A COVID-19 gyógyításában is alkalmazható egy, az onkológiai kezelésekben már használt gyógyszer – ezt igazolták egy nemrég lezárult kutatásban. A vizsgálatokban a Debreceni Egyetem több intézete is részt vett, együttműködve számos magyar és külföldi egyetemmel, kutatóközponttal. Az eredményeket összefoglaló publikáció a napokban jelent meg az egyik legrangosabb nemzetközi farmakológiai folyóiratban, a British Journal of Pharmacology-ban.
Hírek kutatás címkével
A Debreceni Egyetemről 14-en nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó támogatását, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Az erről szóló oklevelet a Budapesten tartott hagyományos Bolyai-napon vehették át a díjazottak.
Mi a közös Taylor Swiftben, a műszaki játszótérben, a kémiai szabadulószobában és a földikutyában? Szeptember 27-én, pénteken a Kutatók Éjszakáján kiderül, ugyanis a Debreceni Egyetem 17. alkalommal is csatlakozott a rendezvénysorozathoz.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány előző évben Kiválósági PhD Ösztöndíjjal elismert hallgatóinak tartott tudományos életvezetéssel kapcsolatos tanácsadást Nagy Péter, a Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület elnöke.
Negyvenhárom, példaértékű tudományos munkát végzett szakembernek adta át a Publikációs Díjat, valamint a Kiválósági PhD Ösztöndíjat az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és az intézmény vezetése hétfőn. Az elismerésekkel a GTIDEA amellett, hogy életpályamodellt kínál a jövő tudósainak, publikálásra ösztönzi a kutatókat.
A Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Kollégium adott otthont szeptember 5-7. között a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport 55. vándorkonferenciájának. A szakmai tanácskozás központi témája Szenci Molnár Albert (1574–1634) író és fordító, zsoltárköltő, bibliakiadó, református lelkész és humanista tudós máig ható munkássága volt, amelyet születésének 450. évfordulója alkalmából idéztek fel a résztvevők.
Tudományok titkai a Kutatók Éjszakáján A Debreceni Egyetem idén is várja a tudomány és kutatás iránt érdeklődőket szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakáján. Az eseményen csaknem 200 programot kínálnak a látogatóknak az intézmény karai és campusai.
A Debreceni Egyetemen (DE) indított űrtudományi szakirányú továbbképzési programmal ismerkedett, valamint az űrélelmiszerek kutatásával kapcsolatos együttműködés lehetőségeit térképezte fel az intézményben tett hétfői látogatása során a Magyar Cukrász Ipartestület. A találkozón Csernoch László tudományos rektorhelyettes egyeztetett Erdélyi Balázs szakmai elnökkel.
A mezőgazdaság előtt álló kihívásokról, lehetséges kiutakról és innovációkról, valamint az aratás termésátlagairól és nyíló pályázati forrásokról is szó volt többek között a 33. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás csütörtöki megnyitóján. A Debreceni Egyetem egy egyedülálló állattenyésztési technológiát is bemutat a seregszemlén.
Az Egyesült Államok, Belgium, Kuba, Lengyelország, San Marino és hazai egyetemek kutatói tartottak előadásokat az 1924-es amerikai bevándorlási törvény hátteréről és globális hatásairól, illetve a migráció kulcskérdéseiről a Debreceni Egyetemen (DE). A Johnson-Reed 100 Years Later címmel augusztus 22-23-án rendezett nemzetközi, hibrid konferenciát a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Angol-Amerikai Intézete az American Hungarian Educators Association közösen szervezte.
A középiskolai művészeti és zenei oktatás általános helyzetéről készített több hazai és egy nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányt a Debreceni Egyetem Humántudományi Doktori Iskola és a DE Zeneművészeti Kar Művészetpedagógiai kutatócsoportja. A Zeneművészeti kar professzorának, Váradi Juditnak a vezetésével elvégzett, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által támogatott felmérésben több mint háromszáz, 14-18 évesközépiskolást, valamint intézményvezetőket kérdeztek meg.
Sikeresen szerepelt a Debreceni Egyetem az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP), valamint az EKÖP Kooperatív Doktori Program (KDP) pályázatain. Az intézmény oktatói, kutatói, hallgatói közül a két kategóriában összesen 277-en nyertek támogatást tudományos munkájuk folyatásához.
