A Debreceni Egyetem 34 tudósa nyert összesen több mint egymilliárd forint támogatást felfedező kutatásokra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idei pályázatain. Az NKFIH csütörtökön tette közzé a nyertesek névsorát.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jól illeszkedő pályázati konstrukciókkal támogatja a hazai felfedező kutatási programokat. Idén országosan 12 milliárd forintot ítélt oda 400 magyar kutatónak. A források egyharmadát fiatal szakemberek nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarországon kezdik meg. Az elnyert források a természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket és nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik.

A felfedező kutatások támogatásának hazai rendszerében az NKFI Hivatal a kutatói életpályát megkezdő posztdoktorok, az önálló kutatást elindító és kutatócsoportot alapító fiatal kutatók, valamint a tapasztaltabb kutatók számára egyaránt lehetőséget biztosít alapkutatási projektjük megvalósítására.
A kutatói kezdeményezésű témapályázatra és a 40 év alatti kutatók számára meghirdetett felhívásra összességében 9,4 milliárd forint keretösszeg erejéig nyerhettek támogatást a legígéretesebb kutatási projektek.

A kutatói kreativitás és eredményesség megerősítését célzó, bármely tudományterületről kezdeményezett projekteket támogató kutatási témapályázatok keretében idén 192 új kutatási projekt indulhat, közülük 13 a Debreceni Egyetemen:

• Tóth Valéria: Nemzetközi tudományos együttműködési program a Kárpát-medence helynévrendszereinek feltárására
• Vibók Ágnes: Ultragyors kvantumdinamika: Klasszikus és nem klasszikus leirás
• Gáspár Attila: Enzimreaktorok és kromatográfiás/elektroforetikus elválasztási egységek integrálása mikrofluidikai csipekbe
• Tóth Imre: Nem-átmenetifém nehéz elemek új koordinációs vegyületei: előállítás és kémiai jellemzés
• Hajdu Lajos: Módszerek a diofantikus számelmélethez
• Muszbek László: A XIII-as véralvadási faktor B alegységének molekuláris és celluláris kölcsönhatásai
• Bálint Bálint László: Sejtazonosság kromatin szintű komponenseinek jellemzése 33 483
• Szegedi Andrea: A keratinocyták működésének bőr régió specifikus különbségei és ezek szerepe bőrbetegségekben
• Hajdu Péter Béla: T limfociták kation csatornáinak aktivitása daganatos betegségekben
• Szabó Gábor: Nukleoszóma stabilitás és DNS topológia összefüggései és jelentőségük a génszabályozásban
• Fésüs László: A multifunkciós humán transzglutamináz 2 interaktomjának feltérképezése a celluláris funkcióinak megértéséhez
• Uray Iván Péter: Rexinoid alapú alacsony dózisú kombinációk kemopreventív hatása a genomi integritás fenntartása által
• Erdődi Ferenc: Protein foszfatáz interakciók a sejtfolyamatok szabályozásában: gátló/aktiváló jelátviteli útvonalak és effektor molekulák azonosítása
Fotó: illusztráció
A 40 év alatti kutatók számára külön programban meghirdetett felhívás arra ad lehetőséget, hogy a fiatal kutatók saját kutatócsoportot alapítva Magyarországon indítsanak önálló kutatást. A fiatal kutatóknak célzottan meghirdetett témapályázat keretében 40 év alatti kutatók kezdhetnek 93 új projektet, köztük a Debreceni Egyetem 12 ifjú tudósa:

• Horváth Henrietta: Hatékony reverzibilis kémiai hidrogéntárolás - egy gyakorlatban is alkalmazható lehetőség
• Herczeg Mihály: Szintetikus módszer fejlesztése oligoszacharidok szintézisére alkalmas L-hexózok előállítására és felhasználásuk heparin-analóg vegyületek gazdaságos
• Vágvölgyiné dr. Tóth Marietta: Cukor imin, valamint glikál származékok új típusú kémiai átalakításai
• Nagy Lajos: Iparilag fontos alifás izocianátok alkoholokkal történő reakciójának kinetikai vizsgálata
• Gonda Sándor: Tormagyökér endofiton gombáinak és posztharveszt változásainak vizsgálata
• Horváth Balázs: Kamrai szívizomsejtek késői nátriumáramának dinamikus szabályozása
• Mikó Edit: Régi molekulák új szerepben: Epesavak a karcinogenézisben
• Fagyas Miklós: Angiotenzin konvertáló enzim endogén szabályozása poszttranszlációs módosításokkal és ennek szerepe a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában
• Szabó András: SPINK1 mutációk molekuláris patomechanizmusa pancreatitisben
• Pázmándi Kitti Linda: Citoszólikus szenzorok aktivitásának és szabályozó mechanizmusaiknak vizsgálata  plazmacitoid dendritikus sejtekben
• Csoma Eszter: Humán polyomavírusok: genom funkcionális analízise és prevalencia felmérés
• Bagoly Zsuzsa: A XIII-as faktor, trombin generáció és fibrinolízis vizsgálata krónikus inflammatórikus megbetegedésekben

A posztdoktori kiválósági programban a már tudományos fokozattal rendelkező, de kutatói pályáját most kezdő 68 kutató - köztük 4 debreceni - nyert három évre támogatást:

• Lihi Norbert: Bioinspirált fémion-ligandum rendszerek egyensúlyi -, redoxi- és fotoiniciált reakcióinak vizsgálata
• Tóth Katalin: Vegetáció- és magbank dinamika szerepe a gyeprekonstrukcióban
• Szöllősi Attila Gábor: A bőr sejt-dependens microkörnyezetének hatása rezidens antigén prezentáló sejtekre
• Sztretye Mónika: Karotenoidok, biológiai mediátorok amelyek felelősek a fokozott vázizom működésért

A kiváló eredményeikkel a legnagyobb nemzetközi hatást kiváltó hazai kutatócsoportok közül 26 pályázat felelt meg a szigorú feltételeknek a hazai tudományos eredmények nemzetközi láthatóságát ösztönző kiválósági programban. A Debreceni Egyetem két nyertese:

• Török Péter: Legeltetés gyepek funkcionális diverzitására gyakorolt hatása
• Karaffa Levente: Itakonsav túltermelés Aspergillus terreus-ban, avagy fermentációs technológia a gomba élettanának szolgálatában

A hazai kutatócsoportok és külföldi partnerek együttműködését ösztönző nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázaton 18 pályázó, köztük 3 debreceni kutató kapott támogatást.

• E. Kövér Katalin: Innovatív NMR módszerek fejlesztése és alkalmazása új szénhidrátszármazékok biológiailag releváns kölcsönhatásainak tanulmányozására fehérjékkel és sejtes rendszerekben
• Karaffa Levente: A citromsav túltermelő Aspergillus niger gomba mangán (II) ion függő transzkriptumának elemzése
• Vámosi György: Magreceptorok működésének mechanizmusa: az egyedi molekulák szintjétől a genomig

Sajtóiroda-TB
A fotók illusztrációk.