Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakmai támogatásával újra megnyílnak az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíjpályázatai. A program 4 milliárdos keretösszegére május 20-ig pályázhatnak az alap-, mester-, vagy doktori képzésben tanuló hallgatók, fiatal oktatók és kutatók.
Hírek tudomány címkével
Remekül szerepeltek, hét első helyezést értek el a Debreceni Egyetem diákjai a négy napos 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában, amelyet idén a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezett.
A rendszeres testmozgás, az egészséges életmód sokat segíthet abban is, hogy könnyebben átvészeljünk egy esetleges koronavírus okozta betegséget. Egyebek mellett ez hangzott el a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett, a fitneszszektor helyzetével foglalkozó rendezvényen.
Varga Judit igazságügyi miniszter részvételével nyitották meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekcióját, amelyet idén a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervez. A négy napos online rendezvényen több mint ezren vesznek részt.
A koronavírus-járvány hatására ugrásszerűen fejlődő digitalizáció alaposan átalakította a cégek munkaerő gazdálkodását: míg egyes dolgozók karrierje hirtelen felívelt, másoké lelassult, leállt. Többek között erről az átalakulásról beszélgettek szakemberek a IV. Debreceni HR Szimpóziumon.
Idén a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezi április 12 és 15 között online formában a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Állam- és Jogtudományi Szekcióját. A résztvevők száma a zsűritagokkal, az opponensekkel, érdeklődőkkel együtt meghaladja az ezer főt.
A modellváltás kapcsán az M5 csatorna vendége volt Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja. Az egyetemi vezető szerint a változásból csak profitálhat az intézmény, hiszen olyan piaci szerepvállalás és innovációs fejlődés előtt áll az egyetem, amelyre eddig kevésbé volt lehetőség.
A párosujjú patások szociális szerveződésének alakulását, a befolyásoló tényezőket vizsgálták a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék kutatói. Az eredményeket a neves evolúcióbiológiai lapban, a Journal of Evolutionary Biology-ben publikálták.
Több mint ötven vállalat tevékenységét támogatta a legkorszerűbb alkalmazott matematikai és informatikai módszerekkel a HU-MATHS-IN hálózat szolgáltató központja. A most befejeződött projektben a Debreceni Egyetem kutatói is aktívan közreműködtek.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológia Tanszék kutatóinak koordinálásával valósult meg egy nemzetközi szinten is egyedülálló, a pannon régió növényfajainak jellegeit tartalmazó, nyílt hozzáférésű adatbázis, a PADAPT létrehozása.
Az idegtudományok előtt álló problémák megoldásához keres partnereket a NeurotechEU projekt. Az új ipari megoldások és technológiák kifejlesztésében érdekelt kutatók és cégek kérdőív kitöltésével vehetik fel a kapcsolatot a projekt munkatársaival.
A Német Lovagrend történetével foglalkozó rangos könyvsorozatot kapott ajándékba a DE BTK Történelmi Intézete. A Németországban az elmúlt csaknem öt évtized alatt megjelent köteteket a témával foglalkozó kutatók, hallgatók egyaránt forgathatják majd az Intézet könyvtárában.
A hazai szociális munkás képzésben résztvevő felsőoktatási képzőhelyekkel összefogásban rendeztek közös online szakmai konferenciát a szociális munka világnapja alkalmából. Az eseményhez a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara, valamint a DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke is csatlakozott.
A 195. helyet szerezte meg a Debreceni Egyetem a Times Higher Education feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeit vizsgáló rangsorán. Az intézmény a több mint 600 vizsgált közül egyike annak a tíz egyetemnek, amely egy év alatt két kategóriával feljebb tudott lépni.
Őrzi helyét, továbbra is a legjobb 450 között szerepel a Debreceni Egyetem a neves londoni székhelyű rangsorkészítő legfrissebb élet- és orvostudományi tematikus listáján. A legjobb eredményt idén is az agártudomány területén érte el, ahol globálisan a top 250 intézmény között van.
A trianoni békeszerződés az a téma, amelyről még mindig lehet újat mondani, írni. Miként épült fel Debrecen egyik legszebb épülete, a Megyeháza, és mi lehet a titka a DEAC jégkorong csapatának. Egyebek mellett ezekről lehet olvasni az egyetemi újság friss számában.
Öt szekcióban összesen harminc előadó mutatta be tudományos munkájának eredményeit a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának TDK Konferenciáján. A kutatási tevékenységek a társadalom- és egészségtudományt, valamint ezek határterületeit érintették.
Az autonóm járművek biztonságosabb használatát segítő, matematikai alapokon nyugvó forgalom-szimulációs modellt fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem Informatikai Karának szakemberei. A különleges statisztikai módszerről szóló publikáció a nemzetközi PLos One folyóiratban jelent meg.
Antivirális hatású vegyületek létrehozásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói. A Gyógyszerészi Kémia Tanszék a Virológiai Nemzeti Laboratórium égisze alatt vesz részt a koronavírus ellen bevethető gyógyszerek kifejlesztésében.
A 100 éves évfordulóhoz kapcsolódva új, idegen nyelvű tanulmánykötet jelent meg Trianonról a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének kiadásában. A kiadvány összeállításában a DE szakemberei mellett az intézet külföldi partnerei is szerepet vállaltak.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szakmai-ipari elismerését, Szász Kálmán-díjat kapott a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének habilitált adjunktusa. Gonda Sándor évek óta vizsgálja a hazánkban gyógynövényként is hasznosított tormát.
Lehetséges-e gazdasági növekedés a környezet további terhelése nélkül? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék, valamint az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola online fórumán.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) sikeres pályázatainak keretében megvalósult kutatások eredményeiről ad számot január 25-én 49 nyertes pályázó a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának online konferenciáján.
A Debreceni Egyetem mikrobiológus professzorának szerkesztésében jelent meg a Frontiers in Microbiology nemzetközi folyóirat különszáma „Aspergillus-eredetű mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban” címmel.
Az ECMWF nemzetközi meteorológiai központnál nyert ösztöndíjat Baran Sándor egyetemi docens, míg az OCRE felhőtechnológiával foglalkozó konzorcium pályázatán Hajdu András professzor és kutatócsoportja szerepelt eredményesen.