Az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője, Balogh Péter köszöntőjében kiemelte: az ország második legnagyobb doktori képzőhelye az övék és hallgatói a világ számtalan pontjáról érkeznek, akik a korunk legjelentősebb gazdaságtudományi kérdéseinek vizsgálatával foglalkoznak.
- A doktorandusz hallgatók prezentációi mögött nemzetközi viszonylatban is sikeres, eredményes kutatómunka és magasan jegyzett publikációk állnak. Mindezek kulcsa a doktoranduszok tehetsége, elhivatottsága és a színvonalas oktatás – mondta a vezető.
Baksay Gergely előadásában arra kereste a választ, merre halad a világ. Prezentációjában széleskörűen foglalkozott a világ és Magyarország aktuális gazdasági fejleményeivel, és megalapozott útmutatást adott arra is, hogy mit kell tenni a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében hazánkban és a hasonló helyzetben lévő országokban. Kitért a bruttó hazai termék (GDP) és az inflációra alakulására is.
- Az 1970-es évek óta nem látott inflációs hullámot élt át a világ az elmúlt években. Két évvel ezelőtt több mint 70 országban volt 10 százalék feletti az éves inflációs ráta, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa. A hullám lecsengő szakaszában vagyunk, de az 1970-es évtized példája arra int, hogy az infláció makacs jelenség, a visszatérését pedig mindenképpen meg kell akadályozni. Az inflációnak hosszú árnyéka van, ami az egész gazdaságra rávetül. Az áremelkedés csökkentette a reáljövedelmeket, így a fogyasztást is, ez pedig a kereslet csökkenésén keresztül visszafogta a termelést, a beruházásokat és végső soron a gazdasági növekedést, ami mellett a fogyasztói bizalom is visszaesett – ecsetelte Baksay Gergely.
Elemzésének további részében kitért az úgynevezett megatrendekre, amelyek a társadalom és a gazdaság jövőjét alakítják a következő években és évtizedekben – ezek közül kiemelte a magas adósságok, a digitalizáció, az idősödés és a zöld átmenet jelentőségét.
- Ahhoz, hogy Magyarország az új megatrendek tükrében is sikeres legyen, meg kell újítani a növekedési modellt. Extenzív alapú növekedés helyett intenzív típusú növekedésre van szükség. Az ügyvezető igazgató megállapította: Magyarország rendkívül nyitott gazdaság, de az export hazai hozzáadott értéke európai uniós összehasonlításban alacsony, ami azt jelenti, hogy a kivitel csak korlátozottabb mértékben tud hozzájárulni a GDP-hez. Ha növelni tudnánk az exportban megtestesülő hazai hozzáadott értéket, az emelné a jövedelmeket és az életszínvonalat Magyarországon. A jó hír, hogy számos vállalat bizonyítja, hogy megvan az erre való képességünk. A jegybank a kutatásaiban mintegy 1100 innovatív, gyorsan növekvő vállalatot azonosított Magyarországon – zárta gondolatait Baksay Gergely.
Az előadás témájához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés során Baksay Gergely mellett a Neumann János Egyetem professzora, Magda Róbert, valamint a GTK részéről Nábrádi András professzor és Erdey László dékánhelyettes járta körül igen alaposan az aktuális gazdasági helyzetet.
Magda Róbert kiemelte a népességnövekedés és az infláció problémáját, Nábrádi András a mesterséges intelligencia és a politikai polarizáció kérdését feszegette, míg Erdey László arra hívta fel a figyelmet, hogy talán a hiperglobalizáció végének vagyunk tanúi, jelentős világgazdasági kockázatokkal, militáris és egyéb erőszakos konfliktusokkal. A politikai kockázatokat növeli, hogy idén körülbelül egy milliárd ember járul a szavazóurnákhoz parlamenti, helyi és elnökválasztásokon.
Időközben a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a friss GDP adatokat is, kiderült, hogy összességében 0,8 százalékos volt a magyar gazdaság visszaesése 2023-ban. Erre is reagáltak a résztvevők, majd szóba került, hogy milyen kockázatokra számíthatunk a pénzügyi rendszer stabilitását illetően. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a 2020-as évtized válságai ellenére a magyar pénzügyi rendszer nagyfokú stabilitást mutat.
A kerekasztal-beszélgetést követően a szekcióülésekre került sor, melyek végén minden bizottság megválasztotta a legjobb előadókat, akik oklevelet vehettek át. A szekciókban lehetőséget biztosítottak a külföldi és hazai doktorandusz hallgatóknak, hogy szakértő bizottság előtt mutassák be kutatásuk aktuális állapotát és iránymutatást kaphassanak a továbbiakra. A Doktori Iskola hallgatói olyan kutatási témákkal foglalkozzanak, mint az agrárközgazdaságtan, a módszertan, a vidékfejlesztés, a vállalatgazdaságtan, a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, a vezetés-szervezés, a hálózatkutatás, a marketing és kereskedelem, a sportgazdaságtan vagy a pénzügy-számvitel.
Sajtóközpont - KSzD
