Mit nyújtanak a hosszú távú célok? Képesek vagyunk-e a fejlődésre? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Science Café, az egyetem tudományos előadás-sorozatának következő rendezvénye.
Hatvan, a fizika iránt érdeklődő középiskolás diák ismerkedett a CERN kutatásival és a részecskefizikai alapjaival az idei Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely során a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében.
Több mint 30 éve nem készült olyan átfogó felmérés a magyarországi cigányság helyzetéről, mint amelyet a Debreceni Egyetem kutatói végeztek az elmúlt években. A most publikált, hiánypótló vizsgálat eredményeit további kutatásoknál is hasznosítanák a szakemberek.
A Debreceni Egyetemen keletkező kutatási eredmények piaci hasznosítását támogatja az intézmény Innovációs Alapjából, melyre idén először pályázhatnak technológiáikkal és találmányaikkal az egyetem kutatói. Akár tízmillió forintot is érhet egy jó ötlet.
A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.
Honnan jöttünk, kik vagyunk, kik voltak az őseink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek? És honnan származik a magyar nyelv, a magyar nép? Ezekre a kérdésekre adnak választ a Debreceni Egyetem nyelvészei és genetikusai egy csütörtöki tanácskozáson.
Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.
A botanikában és ökológiában is meghatározó Journal of Ecology szaklapban számoltak be kutatásaikról a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének kutatói. Azt vizsgálták, hogy a vízimadarak miként terjeszthetik az általuk fogyasztott növények magvait.
A munka világának útvesztőiben segít eligazodni a Science Café, a Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozatának következő előadása.
Hatékony, olcsó és könnyen kezelhető eljárást dolgozott ki a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a réteg- és talajvizek arzénmentesítésére. Kiemelt szempont volt, hogy a felhasznált anyagok ne okozzanak újabb környezetvédelmi vagy egészségügyi problémát.
Tizennyolc fiatal kutató – köztük a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanészékének adjunktusa, Valkó Orsolya – vehette át az MTA kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó 35 év alatti tudósok elismerését, az Akadémiai Ifjúsági Díjat.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) sikeres pályázatainak keretében megvalósult kutatások eredményeiről adott számot hétfőn 38 nyertes pályázó a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának konferenciáján.