A Japán második legnagyobb városában ez évben zajló Világkiállításon 160 ország és 8 nemzetközi szervezet mutatja be innovációit és kulturális értékeit. A Magyar Pavilonban a Biodiverzitási témahéten néhány napja Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem (DE), Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Biológiai és Ökológiai Intézet Növénytani Tanszék adjunktusa, valamint Nyíri Virág Tünde, az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék tanársegédje, illetve a HUN-REN kutatói egy előadás keretében a kizárólag a Kárpát-medencében élő, hungarikumként is számon tartott magyar szöcskeegér konzervációbiológiai kutatási eredményeikről számoltak be.
Fotó: Expo 2025 Magyarország / Mudra László
A kutatók elmondták: ez a kis emlős, amely egykor széles körben elterjedt volt, ma már csupán egyetlen helyen, a Bükki Nemzeti Park festői szépségű pusztai tájain, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Terület sztyeppéjén él, ahol magyar kutatók és természetvédők vállvetve küzdenek az utolsó populáció megóvásáért. Módszereik az élőhely-felmérések, a populáció-monitoring és a legmodernebb genomi kutatások.
Fotó: Expo 2025 Magyarország / Mudra László
– Az előadás hallgatói megtudhatták, mi forog kockán, miért kiemelten fontos ez a konzervációbiológiai kutatás, és hogyan kínálnak izgalmas új lehetőségeket a természetvédelem számára az olyan innovatív eszközök, mint a teljes genom szekvenálása. A ritka és veszélyeztetett faj történetén keresztül rávilágítottunk a biológiai sokféleség csökkenésének sürgető globális kihívására, és megmutattuk, hogyan foghat össze tudomány és természetvédelem közös természeti örökségünk megóvása érdekében – fogalmazott Sramkó Gábor.
Fotó: Expo 2025 Magyarország / Mudra László
A DE TTK adjunktusa arról is beszámolt, hogy egy európai projekt, a Biodiversity Genomics Europe segítségével ebben az évben sikerült elkészíteni a magyar szöcskeegér kromoszóma szintű genomtérképét, ami fontos mérföldkő lesz a faj megismerésében és hatékony védelmének tervezésében.
– Ennek segítségével ki tudtuk mutatni, hogy az 1970-es években ásott nagy lecsapoló csatornák elválasztottak egymástól a populáció darabokat, ami nem jó egy ilyen kis egyedszámú, végveszélyben lévő állat esetében – tette hozzá Nyíri Virág Tünde tanársegéd.
Fotó: Expo 2025 Magyarország / Mudra László
Az előadásban emellett bemutatták a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bükki Nemzeti Park által végzett természetvédelmi munkát, amivel igyekeznek jobban megismerni és megvédeni a magyar szöcskeegeret.
Sajtóközpont – OCs