A növényi memória és emlékezet új lehetőségeket kínál a költséghatékony gyakorlati mezőgazdaságnak. A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ Növénygenomikai és Növénybiotechnológiai Kutatócsoportjának kutatói a növényi memória molekuláris hátterét vizsgálják. Legfrissebb kutatási eredményeiket a Plant Signaling & Behaviorban publikálták.
A termelékenység növelése és a genetikai sokféleség megőrzése érdekében vizsgálta a DE MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ állatgenomikai kutatócsoportja az extenzíven tartott őshonos kenyai kecskefajták populációszerkezetét. A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálati eredményei a Nature kiadó Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelentek meg.
Jelentős eredményeket ért el a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatócsoportja, amely a bölcsességfog eredetű őssejtek fogászati célú hasznosítását kutatja. A kutatások szerint őssejtek felhasználásával egyszer majd nemcsak szuvas fogakat lehet betömni, hanem akár csontot vagy maradandó fogakat is újra lehet növeszteni.
A sugarasúszójú halakat vizsgálva, több mint 7600 faj elemzését követően arra jutottak a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán működő HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport tagjai, hogy a gondozás evolúciósan instabil tulajdonság a halaknál, viszont a belső megtermékenyítés különféle módjai képesek stabilizálni. Az erről szóló publikáció a neves Evolution folyóiratban jelent meg.
A szívinfarktust követő társas támogatás hatásait vizsgálták a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatói. A vizsgálatot vezető Jóna György egyetemi docens szerint az értékelői, azaz érzelmi alapú támogatásnak bizonyítottan hatásos szerepe van abban, hogy az otthoni környezetben történő felépüléshez szükséges életmódváltozást a betegek sikeresen végrehajthassák.
A klímaváltozás és az édesvizek szervesanyag-tartalmának növekedése miatt olyan cianobaktériumok is elszaporodtak, amelyek a vízi életközösségekre, de akár az emberi egészségre nézve is káros hatású toxinokat termelnek. A Debreceni Egyetem TTK BÖI Növénytani Tanszék Növényi Sejt- és Fejlődésbiológiai Kutatócsoportja ezeknek a toxinoknak a sejtszintű hatásait vizsgálta modell- és vízinövényekben, laboratóriumi körülmények között.
A Debreceni Egyetem munkatársai is részt vesznek abban a kutatásban, amely nemzetközi megközelítésben, magyar, cseh, lengyel, román és szlovák szakemberek közreműködésével vizsgálja a tanárképzés aktuális kihívásait. A Tanárok egy fenntartható jövőért projekt eddig elért eredményeit egy októberi szimpóziumon ismertetik Debrecenben.
Nemzetközi konferenciával emlékezett a 19. századi orosz irodalom egyik legnagyobb alakjára, Anton Pavlovics Csehovra az író halálának 120. évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Szlavisztikai Intézete. A Főépületben július 15-17. között rendezett szakmai tanácskozáson több mint harminc előadó ismertette kutatásai legújabb eredményeit.
Vírus- és baktériumalapú gyógyszerhatóanyagok, vakcinák fejlesztésére, gyártására szolgáló pilot, azaz középméretű kutatólaboratóriumot hozott létre a Debreceni Egyetem. A létesítmény keddi ünnepélyes átadásán Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter példaértékűnek nevezte a Debreceni Egyetem innovációs tevékenységét.
Sikeresen zárult a montreáli magyarság kutatására indított program első szakasza, amelynek eredményeit közösen ismertették a Concordia Egyetemen a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar és Magyarország Montreáli Főkonzulátusának munkatársai. A Kanadában június közepén rendezett eseményen azt is bejelentették, hogy tovább bővült a kutatásban résztvevők köre.
Második helyen végzett a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója a Magyarország Ügyészsége által meghirdetett Kozma Sándor Tudományos Pályázaton. Kocsner Dalma a díjat az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen Polt Péter legfőbb ügyésztől vette át.
A GTIDEA Kiválósági PhD Ösztöndíjasainak vezetésével a humán anatómia alapjaival, a plasztinációs módszerrel, az emberi test összetettségével ismerkedtek középiskolások a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében. A diákok a Biomérnöki Tanszékre is ellátogattak.
A pontosabb meteorológiai előrejelzések érdekében újfajta statisztikai módszereken alapuló modellezési technikákat alkottak a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kutatói. Egyebek mellett a szélerősség, a napsütés ereje, a csapadék várható mennyisége, valamint a látástávolság precízebb meghatározása kapcsán végeztek vizsgálatokat.