A startupok valósága belülről

Betekintés a startupok alapításának kulisszái mögé: az Innovációs Ökoszisztéma Központ Start Ups & Downs című kerekasztalbeszélgetés-sorozatának április 15-i, szerdai programján olyan startupperek osztották meg tapasztalataikat, akik már elindultak ezen a kihívásokkal teli úton.

Hogyan érdemes belevágni egy startup cég alapításába és melyek a legnagyobb tanulságai a kezdeti időszaknak? – Egri Zsolt, a Debrecenből indult, de a nemzetközi piacon értékesítő kiberbiztonsági startup, a Bitninja alapítója, Fodor Ádám és Szekeres Botond, a stílusos megjelenéséről ismert kerékpármárka, a Puli Bikes megálmodói és a Debreceni Egyetem hallgatóiból lett startupperek, Margitai Balázs és Huzina Patrik, a Skillion nevű EdTech, vagyis digitális oktatási platform vezetői, valamint Ahed Hatter, a szintén kiberbiztonsági területen fejlesztő LC Security alapítója vettek részt a kerekasztal-beszélgetésen, így első kézből ismerhették meg az érdeklődők a vállalkozóvá válás folyamatát.

Egyedül ne kezdj bele! – hangzott el jó tanácsként a fiatal vállalkozóktól, akik tapasztalataik megosztásával segítettek az Informatikai Karon összegyűlt népes közönség érdeklődő tagjainak. Egri Zsolt rámutatott, hogy tipikus hibaként gondol vissza azokra a kezdeti időkre, amikor a barátait vette fel a Bitninja csapatába, de rá kellett ébrednie, hogy a barátság és az üzlet élesen el kell különüljön. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki talál egy befektetőt, aki finanszírozza az ötletét, vigyázzon, nehogy lustává váljon és belekényelmesedjen abba, hogy van pénz és idő a fejlődésre.

A Skillion indulását felidézve Huzina Patrik arra hívta fel a figyelmet, hogy reagálni kell a fogyasztók véleményére.

- A saját ötletünk, elképzelésünk mentén álltunk elő az első verzióval, de miután megkérdeztük a felhasználóinkat, meghallgattuk az egyéni visszajelzéseket, sokkal jobbat tudtunk létrehozni, amit örömmel használtak. Nem szabad csak a saját benyomásunk, gondolataink alapján tervezni – fogalmazott.

A Puli Bikes alapítói rámutattak arra, hogy hardware startupként sokkal nehezebb befektetőket találni és megvetni a lábukat egy piacon, mint például egy szoftvert kínáló vállalkozásnak. Felhívták a figyelmet az időzítés fontosságára is, ők például az első biciklivel novemberben jelentek meg, télen azonban kevésbé vásárolnak az emberek kerékpárt.

- Az egyetemen mindenkinek érdemes kihasználni a networking lehetőségét, ugyanis ezek a kapcsolatok a későbbiekben üzleti előnyöket biztosíthatnak – mutatott rá a hallgatói élet egyik aspektusára Szekeres Botond. 

- Olyan terméket kínáljunk, ami megoldja valakinek a problémáját – summázta Ahed Hatter, hogy milyen újdonsággal érdemes megjelenni a piacon. 

A kerekasztal résztvevői megerősítették, hogy a startuppá válás folyamata során elengedhetetlen a pivotálás, amikor a tapasztalatok alapján irányt váltanak az ötleten vagy üzleti modellen, hogy jobban igazodjanak a piac valódi igényeihez.

A beszélgetést moderáló innovációs szakember, Gémesi Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad félni egy ötlet vagy vállalkozás bukásától, ez a startup kultúra része, ami csak újabb motivációt ad arra, hogy valami igazán értékeset hozzunk létre.

A Nemzeti Innovációs Ügynökségnek köszönhetően ebben a félévben a Debreceni Egyetemen 44 egyetemista vesz részt az Innovációs Ökoszisztéma Központ által koordinált Hungarian Startup University Programban, melynek hallgatói a Start Ups & Downs eseményén újabb inspirációkat kaptak ötleteik megvalósításához. 


A 2022-1.1.2-STARTUP-2022-00001 azonosítószámú projekt a Nemzeti Innovációs Ügynökség Nonprofit Zrt. közreműködésével, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósult meg.


 

Sajtóközpont, SzL

 

Last update: 2026. 04. 17. 11:30