Hírek kutatás címkével

Az ivadékokban több toxikus fém halmozódik fel, mint az idősebb halakban – állapították meg a Debreceni Egyetem szakemberei. A kutatócsoport a publikációért a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által alapított Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjban részesült.

Innovatív műszerek felhasználásával és német kutatók közreműködésével folytatták a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Sajó medermozgását feltáró vizsgálataikat. Új eredményeiket az Európai Földrajzi Unió virtuális konferenciáján is bemutatták.

A koronavírus-járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatos kutatások és fejlesztések aktuális helyzetéről tartott online tudományos konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tanácskozáson Szilvássy Zoltán rektor ismertette a Debreceni Egyetemen folyó fejlesztéseket.

A Debreceni Egyetem kutatója is részt vett abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely megállapította, hogy a lombkorona felnyílása hősokként éri az erdei aljnövényzetet. A kutatás eredményeit címlapon hozta a neves tudományos szaklap, a Science magazin.

Bár teljes mértékben nem sikerült megvalósítani azt az úgynevezett millenniumi fejlesztési célt, hogy 2000-re az egész világon felszámolják az éhínséget, manapság kevesebbeknek korog a gyomra a Földön, mint az ezredfordulón.

A COVID 19 járvány kapcsán hozott korlátozó rendelkezések hatásait vizsgálja a hatvan év fölötti népesség körében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszékének kutatócsoportja. A cél a problémák definiálása, beavatkozási javaslatok megfogalmazása.

A viselkedéstudomány úgy tartja, hogy az ember felhalmozó lény, melyet a mostani pandémia megerősített. A közelmúltban az üzletekben sokáig üresen tátongó lisztes, cukros polcok, a folyamatos élesztőhiány mind erről tanúskodnak – magyarázza a Debreceni Egyetem szakértője.

A korszerű magyar oltóanyaggyártás létrehozásának elősegítéséről állapodott meg a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. A szerződést pénteken írták alá a minisztériumban.

Oktatási és kutatási célokat szolgáló biotechnológiai berendezéseket adományozott 38 millió forint értékben a Richter Gedeon Nyrt. a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának. A korszerű eszközöket a Biotechnológiai Intézet laboratóriumaiban fogják használni.

A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek egészségre gyakorolt hatásait tanulmányozzák a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának kutatói. A szakemberek olyan nemzetközi vizsgálatokban is részt vesznek, amelyek a munkahelyi kóroki tényezők és UV-sugárzás egészségkárosító kockázatait mérik fel.

A karácsony előtti szintre nőtt a koronavírus hatására a hazai online kiskereskedelmi forgalom. Az ezzel foglalkozó cégek a járvány miatt olyan újításokat is bevezettek, amelyekre csak évek múlva került volna sor – tudtuk meg a Debreceni Egyetem szakértőjétől.

Akadémiai Díjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége Tóthmérész Bélát, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport vezetőjét.

A koronavírussal kapcsolatos egyetemi kutatásokról, az ipari partnerekkel közös fejlesztésekről, a vírus ellen bevethető gyógyszerekről és az oltóanyaggyártásról is beszélt Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Debrecen TV Közügy Extra című műsorának pénteki adásában.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás módszereivel jelzik előre a koronavírus-járvány terjedését a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kutatói. A több kar közreműködésével készült speciális szoftver folyamatosan modellezi a várható esetszámot és a járvány alakulását.

A vírusok és a járványok mindig próbára tették az emberiséget és a tudományt. A betegségek történetében azonban előbukkan egy visszatérő jelenség: az emberi magatartás.

Hogyan választja ki utódai megfelelő nevelőszüleit, azaz gazdamadarát a kakukk? Erre a kérdésre keresték a választ a Debreceni Egyetem viselkedésökológusai. A meglepő eredményt hozó kutatást a neves Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports-ban publikálták a szakemberek.

Sokan a tavaszi idő és a meleg beköszöntétől várják a megoldást a koronavírus-járványra. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, hogy milyen hatással van az időjárás a vírus terjedésére.

A Debreceni Egyetem Lendület-kutatócsoportjának koordinálásával dolgozó kutatócsoport átírta az erdőssztyeppek megőrzésére vonatkozó konzervációs paradigmát. A publikáció a növénytani kutatások egyik vezető lapjában, a Frontiers in Plant Science című kiadványban jelent meg.

A DE rektora is részt vett azon a videokonferencián, amelyen a miniszterelnök a koronavírus-kutatócsoportok munkájáról tájékozódott. Szilvássy Zoltán az ipari parterekkel közös gyógyszerhatóanyag fejlesztést és a nemzeti oltóanyaggyárral kapcsolatos elképzeléseket ismertette.

Országosan egyedülálló, sporthoz és egészségmegőrzéshez kapcsolódó adatbázist hozott létre partnereivel a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézete. Az a cél, hogy szakmailag megalapozott elméleti és gyakorlati tudásanyaggal támogassák az otthoni testedzést.

Hollós István-díjat kapott a Magyar Pszichiátriai Társaságtól a Debreceni Egyetem kutatóinak „A kényszeres zavar etiológiájának kötődéselméleti vonatkozásai, különös tekintettel az észlelt szülői bánásmódra, a kötődési mintázatra és az érzelemszabályozási deficitekre” címmel írt publikációja.

A Debreceni Egyetem több, kiemelkedő tudományos, szakmai munkát végző oktatója, kutatója, munkatársa részesült állami elismerésben a nemzeti ünnep alkalmából. A kitüntetéseket a díjazottak későbbi időpontban vehetik majd át.

Nők a Tudományban Kiválósági díjjal ismerték el a matematikai tudományok területén Novák-Gselmann Eszter, a Debreceni Egyetem Analízis Tanészék egyetemi docensének kiemelkedő tudományos tevékenységét nőnap alkalmából.

Egész Európa számára meghatározó lesz az az innovációs központ, melyet a világ vezető műszaki egyeteme, az MIT módszertanára alapozva hoznak létre a Debreceni Egyetemen – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői tájékoztatóján.

Ötven helyett javítva, a 401-450. helyen végzett a Debreceni Egyetem a neves londoni székhelyű rangsorkészítő legfrissebb élettudományi és orvostudományi tematikus listáján. Az agrártudomány területén az intézmény a világ 200 legjobbja között van.