Hírek kutatás címkével

Az év végéig elkészül a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar új épülete a Debreceni Egyetem ipari parkjában, mely új szintre emeli az intézmény gyógyszerészképzését. A beruházás illeszkedik abba az egyetemi koncepcióba, mely egy összetett egészségipari ökoszisztéma létrehozását tűzte ki célul – olvasható egy az index.hu hírportálon megjelent cikkben.

Szellemek, léghajók és illegális magyar bevándorlók címmel Venkovits Balázs, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet igazgatója tart előadást a Science Caféban.

Tudományhasznosítási mesterkurzust indított a Debreceni Egyetem annak a 18 kutatónak, akiknek a munkáját nemrég Kiválósági PhD-ösztöndíjjal ismerte el a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány. Az első találkozón Szilvássy Zoltán rektor ismertette a fiatal tudósoknak a kutatási eredmények piaci hasznosulásáig vezető folyamatot, a kutatás-harmonizáció meghatározó tényezőit.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ismertették kutatásaikat a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Publikációs Díját elnyert szakemberek. Szó esett a debreceni paneles technológiával épült házak, lakótelepek egykori építési körülményeiről, egy preoxidatív vízkezelési módszerről, autóbuszok légellenállásának szimuláción alapuló meghatározási módjáról, valamint arról, miként lehetne javítani az úgynevezett abszorpciós hűtők hatékonyságát.

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar intézetei bemutatták azokat a kutatásaikat, amelyeket az intézmény más karaival együttműködésben végeznek. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó, negyedik alkalommal megtartott esemény célja, hogy elősegítse a kutatási partnerség kialakulását.

Hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendezett közös, nemzetközi hadtudományi konferenciát Hybrid Warfare - hibrid háború címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara.

Idén is kimagasló, nyolc tagozattal indult útjára a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferenciája. A csütörtöki rendezvényen összesen ötven előadás hangzott el az agrár-, a gazdálkodás-, valamint a sporttudomány témakörében.

A Debreceni Egyetemet fenntartó GTIDEA által indított Professzori Teaház idei utolsó rendezvényén a Gazdaságtudományi Kar egyik ifjú szakembere mutatta be legfrissebb kutatási eredményeit. Kossa György, az alapítvány kuratóriumának elnöke bevezetőjében a Debreceni Egyetem tudományos tevékenységének fontosságáról és az abban rejlő fejlesztési lehetőségekről is beszélt.

Megjelent a Gerundium egyetemtörténeti folyóirat legfrissebb kiadványa, amelyben ezúttal is a Debreceni Egyetem jogelőd intézményeihez, egykori professzoraihoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket olvashatják az érdeklődők.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyik kutatócsoportja olyan molekulát alkotott, amelynek alkalmazása egyszerűbbé, olcsóbbá tehetné a véralvadásgátló gyógyszerek előállítását. A debreceni tudósok életében mérföldkőnek számító alapkutatást az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

A hazai botanikus szakma mintegy 20 éves adósságát tudta törleszteni a Debreceni Egyetem azzal az adatgyűjteménnyel, amely a pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegzi. A DE kutatói által készített, nemzetközi szinten is kiemelkedő adatbázist bemutató publikáció nemrégiben jelent meg a rangos Scientific Data folyóiratban.

Baráth Benjámin Regő a Debreceni Egyetemen végzett, az emberi méhlepényekből származó makrofágokkal kapcsolatos kutatás eredményeit ismertette az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem All Children’s Hospital 12. éves tudományos szimpóziumán (12th Annual JHAC Research Symposium). A hatodéves orvostanhallgató a kongresszus legfiatalabb előadójaként mutatta be prezentációját.

Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja.

Tovább szélesíti együttműködésének alapjait a Beijing University of Agriculture és a Debreceni Egyetem. A biológiai növényvédelem terén már több mint két évtizede dolgozik együtt a két intézmény, a közös kutatási és oktatási tevékenységet hamarosan további tudományterületekre is kiterjesztik. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá a két egyetem vezetői Debrecenben.

