Minden idők egyik legnépszerűbb olasz labdarúgójától, Roberto Baggiótól és csapatától tanulhatják meg a FuNino-módszert a magyar edzők. Az 56-szoros válogatott március 13-14. között tart továbbképzést a Debreceni Egyetem egyedülálló programján.
A lilék, cankók és rokonfajaik szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálja új kutatásában a Debreceni Egyetem neves etológusa, Székely Tamás. A projekt az NKFIH legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató Élvonal programjába is bekerült.
Bővülő betegellátás, régi kar új néven, tudományos tanácskozások, Welcome Dinner, Éjféli Koncert, Buzánszky Kupa – az egyetem legfontosabb februári híreiről, eseményeiről tudósított a Díszudvar magazin.
Mit nyújtanak a hosszú távú célok? Képesek vagyunk-e a fejlődésre? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Science Café, az egyetem tudományos előadás-sorozatának következő rendezvénye.
A számítógépes grafika és a modellezés volt a témája az informatikai és matematikai PhD-hallgatók 5. nemzetközi téli iskolájának, melynek idén a Debreceni Egyetem Informatikai Kara adott otthont.
Hatvan, a fizika iránt érdeklődő középiskolás diák ismerkedett a CERN kutatásival és a részecskefizikai alapjaival az idei Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely során a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében.
Több mint 30 éve nem készült olyan átfogó felmérés a magyarországi cigányság helyzetéről, mint amelyet a Debreceni Egyetem kutatói végeztek az elmúlt években. A most publikált, hiánypótló vizsgálat eredményeit további kutatásoknál is hasznosítanák a szakemberek.
A Debreceni Egyetemen keletkező kutatási eredmények piaci hasznosítását támogatja az intézmény Innovációs Alapjából, melyre idén először pályázhatnak technológiáikkal és találmányaikkal az egyetem kutatói. Akár tízmillió forintot is érhet egy jó ötlet.
Honnan jöttünk, kik vagyunk, kik voltak az őseink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek? És honnan származik a magyar nyelv, a magyar nép? Ezekre a kérdésekre adnak választ a Debreceni Egyetem nyelvészei és genetikusai egy csütörtöki tanácskozáson.
A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.
Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.
A botanikában és ökológiában is meghatározó Journal of Ecology szaklapban számoltak be kutatásaikról a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének kutatói. Azt vizsgálták, hogy a vízimadarak miként terjeszthetik az általuk fogyasztott növények magvait.