Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
Aszály, hőség, szélsőséges csapadék – a változó időjárási körülmények a növények természetes védekezőképességét is próbára teszik, miközben a termelőknek egyre szigorúbb gazdasági és környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük. A korszerű növényvédelemben ezért felértékelődik a megelőzés, a folyamatos monitoring, a pontos előrejelzés, valamint a digitális és precíziós technológiák alkalmazása. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ősztől növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzést indít, a jelentkezési határidő augusztus 28.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
Befejeződött a Debreceni Nyári Egyetem, az egyhónapos kurzus alatt összesen 116 bizonyítványt adtak át a szervezők. A résztvevők fele négy hétig tanult magyarul, míg a másik fele két hét után váltotta egymást. A záróvizsga mindenkinek sikerült, így a nyelvtanulók boldogan tértek haza augusztus 15-én.
Folytatja munkáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar vezetőjeként Lakatos Péter. A kart már kilenc éve irányító dékán szerint a felsőfokú zenei képzés legszélesebb spektrumát fedik le, de a bővülés és a fejlődés továbbra is elsődleges cél a DE ZK-n. Az újabb 5 évre megválasztott kari vezető fontos feladatának tartja, hogy hazai és nemzetközi szinten a jelenleginél is vonzóbbá tegye az egyetemi zenetanulást, a Zeneművészeti Kart pedig továbbra is a legjobb intézmények között tartsák számon.
Különleges, barokk stílusú növénylabirintussal repíti vissza a látogatókat a 17. századi kertek világába a Debreceni Egyetem. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep tiszteletére, immár negyedik alkalommal megépített dísznövénykert idén a visszakapott francia parkot és annak geometriai eleganciáját ünnepli.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
Több mint húsz ország kutatóinak részvételével rendezte meg július 28-31. között nemzetközi konferenciáját a QS rangsor Education szakterületi listáján a világon a 7. helyet elfoglaló Education University of Hong Kong. Az eseményen a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara is képviseltette magát és bemutathatták az egyetemünkön zajló kutatásokat, illetve további együttműködési lehetőségekről is egyeztettek.
A zene mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta legújabb kutatásában a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professzora. Váradi Judit szerint egyelőre még kevésbé ismert, hogy az iskolán kívüli zenehallgatás milyen hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, vagy akár idősebb korban a demenciára, noha már vannak tapasztalatok és tudományosan alátámasztott eredmények.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Második sikerének köszönhetően a kiemelt kategóriába került a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kollektívája a Debreceni Egyetem Dolgozói Mozgásprogramban. A DEDM és a DEAC szabadidősport szakosztálya tovább építené az egyetemi közösséget, így őszre sportos programokat is terveznek.