A rákdiagnosztikában, a sejtbiológiában és az analitikában is hasznosíthatják azokat a speciális fluoreszcens vegyületeket, amelyeket a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszékének kutatói fejlesztettek ki.
Hírek kutatás címkével
MI, big data, cloud computing – a legkorszerűbb technológiákkal végez kutatásokat a Debreceni Egyetem Klinikai Központja a Felsőoktatási Intézményi Kiválóság Program Big Data tématerületén. Az új módszerek oktatása szerdán fejeződött be a Microsoft Magyarország Kft. közreműködésével.
A biológiai sokszínűség megőrzését, a természet védelmét, valamint a környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását célzó elismerést kapott Sonkoly Judit, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa.
Magyarország legkomplexebb agrometeorológiai mérőhelyét alakította ki a Debreceni Egyetem AKIT, stratégiai partnereivel együttműködve. A hagyományos földi megfigyelések mellett az országban egyedülálló távérzékelési kutatások is teret kapnak az obszervatóriumban.
Magyarországon egyedülálló szerkezetvizsgáló és analitikai műszerközpontot alakítottak ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézetében. A három korszerű nagyműszer összértéke meghaladja a 780 millió forintot.
A magfehérjepillangós-növények hatékony termesztéstechnológiáját, valamint az európai és a magyar fehérjenövény-stratégiát is megismerhették a gazdák a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében. Az intézmény szántóföldi bemutatót is tartott egyedülálló fajtakínálatából.
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének PhD-hallgatója, Hanász Alexandra nyerte el idén a Bognár József Közgazdasági-kutató Alapítvány második helyezettjének járó díját. A fiatal kutató édesburgonya-genotípusokat vizsgált növényházi körülmények között.
A korábbinál egyszerűbb módon előállítható, és hatékonyabban felhasználható glikomimetikumokat hoztak létre a Debreceni Egyetem vegyészei. A gyógyszeriparban is hasznosítható vegyülettípus szintetizálásáról szóló kutatást a neves New Journal of Chemistry a címlapján közölte.
Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést.
Az inzulinrezisztenciához, a járműiparhoz és az űrkutatáshoz kapcsolódó tudományos tevékenységre költhet kétmilliárd forintot a Debreceni Egyetem. Az intézménynek ítélték a legtöbb támogatást a hazai egyetemek és kutatóintézetek közül az idei Tématerületi Kiválósági Programban.
Akár a Debreceni Egyetem stresszkutatásában is szerepet kaphat az a többezer éves mozgásforma, melyet az intézmény hallgatói is kipróbálhattak kedden. A nemzetközi jóganap keretében szervezett ingyenes órán megtelt a DESOK.
A Debreceni Egyetemen rendezték meg idén a XXII. Tavaszi Szél konferenciát, mely Magyarország egyik legjelentősebb tudományos találkozója. A többszáz doktorandusz és fiatal kutató három nap alatt több mint hatszáz előadást tartott.
A szakminiszter szerint a Debreceni Egyetemnek multidiszciplináris jellegéből adódóan hatalmas a szerepe abban, hogy az agrárium megtalálja a válaszokat a globális kihívásokra, hiszen ez csak a társtudományokkal együtt sikerülhet. Nagy István nyitotta meg az OTDK Agrártudományi Szekcióját.
Tovább gondozzák és több védelmet nyújtanak utódaik számára azok a békák, amelyek szárazföldre rakják a petéiket – állapították meg a Debreceni Egyetem szakemberei. A több mint 1000 kétéltűfajt érintő átfogó kutatásról szóló cikket a biológiai tudományok egyik vezető lapjában publikálták.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara ad otthont a Fiatal Kémikusok Fóruma első szimpóziumának. A háromnapos tanácskozáson a DE TTK Kémiai Intézetének szakemberei is bemutatják kutatásaikat.
A határon túli magyar ajkú cigányság helyzetének áttekintésére szervezett romakutatási fórumot a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére.
A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja keretében végzett, vízzel kapcsolatos kutatásokat ismertették csütörtökön az intézmény agrárkarán. Az egyetemi kutatók precíziós mezőgazdaság terén elért eredményeit az ágazatban is hasznosítják.
A gyepek újratelepedési folyamatainak elemzéséhez kapcsolódóan két kutatást publikált a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke és az intézmény egyik Lendület Kutatócsoportja a neves Nature lapcsalád Scientific Reports szaklapjában.
Times Higher Education, Quacquarelli Symonds – a világ legnevesebb felsőoktatási rangsorkészítő szervezeteinek részvételével kezdődött kedden háromnapos tanácskozás a Debreceni Egyetemen Felsőoktatási rangsor napok címmel.
Személyre szabott mikrobiom-alapú terápiák fejlesztésében vesz részt a Debreceni Egyetem. A 22 európai intézet összefogásával zajló, hatéves kutatás során a végstádiumú májbetegségre és májelégtelenségre keresnek hatékony gyógymódot.
Miért drágák a gyógyszerek? Hogyan lesz tízezer jelölt közül csak egy vegyületből készítmény? A farmakológiai kutatás és a gyógyszerfejlesztés titkaiba avatta be a Szenior Egyetem hallgatóit Pórszász Róbert, a Debreceni Egyetem docense.
Első helyezést ért el az édesvízi tudományok nemzetközi szövetségének pályázatán a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén készült, a vándorló vízimadaraknak a növények és gerinctelenek terjesztésében játszott szerepével foglalkozó angol nyelvű doktori értekezés.
Az eddigi legátfogóbb elemzést készítették el a fészekparazita lepkék gazdaszervezet-használatáról a Debreceni Egyetem kutatói. Tíz évig tartott a mintegy 40 tudós munkáját tartalmazó adatbázis összeállítása. Az eredmény más parazitafajok életmódjának megértéséhez is hozzájárulhat.
Milyen fontos szabályoknak kell megfelelni, hogy etikailag is elfogadható legyen egy kutatás? Ez volt a témája, annak a csütörtöki kurzusnak, amelyet az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) és a Debreceni Egyetem közösen szervezett.
Miként határozza meg egy gombafaj stresszgénkészlete a stressztoleranciáját? Az aszpergillózis gombás fertőzés kórokozóinak viselkedését vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja. Az eredményeket a mikológia egyik vezető folyóiratában publikálták.