A Földtudományi Intézet működése egyidős a mai Debreceni Egyetem megalapításával (1912). A tényleges oktatás ebben az intézetben is 1914-őszén kezdődött, az első professzora 1945-ig Milleker Rezső volt. Ezzel párhuzamosan más, a földtudományokhoz kapcsolódó intézetek is létrejöttek, majd a Természettudományi Kar – a mai Természettudományi és Technológiai Kar elődje – 1949-es megalakulásával a korábbi, földtudományokkal foglalkozó intézetek a kar részévé váltak, ahogyan jelenleg is működnek.
Az intézet több mint egy évszázados történetébe enged bepillantást az a kiállítás, amely a MTA DTB Földtudományi Szakbizottság előadóülése alkalmából nyílt a DAB Székházban. Az ünnepi eseményen, melyet az MTA200 jubileumi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan szerveztek, a Földtudományi Szakbizottság hét munkabizottsága mutatta be tevékenységét, elért eredményeit és jövőbeli terveit.
- A földtudomány egy rendkívül szerteágazó tudományág, a globálisan jelentkező kihívások közül szinte valamennyi kapcsolható a földtudományi kutatáshoz. Az éghajlatváltozástól az energiaellátáson, a geoinformatikán és a mezőgazdasági földrajzon át a társadalomföldrajzig a világot érintő szinte valamennyi problémában folynak földtudományi kutatások. A vízhiány, a migráció dinamikája, az urbanizáció és a turizmus-földrajz mind-mind olyan területek, melyekben a debreceni kutatók magas színvonalú tudományos munkát végeznek – hangsúlyozta a rendezvényen Csorba Péter, a MTA DTB Földtudományi Szakbizottság előke.
A professzor hozzátette: a kutatók számára jelenleg a legújabb és legperspektivikusabb területek a turizmus-földrajz és a térinformatika. A mesterséges intelligencia térnyerésével a kutatásokban ma már a mély tanulással, a többrétegű információknak az összefésülésével foglalkoznak szakemberek, ehhez azonban továbbra is elengedhetetlen a terepmunka. Ezeket a terepi méréseket könnyítik meg a drónnak készült és az úgynevezett LiDAR felvételek, de ezek a módszerek is tovább csiszolhatók a mesterséges intelligencia segítségével, ami nagyban megkönnyíti a kutatások eredményességét.
- A Debreceni Egyetem kutatói hazai és nemzetközi viszonylatban is élen járnak ezen a területen, hiszen rendre a legmagasabb szintű, úgynevezett Q1-es besorolású publikációkat jelentetnek meg – összegezte Csorba Péter.
A rendezvényen a Debreceni Egyetem meghatározó geográfusáról, Süli-Zakar Istvánról is megemlékeztek. Az Alföld kutatójaként ismert kiváló területfejlesztési szakember születésének 80. évfordulója alkalmából egykori tanítványai és kollégái tisztelegtek a professzor előtt egy-egy előadással.
Sajtóközpont-TB