Gémesi Zsolt mintegy tizenöt éve foglalkozik az egyetemeken történő innovációval, a tudományos eredmények hasznosításának módszertanával, a kutatók, egyetemek és a befektetők összekapcsolásával. Kurzusának célja elsősorban az volt, hogy a doktoranduszhallgatók a saját területükre fókuszálva, más szempontokat figyelembe véve tekintsenek tudományos munkájukra, olyan készségeket fejlesszenek, melyek alkalmassá tehetik őket arra, hogy eljussanak a tudományos eredmény piaci hasznosításáig. A képzés során megismerhették a termékfejlesztéshez szükséges lépéseket és üzleti modellt, üzleti tervet készítettek, górcső alá vették a piacot, a versenytársakat, meghatározták, hogy a tudományos eredményeik mire használhatók és általuk hogyan teremthető érték.
- Vannak változások, a technológia új eszközöket hoz létre a marketing területén is. Már nem elég kampányt indítani a Facebookon vagy az Instagramon, ha a fiatalabb generációt akarjuk elérni, a TikTok lesz a megfelelő csatorna. Mindig azt kell meghatározni, kiket szeretnénk elérni és ők milyen tartalmakat fogyasztanak, hogyan lehet megszólítani őket. Az is fontos szabály a doktoranduszok számára, hogy iparjogvédelmi oltalom alá helyezzék az ötletüket, a márkanevet, a leendő vállalkozás nevét, ne csak szabadalomban gondolkodjanak. Az üzleti modell kialakítása egy interaktív folyamat, a potenciális vevőkkel, majd később a befektetőkkel való kommunikáció és a párbeszéd megkerülhetetlen. Tudniuk kell, mekkora összegre van szükségük ahhoz, hogy a projektet megvalósíthassák, reális piacra lépési stratégiát kell felállítaniuk, értékesíteniük kell a terméküket. Mindenre nincs forgatókönyv, mivel innovációról beszélünk, de vannak bevált gyakorlatok, amiket érdemes alkalmazni – emelte ki az innovációs szakember.
Mint mondta: az alapkutatás célja a kutatási kérdés megválaszolása, a felállított hipotézis elfogadása vagy elvetése és ehhez a folyamathoz hasonlítható a későbbi piaci hasznosítás, amikor a piaci igényekhez igazítjuk a kutatási eredményt mint terméket vagy szolgáltatást. Véleménye szerint ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem még jobban teljesítsen a tudományos eredmények hasznosításában, a piaci igényeket kiszolgáló tudományos kutatásokra érdemes fókuszálnia és a piaci elvárásokat ismertető képzésekkel érdemes felkészíteni a fiatal kutatókat.
Gémesi Zsolt hozzátette azt is, hogy ezekre az ismeretekre és készségekre vállalati kutatóként is szükségük lesz a hallgatóknak. Az innovációs szakember úgy látja, a Debreceni Egyetemnek már kiváló eredményei vannak a kutatás és a hasznosítás területén, ennek fenntartása érdekében az intézmény célja, hogy minél több fiatal sajátítsa el ezeket a képességeket és minél többen alkalmazhassák majd a gyakorlatban a kurzuson megszerzett tudást. Az innovatív célú kutatási területek vagy éppen a hivatásszerű tudományos munka közötti választási dilemmával kapcsolatban úgy fogalmazott: mindenkinek azon a kutatási területen, abban a tudományos projektben kell dolgoznia, amerre a szíve húzza, hiszen abban lesz majd a legkiválóbb.
- Rengeteg példa van arra, hogy a piac még nem volt felkészülve, nem volt elég érett az elért tudományos eredményre. Nem lehet megmondani előre, hogy egy kutatásból mikor születhet másokat inspiráló innováció, ami majd a piacon is sikeres lehet. Eleinte a doktoranduszhallgatóknak nem az a fontos, hogy olyat kutassanak, amire azonnal vevő a piac, hanem olyan munkát végezzenek, amiben ki tudnak teljesedni. A befektetők általában egy csapatba fektetnek, de ha a csapat vezetője nem elég motivált és hiteles, azt a finanszírozók is észreveszik. Ha maga a kutató sem hisz eléggé a projektben, akkor nem fog támogatást kapni. Ezért fontos, hogy a választott kutatási projekt belső motiváción alapuljon – hangsúlyozta.
Az öt alkalomból álló tudományhasznosítási mesterkurzuson egyebek mellett egy egyoldalas összefoglalót készítettek a hallgatók. Ebben kellett vázolniuk, milyen problémákra keresnek megoldásokat, a sajátjuk miben unikális a piacon lévő más megoldási lehetőségekhez képest, mekkora piacot ölel fel az adott projekt, illetve kik azok a kutatótársak, akik ezt a tudományos tevékenységet támogatják. Gémesi Zsolt szerint az volt a legfontosabb, hogy megtanuljanak egymást segítve csapatban dolgozni, ennek érdekében például egy hajótörött helyzetet szimuláltak vagy csapatban legót építettek némi nehezítéssel. Csapatszerepekre vonatkozó és önismereti teszteket végeztek azért, hogy jobban átláthassák, milyen szerepekre, szereplőkre van szükségük egy kutatócsoport megszervezéséhez.
Sajtóközpont - BZ
Alapvető készségeket és képességeket sajátíthatott el az öt alkalomból álló tudományhasznosítási mesterkurzuson az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kiválósági PhD Ösztöndíjával kitüntetett tizenhét doktoranduszhallgató. A Gémesi Zsolt innovációs szakember által vezetett képzésen a fiatal kutatók megismerhették azokat a folyamatokat, melyek a tudományos munkától a termékük piacra kerüléséig vezeti el őket.
