetői.
Idén is rengeteg látogatót vonzott a Kutatók Éjszakája, szeptember 26-án, pénteken több mint 250 rendezvény várta az érdeklődőket a Debreceni Egyetemen. A tudományos ismereteket, a kutatómunkát népszerűsítő országos eseményhez idén már 18. alkalommal csatlakozott az intézmény.
A növényi emlékezés és az asszociációs tanulás, avagy működik-e a pavlovi reflex a növényeknél. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói az emlékezés és a növények asszociációs tanulásra való képességét vizsgálták. Az eredményeket bemutató szakcikk a nemzetközileg elismert Plant Signaling & Behavior című tudományos folyóiratban jelent meg.
Bizonyos gyulladásos bőrbetegségek hatékonyabb kezeléséhez és hatásosabb bőrápolási termékek kifejlesztéséhez járulhat hozzá az a felismerés, hogy az egészséges bőr védelmi rendszere a különböző bőrrégiókon jelentős eltérést mutat. A Debreceni Egyetem kutatói a témával kapcsolatos eredményeiket a nívós Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology nemzetközi folyóiratban publikálták. A kiemelkedő tudományos munka elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Újfajta kontrasztanyagot fejlesztett ki a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) számára a Debreceni Egyetem fiatal kutatója. Garda Zoltán és kutatótársai bebizonyították, hogy a fluortartalmú mangán(II)-komplexek detektálása az élő szervezetben lehetséges a 19F MR képalkotásban. Az erről szóló tanulmány egy neves nemzetközi szaklapban is megjelent.
Mi köze az Ügyfélkapunak Kapu Tibor űrhajóssá válásához? Mi némíthatta el a Grace fedélzetén 6 percre az amúgy mindig beszédes Shuxot és Kapu Tibort? Mit jelent egy űrutazás szempontjából, ha megakad egy fájl feltöltése – többek között ezekről, az űrhajóssá válás folyamatáról és különleges, szakmai kapcsolatukról is mesélt a Debreceni Egyetem színháztermében Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula kiképzett űrhajós, akikkel Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese beszélgetett szerdán.
Áttörést hozhat a fogászati gyulladások kezelésében egy Debreceni Egyetemen végzett kutatás, amely sejtszinten vizsgálta, miért jár a fogbélgyulladás erős fájdalommal. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal ismerte el a kutatócsoport eredményeit.
A botanikailag a keserűfűfélék közé tartozó, mégis a gabonafélék közé sorolt növény genetikai kutatásairól, nemesítési eredményeiről, illetve élelmiszeripari felhasználásáról volt szó egyebek mellett az idei, 4th European Buckwheat Symposiumon Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nemzetközi konferenciáján 12 ország kutatói és szakértői vettek részt, több mint 20 tudományos előadásban mutatták be a legfrissebb kutatási eredményeiket.
Publikációs Díjjal ismerte el a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem a Műszaki Kar munkatársait, akik a Newton-féle lehűlési törvényt vizsgálták és egyebek mellett egy, az eddig alkalmazottnál közérthetőbb képlettel fejlesztették tovább a 300 éve élt fizikus erre vonatkozó állításait. Eredményeiket az International Journal of Heat and Mass Transfer folyóiratban ismertették a kutatók.
A hagyományokhoz híven a Debreceni Egyetem idén is csatlakozik a tudományos életet népszerűsítő és bemutató Kutatók Éjszakája országos programsorozathoz. Szeptember 26-án, pénteken több mint 200 rendezvény várja az érdeklődőket az intézmény karain és campusain.
Új, innovatív pénzügyi terméket dolgozott ki a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának szakembere egyetemi együttműködés keretében. Becsky-Nagy Patrícia, a Pénzügyi Tanszék vezetője és a Budapesti Corvinus Egyetemhez kötődő kutatótársainak innovációja egyebek mellett a vételi opciók cseréjének területén teremt újítást egy új pénzügyi termék elméleti megalapozása által. A bonyolult matematikai levezetést is tartalmazó kutatási eredményeket nívós tudományos folyóiratban, a Finance Research Letters-ben publikálták.
Különleges kordokumentumokkal, többek között a Montreali Első Magyar Református Egyház 1926-os megalapításával kapcsolatos személyes iratokkal gazdagodott a Debreceni Egyetem kanadai magyarság történetét feltáró projektje. Fehér Mihály, a Református Kollégium és a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem egykori hallgatójának személyes iratai a család felajánlásának köszönhetően térhettek haza Magyarországra.
Elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját Csoma Eszter adjunktus kutatócsoportja a polyomavírusok vizsgálatát összegző tudományos cikkével. Az állatokat és az embereket is fertőző új polyomavírusokkal kapcsolatban még sok a tisztázatlan kérdés. A kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogy a vírusok jelen vannak-e Magyarországon, milyen életkorban esünk át a fertőzésen, és a légutunkat fertőzik-e.
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a nyomtatókból, bútorokból, szőnyegekből származó beltéri légszennyezők kockázatot jelentenek az egészségre, növelhetik például a daganatos megbetegedések gyakoriságát. A Debreceni Egyetem szakemberei vizsgálatukban áttekintették és elemezték az illékony szerves szennyezők beltéri koncentrációjára vonatkozó legfrissebb adatokat és számszerűsítették a kockázatokat. Ezzel a kutatással is szeretnék felhívni a figyelmet a beltérben előforduló vegyi anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásaira. A kutatók eredményeiket egy nemzetközi tudományos folyóiratban közölték, munkájukkal pedig elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Új, kifejezetten PhD-hallgatóknak szóló vállalkozásfejlesztési támogatási program indul azzal a céllal, hogy a doktori kutatásokból származó eredményeket piacképes innovációvá alakítva elősegítse új kutatásalapú vállalkozások létrejöttét. A Pathway to Business-re szeptember 15-ig jelentkezhetnek a doktoranduszok – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szombaton a Debrecen Egyetemen.
A napraforgó- és a kukoricapiac jelenlegi helyzetéről, a változó klimatikus időjárási feltételek mellett folyó talajművelés és a víz interaktív hatásáról, továbbá a hatékony agrotechnikai elemekről volt szó a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett idei, immáron a XXVIII. Kukorica- és Napraforgótermesztési Tanácskozáson.