Újfajta kontrasztanyagot fejlesztett ki a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) számára a Debreceni Egyetem fiatal kutatója. Garda Zoltán és kutatótársai bebizonyították, hogy a fluortartalmú mangán(II)-komplexek detektálása az élő szervezetben lehetséges a 19F MR képalkotásban. Az erről szóló tanulmány egy neves nemzetközi szaklapban is megjelent.

Az MRI képalkotásban alapvetően kétféle módszert alkalmaznak. A hagyományos 1H MRI a szervezetben lévő vízmolekulák hidrogénatomjainak mágneses tulajdonságait használja fel a test belső struktúráinak részletes feltérképezéséhez, így kiválóan alkalmas a különböző szövetek és szervek megjelenítésére. A kontrasztanyagok (például gadolínium(III) komplexek) a hidrogénatomok relaxációs tulajdonságainak módosításával segítenek kontrasztosabbá tenni bizonyos területeket, például tumorokat vagy gyulladásokat, de a kép hátterében mindig ott van a szervezetben lévő rengeteg vízmolekula jele is, ami olykor megnehezíti a képek kiértékelését. A fluor-alapú mágneses rezonanciás képalkotás (19F MRI) ezzel szemben a szervezetbe bevitt fluor atomok jelét használja fel képalkotás céljára. Ebből természetes módon alig található a szervezetben, ezért ha az orvosok beadnak egy fluortartalmú kontrasztanyagot, a képalkotás során kizárólag az injektált anyagból származó jelet látják, nincs semmilyen zavaró háttérjel, így rendkívül pontos képet ad. 

- A jövőben a két eljárás jól kiegészítheti egymást, mivel anatómiai kép nélkül (1H MRI kontrasztanyag nélkül) a fluor jel beazonosítása a szervezeten belül szinte lehetetlen, anatómiai és molekuláris információkat szolgáltatva a vizsgált területről. Kutatásomban jómagam is a hagyományos, hidrogénen alapuló MRI előnyeit akartam ötvözni a 19F MRI technikával, de úgy, hogy a kontrasztanyagban lévő gadolínium helyett mangánt használok – tájékoztatott Garda Zoltán, a DE TTK Fizikai Kémiai Tanszék adjunktusa. 

A kutató hozzátette, hogy a mangán azért került a képbe, mert a hagyományos MRI-ben használt gadolínium-komplexekkel ellentétben a szervezet ismeri és könnyebben tudja kezelni, ráadásul erősen paramágneses tulajdonsága miatt ugyancsak lecsökkenti a méréshez szükséges időt. A fluor pedig a nagyfokú pontosságot és specificitást garantálja.

- Ez a kutatás egy korábbi, már szabadalmaztatott eredményünkre épül. Három évig dolgoztam magyar és francia kutatótársaimmal közösen az MnL1 anyag előállításán és vizsgálatán, amelyben a mangán és fluor atomok úgy vannak elrendezve, hogy a 19F MR képalkotás a leghatékonyabb legyen. Ráadásul sikerült elsőként rámutatnunk arra, hogy az erősen paramágneses mangán(II)-ion és a fluor együtt, élő szervezetben is (egérlábba injektálva) jól működik a képalkotásban – részletezte Garda Zoltán. 

Az MnL1 egy ígéretes, újfajta kontrasztanyag, ami sokkal hatékonyabbá teheti a fluor MRI-t. A kutatás szerint ez az anyag a hagyományos MRI-ben is használható, ami nagyban leegyszerűsíti a vizsgálatokat. Bár a technológiát még tovább kell fejleszteni, az eredmények azt mutatják, hogy a módszernek nagy jövője van az orvosi képalkotásban.

A kutatás eredményeit összefoglaló, Small, Fluorinated Mn2+ Chelate as an Efficient 1H and 19F MRI Probe című tanulmány egy elismert nemzetközi szaklapban, az Angewandte Chemie-International Edition-ben jelent meg és elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját. 

Sajtóközpont - TB