A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.
Hírek kutatás címkével
Magyarország az utóbbi években sokat tett és kiemelkedő eredményeket ért el az űrkutatás és űrtechnológia területén, mindezt annak érdekében, hogy meghatározó szerepet töltsön be a nemzetközi ökoszisztémában. Ebben a folyamatban, ahogy eddig, ezt követően is kiemelten számítunk a hazai egyetemekre, így a Debreceni Egyetemre is – jelentette ki Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára Debrecen űripari potenciálját felmérő látogatásakor csütörtökön a Debreceni Egyetemen.
A legjobbak között jegyzik a Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék két professzorát, Pócsi Istvánt és Emri Tamást, akik a gomba stresszbiológiai kutatások terén értek el kiemelkedő eredményeket. Foglalkoznak mind humán-, növény- és rovarpatogén gombákkal, mind ipari mikroorganizmusokkal, a kutatások ipari és gyógyszerfejlesztési szempontból is lényegesek lehetnek.
A Debreceni Egyetem mellett nyolc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat részvételével űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás. A Hungarian Spacelab Network néven megalakuló partnerségről szóló együttműködést Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese írta alá ünnepélyes keretek között hétfőn Budapesten.
Áttörést jelenthet a gyermekkori elhízás megelőzésében és kezelésében a Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése. A tudományos eredmény utat nyithat egy új, hatékony terápia felé a gyermekkori túlsúly kezelésére. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjában.
Megjelenő sziklevelek, friss adatok - folyamatosan érkeznek a kutatási mérések eredményei a Nemzetközi Űrállomásról. Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt, a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, továbbá a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.
Hallgatói és kutatói csereprogram, valamint szakmai együttműködés kidolgozásáról, továbbá közös kutatások megvalósításáról írt alá szándéknyilatkozatot a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az iraki Kirkuki Egyetem Gyógy- és Ipari Növények Kara csütörtökön.
Hogyan válhat egy tudományos ötletből működőképes vállalkozás? Milyen lépések vezetnek a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításához? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kutatásból Megoldás című képzési programon a Debreceni Egyetem Innovációs Központjában.
A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának kutatói a Nyíregyházi Egyetem és az Ungvári Nemzeti Egyetem szakembereivel együttműködésben a biodiverzitás megőrzése céljából két veszélyeztetett szegfű (Dianthus) fajra in vitro mikroszaporítási módszert dolgoztak ki. Tudományos eredményeikről a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Plant Methods-ban jelent meg tanulmány.
Kutatási programjaikról és eddig elért eredményeikről szakmai konferencia keretében adtak számot az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) nyertesei. A Debreceni Egyetem (DE) Tudományos Igazgatósága a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottság székházában rendezett június 19-20-án kétnapos konferenciát, amelyen húsz szekcióban több mint kétszáz előadás hangzott el.
Kiemelt kutatási eredményként mutatta be a Central European Research Infrastructure Consortium (CERIC) a Debreceni Egyetem munkáját. A Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén végzett alkalmazott kutatások középpontjában az aerogélek állnak.
Innovatív módszerrel térképezték fel az előállított intelligens anyagokat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar szakemberei. A céljuk az volt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével megtudják, hogyan módosíthatják a vegyületek tulajdonságait.
Alig ötszáz példány él Magyarországon abból a gidrán fajtából, melynek legifjabb tagja áprilisban született a Debreceni Egyetem génmegőrző programja keretében. A DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjában nemcsak UD Ingót csodálhatják meg, hanem az intézmény idén 30 éves Lovasakadémiájáról és fajtafenntartó tudományos tevékenységéről is mindent megtudhatnak.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások csakis a tudomány és a gyakorlat között élő kapcsolat által oldhatók meg – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben című tudományos ülésén. A tanácskozáson 70. születésnapja alkalmából köszöntötték Pepó Péter professzort, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Doktori Tanácsának elnökét.
