Kiemelt szerepet kapnak a hallgatók sportolási szokásának motiválásában a kortársak, a sporttevékenységek pedig képesek fölülírni a társadalmi háttérből fakadó hátrányokat is – derült ki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet Neveléstudományi Tanszék egyetemi docensének kutatásából. Kovács-Nagy Klára az eredményeket ismertető angol nyelvű tanulmányért elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
Hírek kutatás címkével
A porcsérülések és a porckopás hatékonyabb kezelési módszereinek kifejlesztését alapozhatja meg, valamint segítheti a betegek életminőségének javítását a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatása. A vizsgálat eredményei úttörő jelentőségűek a porcképződés genetikai szabályozásának megértésében.
A Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával egyhetes terepmunka keretében ismerkednek január 10-15. között a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) oktatói, kutatói és PhD-hallgatói az autentikus, még a hagyományokat őrző macedón télközepi maszkos és alakoskodó szokással, a dzsoloma sajátos történetével. A kutatóút eredményeiről naponta élő közvetítésben számolnak be a résztvevők a közösségi médiában.
Az oktatás, valamint a kutatói tevékenységek támogatására molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot adtak át a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, valamint az "Egy Egészség" Intézet vezetői a DE Szolnok Campuson. Az új egység megnyitásával a campuson dolgozó szakemberek számára lehetőség nyílik laboratóriumi kapacitást igénylő kutatások elvégzésére, a hallgatók pedig laboratóriumi tapasztalatot szerezhetnek szakdolgozatuk elkészítése során.
Hogyan fordítják le a növények az epigenetika nyelvére a növényi kommunikáció jeleit? A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST – European Cooperation in Science and Technology) keretében vizsgálták a növények kommunikációs kémiai vagy fizikai eszközeit. Eredményeiket a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben publikálták.
Rangos kitüntetésben részesült Bakai-Bereczki Ilona, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar munkatársa a Magyar Tudományos Akadémián. A 45 évesnél fiatalabb kutatóknak adható Zemplén Géza-díjat a docens a szintetikus szerves kémia terén elért kimagasló eredményeiért vehette át. Bakai-Bereczki Ilona egyebek mellett új antivirális vegyületek és a rezisztens baktériumokat is legyőzni képes hatóanyagok kifejlesztésére koncentrál.
A Debreceni Egyetem is csatlakozott a Richter Gedeon Nyrt. partnerségi megállapodásához, melynek célja az innovációs ökoszisztéma erősítése. A szerződés nyomán az egyetem gyógyszerkutatással foglalkozó szakemberei előtt komoly lehetőségek nyílnak meg.
Az ókortudomány, azon belül az ókori felirattan legújabb tudományos eredményeit foglalták össze egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmánykötetben. A Debreceni Egyetemen rendezett szakmai konferencián elhangzott tudományos előadásokat összegző gyűjtemény elsősorban a római hadsereggel, a birodalmi tartományok védelmével foglalkozik az egykori Duna-vidéki, valamint balkáni provinciák területén.
A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy a diabétesz kockázatát, magas lutein- és zeaxantintartalma révén ugyanakkor hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez, illetve bizonyos kognitív képességek javításához. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Általános Orvostudományi Kar közös négyéves kutatási programjának eredményeiről pénteken számoltak be a szakemberek.
Az antimikrobiális rezisztencia terjedésében vizsgálja a vonulómadarak szerepét a Debreceni Egyetem nemzetközi hírű etológus professzora, Székely Tamás és kutatócsoportja a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program nyertes pályázatában.
Könyvbemutató szakmai műhely keretében ismerhették meg az érdeklődők a szerzők közreműködésével a Szociológiai Tudástár eddig megjelent köteteit a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Szociológia és Szociálpolitika Tanszék szervezésében. A Szociológiai Tudástár könyvsorozat a (társadalom)tudomány szolgálatában című eseménynek a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Sziget tere adott otthont.
Az elmúlt évtizedek töretlen fejlődését, a Debreceni Egyetemből történt kiválást, valamint a multidiszciplináris kutatásokat és az ezeket kiszolgáló, kiemelkedő infrastruktúrát is áttekintették a HUN-REN Atommagkutató Intézet alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából szerdán. A jubileumi ünnepségen az egyetem több karának képviselői méltatták az együttműködések eredményeit.
