Egy zöldebb és fenntarthatóbb terület létrehozása a román-magyar határ menti régióban a célja annak a kétéves projektnek, amely a Temesvári Műszaki Egyetem mint vezető partner és a Debreceni Egyetem mint projekt partner együttműködésével indult. A két érintett terület hasonló történelmi múlttal rendelkezik, az ipari fejlődéssel főként mezőgazdasági területből alakult át döntően ipari központtá. Ez pedig nemcsak a nagyon gyors városiasodást, illetve népességnövekedést, hanem több olyan környezeti terhelést is maga után volt, mint a megnövekedett közlekedési eredetű emisszió.
- Az elmúlt időszakban gyors iparosodás jellemző Debrecen környékére és ez igaz a határ túloldalára is. Ezért rendkívül fontos kideríteni, hogy ezek milyen hatással vannak a környezetünkre, ahol élünk. Ez a projekt azért különleges, mert a kutatók nem a szokványos módszereket szeretnék használni, hanem olyan monitorozási rendszereket, amelyek nem csak a műszeres méréseken alapulnak, hanem az élő környezeten fellépő, beazonosítható hatások vizsgálatán – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Juhász László, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet igazgatója a hétfői projektnyitó rendezvényen, melyen a magyar és a román partnerek bemutatták a program részleteit.
A kutatók célja egy olyan eszköztár kidolgozása, amely tartalmazza a mintavételi protokollokat, az analitikai módszereket és az adatok értelmezésére vonatkozó irányelveket egyaránt.
- A környezeti hatásoknak a felmérésére jelenleg többféle hagyományos technika létezik, mint például a telepített környezetellenőrző rendszerek. Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hagyományostól eltérő indikátorok, a bioindikátorok segítségével zöldebb, költséghatékonyabb módon tudunk-e ajánlást tenni ezen változásoknak a nyomon követésére – tájékoztatott Baranyai Edina, a DE TTK egyetemi adjunktusa.
A projekt szakmai vezetője kifejtette: a hagyományos technikával például pormintát gyűjtünk és azt elemezzük. Mi ehhez képest az egyetemen már hagyománnyal rendelkező kutatásainkat ültetnénk át a gyakorlatba, ezek pedig a bioindikátoroknak a gyűjtése. A bioindikátorok előnye az, hogy állandóan jelen vannak. Például a falevelek felületén, illetve a levélszövetekben is megjelenhetnek azok a változások, amelyek indikálják a környezeti változásokat. De bioindikátorok lehetnek még a fanedvek vagy a méz is. Ezeket szeretnénk megvizsgálni, hogy valós környezeti problémáknak a felmérésére mennyire lehetnek alkalmasak mint gyorsabb, folyamatos, hosszabb időperiódusra integrált információt nyújtó eszközök.
A projekt a két egyetem közötti tudástranszfer mellett hozzájárul a jövő környezetvédelmi szakembereinek képzéséhez hallgatói tanulmányutak és közös tananyagfejlesztés révén. Lehetőséget nyújt továbbá tudományos és lakossági szemléletformáló rendezvények megszervezésére is, melyek a fenntartható városi fejlődést közösségi szinten segítik elő.
Az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program által támogatott, ENVIREG (Innovatív megközelítések a gyors iparosodás által okozott környezeti hatások komplex monitorozására és értékelésére a magyar-román határmenti közösségekben) elnevezésű határon átnyúló program összköltségvetése csaknem másfél millió euró és 2027 júniusában zárul.
Sajtóközpont - TB