Ismertették kutatási programjaikat és eddig elért tudományos eredményeiket az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program intézményi nyertesei. Az öt hónapos támogatásban részesült díjazottak számára a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatósága január 26-án, hétfőn a Főépület Karácsony Sándor termében rendezett szakmai tanácskozást, amelyen három szekcióban 18 előadás hangzott el.
Hírek tudomány címkével
Első ülését tartotta idén a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma. A testület stratégiai kérdések mellett döntött többek között a GTIDEA-DE Publikációs Díj és a Kiválósági PhD Ösztöndíj pályázati kiírásáról, valamint arról is határozott, hogy az egyetem valamennyi kiemelt szervezeti egységénél látogatást tesz hamarosan a kuratórium.
Olyan innovatív detektortechnológia fejlesztéséhez járultak hozzá alapkutatásukkal a Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói, mellyel jelentős előrelépés érhető el például az orvosi képalkotó rendszerek fejlesztésében. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált nagy pontosságú időmérő detektor a nagyszabású fizikai kísérleteknél és a lakosság által használt alkalmazásoknál is ugyanolyan jól használható.
A Debreceni Egyetemen zajló mikrobiommal kapcsolatos kutatások eredményeiről, elsősorban azok klinikai, onkológiai vonatkozásairól számoltak be az intézmény szakemberei egy nemzetközi szimpóziumon. Az eredmények bemutatása mellett a csütörtöki tanácskozás lehetőséget teremtett új kutatási együttműködések kialakítására, melyek a jövőben újabb gyógyszerfejlesztési programok elindítását alapozhatják meg.
A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, eredményeket és az ezzel járó kihívásokat mutatta be a közelmúltban rendezett szakmai eseményeken Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja. A kari vezető ezeken a rendezvényeken arra világított rá, hogy az AI jelentősége minden munkaterületen jelentősen felértékelődik a jövőben, ami újabb feladatok elé állítja az informatikusokat, a DE IK azonban élére állt a mesterséges intelligencia által generált változásoknak.
A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói új tesztrendszert fejlesztettek, mely a CERN-ben működő Nagy Hadronütköztető (LHC) által feltárt új fizikai jelenségek megfigyelésére szolgáló detektorok nagyfeszültségű tápegységeinek vizsgálatát segíti. A mérőeszköz képes akár tízszeres áramterhelést is szimulálni.
A korai stádiumú melanomák felismerését segíti az az új eszköz, melyet hazánkban egyedülállóan állami finanszírozásban vehetnek igénybe a betegek a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinikáján. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjában.
Megjelent a felsőoktatásban tankönyvként is használható, a Műanyagok fröccsöntésének elmélete és gyakorlata című kötet. A kiadvány a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tartott bemutatóján kiderült, hogy ilyen típusú könyv utoljára tíz éve látott napvilágot hazánkban, miközben ez a technológia azóta óriásit fejlődött.
Megjelent a Debreceni Szemle idei negyedik száma. A kötet ezúttal elsősorban Debrecen múltjához, jelenéhez kötődő írásokat közöl, emellett tanulmányokat, valamint új kiadványokat bemutató cikkeket is olvashatnak az érdeklődők.
Az első magyar űrnövény-kísérletnek, a Vitapric programnak állítanak emléket azok az időkapszulák, amelyeket a IV. Növénynemesítési Emléknap és Konferencia keretében helyeztek el kedden a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Axiom-4 küldetés keretében Kapu Tibor második magyar űrhajós által végzett tudományos vizsgálatok elemei, egyebek mellett magvak, dokumentumok és speciális eszközök kerültek a tárolókba. A kapszulák elhelyezésénél ott volt az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is.