Több mint 200 gyakorló szakember és több mint ezer mérnökhallgató vesz részt a Debreceni Egyetem Műszaki Karán csütörtökön kezdődött, 9. Gépészeti Szakmai Napokon. Az ennek keretében tartott konferencián a gépészmérnöki szakma legújabb eredményeit mutatják be, a kapcsolódó kiállításon és állásbörzén pedig 27 vállalat kínál egyebek mellett gyakornoki és munkalehetőségeket.

A közelmúltban Nobel-díjjal elismert magyar tudósok kitartó munkáját ajánlotta követendő példának a mai fiatal kutatóknak a Magyar Tudomány Ünnepén Páles Zsolt akadémikus, az MTA DAB elnöke, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának professzora.

Csaknem harminc tehetséges fiatal kutató mutatta be tudományos tevékenységét a VII. Cseri Julianna Módszertani Konferencián. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának dietetikus, népegészségügyi ellenőr, valamint gyógytornász szakirányán tanuló hallgatók részletesen megismerkedhettek a kutatói tevékenységekkel és szakmai tapasztalatokat cserélhettek arról, milyen módszereket alkalmaztak szakmai munkájuk során.

A populációs ivararányok kulcsfontosságúak a különböző állatfajok párkapcsolatainak és utódgondozásának kialakulásában, ez állhat a monogámia, illetve poligámia hátterében – állapította meg a Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja. A szakemberek az Antarktisz kivételével minden kontinensen gyűjtötték az ehhez kapcsolódó adatokat, eredményeiket az ornitológia vezető folyóiratában, az IBIS-ben publikálták.

A Debreceni Egyetem – ahogyan a kezdetek, 2003 óta mindig – idén is csatlakozik a Magyar Tudomány Ünnepe egész hónapos programsorozatához. A novemberi országos tudományünnep fő témái a mesterséges intelligencia, a háborúk és a fenntarthatóság.

A magyar őstörténet kutatásához a népzenekutatás is hozzájárul, ennek legújabb eredményeiről számol be a Science Café soron következő előadásában Agócs Gergely, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Társadalomtudományi Tanszék főiskolai docense.

A hatékonyabb trombózis elleni terápia kialakításában is hasznosíthatók a jövőben azok a kutatási eredmények, melyeket a Debreceni Egyetem szakemberei publikáltak egy jelentős nemzetközi tudományos folyóiratban. A debreceni kutatók vizsgálatának középpontjában a XIII-as véralvadási faktor áll, melynek kulcsszerepe van a vérzéscsillapításban és a sebgyógyulásban is.

Mesterséges intelligencia bevonásával fejlesztenek módszertant a talaj nedvességtartalmának előrejelzésére a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az újfajta, pilóta nélküli légijárművekre szerelt multispektrális és hőkamerákkal végzett eljárás hatékonyabbá teheti a hozamok optimalizálását és a tervek szerint a gazdák számára is elérhető lesz.

A döntéstámogató algoritmusok hatékonyságának javítását segítő módszert dolgozott ki a Debreceni Egyetem Informatikai Kar adjunktusa. Rácz Anett tudományos munkáját Publikációs-díjjal ismerte el a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma.

Saját egészségünket és a környezetünket is óvhatnánk a növényi-alapú húshelyettesítőkkel, egyelőre mégsem keresettek eléggé ezek a termékek. Erre hívja fel a figyelmet Szenderák János, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának fiatal kutatója, akinek egy rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg erről szóló tanulmánya.

Az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjának nyertesei mutatják be tudományos munkáikat, eredményeiket, valamint a neves külföldi folyóiratokban megjelent cikkek közlése óta zajló kutatásaikat a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Journal Club elnevezésű rendezvényén. Első alkalommal Fazekas Attila, Haimhoffer Ádám, Murányi Mihály, Somodi Laura és Székvölgyi Lóránt díjnyertes közleményét és kutatási eredményeit ismerhette meg a közönség.