A daganatos betegségek mellett a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében is jelentős áttörést hozhat a Debreceni Egyetem szakembereinek nemzetközi kollaborációban végzett kutatása. A hároméves projektben többek között skorpiók mérgéből az ioncsatornák funkcióját módosító peptideket állítanak elő, melyek alkalmazásával a jövőben eredményesebb lehet a gyógyítás. A hároméves projekt 400 millió forintos pályázati támogatást nyert a HU-rizont programban.
Az új galektin inhibitor alapvázak állnak a Debreceni Egyetemen működő Kémiai Glikobiológiai Kutatócsoport legújabb vizsgálatainak középpontjában. Somsák László professzor vezetésével lundi és thesszáliai kollégákkal közösen végzik majd a kutatást a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési programban nyertes pályázat keretében.
Többéves kutatómunka eredményeként megjelent a Magyar Nemzeti Helynévtár első, a Hajdúnánási járás hat településének helynévanyagát tartalmazó kötete. A programot és a kiadványt bemutató eseményt a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezte meg a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Területi Bizottsága és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.
Az energiafűz-, a cukorrépa-, a tritikálé- és a paprikanemesítés tudományos eredményei, a hazai növénytermelés és kertészet biológiai és genetikai alapjait érintő poliploidizáció, növényi sejtosztódás is téma volt a III. Növénynemesítési Emléknapon és Konferencián. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett szakmai rendezvény emléket állított Havas László biológus munkásságának is.
Közös tudományos konferenciát rendezett csütörtökön a Debreceni Egyetemen (DE) a Bölcsészettudományi Kar (BTK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK). A kulturális tudatosság szerepe egykori és mai nemzetközi (katonai) műveletekben című szakmai tanácskozás előadásai az ókortól napjainkig vizsgálták a fegyveres konfliktusokat, katonai helyzeteket antropológiai, történeti és hadtudományi szempontból.
A közelmúltban megjelent legfrissebb kiadványokat ismerhették meg az érdeklődők szerdán a Debreceni Oktatáskutató Műhely könyvbemutatóján. A Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában rendezett eseményt hatodik alkalommal, idén is a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva szervezte meg a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete.
A nagyfejű csajkó szaporodásbiológiáját és utódgondozási rendszerét vizsgálta PhD-dolgozatában a HUN-REN-DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, Lévai-Kiss Johanna, aki munkájáért elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia elismerését, Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori értekezése-díjat.
Folyamatosan bővül a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett DEjournals platform, ahol az egyetemen és az azon kívül zajló kutatásokról készült tudományos cikkek, folyóiratok egy kattintással elérhetőek. A főként a karok kutatói által készített publikációkat összegyűjtő internetes felület további fejlesztéséről, az eddigi eredményekről, valamint újabb együttműködési lehetőségekről rendeztek szakmai találkozót A Szigetben.
Hat szekcióban harminckilenc előadás hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar idei Tudományos Diákköri Konferenciáján. A legtöbb tanulmányt az állattenyésztés, a növénytudomány és a növényvédelem, valamint a természetvédelem tématerületén mutatták be a hallgatók.
Hogyan választanak csődört a kancák és létezik-e barátság a vadlovak között? A Debreceni Egyetem kutatói válaszolnak az Univerzum magazin legújabb epizódjában. A DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatában ezúttal a Hortobágyi Nemzeti Park rezervátumába kalauzoljuk nézőinket
Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és a Joint Institute for Nuclear Research. A magfizika, valamint a kapcsolódó tudomány és technológia alapkutatásainak multidiszciplináris nemzetközi központja hét laboratóriuma projektjeibe várja a debreceni kutatókat.
Egykori kenyérgyárak közösségi hasznosítása, közúti zajterhelés vizsgálata a 471-es főút Debrecen belterületi szakaszán, a Hortobágy-Berettyó öntözővízként történő hasznosításának vizsgálata – egyebek mellett ilyen témákban tartottak előadásokat a Debreceni Egyetem Műszaki Karán rendezett Tudományos Diákköri Konferencián. A hallgatói tudományos versenyre idén 46 dolgozatot neveztek be. A legjobban szereplők ösztöndíjat kaptak, illetve részvételi jogot nyertek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, amit jövőre Debrecenben rendeznek.
A történetírás-történet legfrissebb kutatási eredményeit ismertették a szakemberek a III. Nemzetközi Historiográfiai Konferencián, amelyet november 21-23. között rendezett meg a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Történelmi Intézete. A háromnapos nemzetközi tanácskozás keretében mutatták be – többek között – a kiváló debreceni történészről, Szabó Istvánról készült monográfiát is.