Az olasz társadalmat a 19. századi országegyesítéstől kezdve jellemző, a mai napig nyomon követhető ellentétek kialakulásáról, okairól tartott előadást a Rubicon Intézet, az MTA DAB Társadalom- és Történettudományi Szakbizottsága és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Olasz Tanszékének közös szervezésében Pete László, az intézmény professzora. A rendezvényen az érdeklődők egyúttal megismerkedhettek a professzor Olaszország története – A kezdetektől napjainkig című kötetével is.
Genetikai és genombiológiai kutatások álltak a középpontban a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara által rendezett Central European Genome Stability Meeting elnevezésű nemzetközi konferencián. A Learning Centerben tartott angol nyelvű rendezvényen 7 szekcióban 32 szakember tartott előadást és keresett együttműködési lehetőségeket.
Hic Rhodus, hic salta címmel a halál témakörében rendezett konferenciát a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Filozófiai Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Bölcseleti, Művészet- és Vallástudományi Szakbizottság Filozófiai Munkabizottsága. A szakmai tanácskozás elsősorban a DE Modern Filozófia Doktori Programban részt vevő PhD-hallgatók számára biztosított lehetőséget, hogy bemutassák kutatómunkájuk eddig elért eredményeit.
A humán- és társadalomtudományok, valamint a gazdaság- és jogtudományok regionális vonatkozású vizsgálatainak eredményeit mutatták be a XII. Interdiszciplinaritás a régiókutatásban: Gazdaság – Társadalom – Menedzsment című nemzetközi tudományos konferencián a Debreceni Egyetemen. A Gazdaságtudományi Kar és a Magyar Nemzeti Bank által közösen szervezett rendezvényen több mint száz előadás hangzott el.
Kik vagyunk, honnan jöttünk? címmel második alkalommal szervezett Archeogenetikai Konferenciát a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke. A tanácskozás keretében több tudomány képviselői, köztük nyelvész, történész, archeogenetikus és még matematikus is ismertette a magyarság eredetével kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeit.
Idén először ítéli oda az Év Egyeteme 2025 díjat nyolc kategóriában a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az ünnepélyes díjátadó gálát május 29-én, csütörtök este rendezik a Várkert Bazárban, az eseményt az M5 televízió 21 órától közvetíti.
Olyan terápiás lehetőségeket és vegyületeket kutattak a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, amelyekből idővel például egyes daganatos és immunológiai betegségek, a diabétesz vagy az Alzheimer-kór ellen is alkalmazható új generációs gyógyszerek készülhetnek. A világ élvonalába tartozó eredmények az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban jelentek meg.
A Debreceni Egyetem (DE) újabb két szervezeti egysége, az Informatikai Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhely minősítését. Ezzel 17-ről 19-re emelkedett az intézmény minősített kutatóhelyeinek száma.
Egy másfél éve indult interdiszciplináris kutatási program eredményeinek köszönhetően hamarosan a montreali Concordia Egyetem és a Debreceni Egyetem között létrejött általános együttműködési megállapodás is segíti a Kanadában élő magyarság múltjának kutatását. A partnerség révén további projektek is indulhatnak.
A portugáliai Porto adott otthont május 14-16. között a CARPE nemzetközi tudományos vándorkonferenciának, amelyen Csernoch László tudományos rektorhelyettes vezetésével huszonkét fős delegáció képviselte a Debreceni Egyetemet. Az intézmény 2015-ben csatlakozott a Consortium on Applied Research and Professional Education (Alkalmazott Kutatási és Szakképzési Konzorcium) csoporthoz, amelyet olyan egyetemek hoztak létre, amelyek profiljában az alkalmazott kutatások meghatározó szerepet játszanak.
Cellulóz alapú és biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként, illetve membránként. Ezek a főbb jellemzői annak az újratölthető cink-levegő akkumulátornak, melynek prototípusát a Debreceni Egyetem kutatói fejlesztették ki. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjában.