Integrált ágazatfejlesztéssel az innováció erősítéséért

A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.

Az egyetemi tudásbázis feltérképezését, a fejlesztési irányok összehangolását, a karok és kutatóintézetek közötti együttműködések ösztönzését, az ipari és önkormányzati partnerekkel való kapcsolattartás erősítését, a hazai és nemzetközi pályázati aktivitás növelését, valamint a képzési, kutatási és szolgáltatási tevékenységek piaci hasznosításának támogatását tűzte ki céljául Harsányi Endre, aki július 1-től tölti be a Debreceni Egyetem ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettesi tisztségét. 

- A tudományos eredményekből, a gyakorlati tapasztalatokból és a piaci igényekből fejlesztési programokat kell építenünk. Összekapcsolva az eddig egymástól elkülönülten működő fejlesztési szigeteinket, a Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központot, a Multidiszciplináris Egészségipari Koordinációs Intézetet, a Metagenomikai Központot, az Innovációs Ökoszisztéma Központot, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságot, a Távérzékelési Szolgáltató Központot, a karok szolgáltatói struktúráit, és a Mádi Bor Akadémiát, továbbá a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi kompetenciákat, hogy azok összehangoltan tudják szolgálni az egyetem stratégiai céljait – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak a rektorhelyettes. 

Harsányi Endre 2021-től az egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, most kibővített feladatkörrel folytatja tevékenységét.  

- A 21. század egészségipara alapvető strukturális átalakuláson megy keresztül. Az egészséghez egyre inkább prevenció-orientált módon közelítünk, amelyben a korai felismerés, a személyre szabott táplálkozás, valamint az adatvezérelt betegmenedzsment meghatározó szerepet tölt be. A nemzetközi trendek alapján a legsikeresebb egészségipari régiók olyan hálózatos ökoszisztémákra épülnek, ahol az akadémiai kutatás és az ipari fejlesztés szoros együttműködésben működik, és már hazánkban is megfigyelhető az egészségipari innovációs ökoszisztémák erősödése – mutatott rá a professzor. 

Harsányi Endre kiemelte: a gyógyszeripar ma már nem csupán gyógyszergyártást jelent, hanem komplex innovációs láncot foglal magában: alapkutatást, klinikai vizsgálatokat, biotechnológiai fejlesztéseket, digitális terápiákat, adatfeldolgozást és egészségügyi technológiaértékelést. Mint mondta: éppen ezért van szükség egy olyan integrált rendszerre, amelyben például a táplálkozási adatok, a genetikai információk, a diagnosztikai eredmények és a klinikai kezelések egyetlen digitális ökoszisztémában kapcsolódnak össze. 

- A Debreceni Egyetem egyik különleges lehetősége, hogy az egészség- és élelmiszeripari, valamint agrárfejlesztések egy intézményi környezetben kapcsolhatók össze. A Multidiszciplináris Egészségipari Koordinációs Intézet, a Mádi Bor Akadémia és az agrárkutatási kapacitások együtt olyan fejlesztési irányokat nyithatnak meg, amelyek országosan is egyedülállóak. A jövőben különösen indokolt a funkcionális élelmiszerek, a probiotikus és prebiotikus termékek, a mikrobiom-alapú élelmiszeripari fejlesztések, a gyógynövény-alapú készítmények, egészségvédő étrendkiegészítők, borászati bioaktív vegyületek kutatása, talaj–növény–élelmiszer–egészség kapcsolatrendszer vizsgálata, valamint a „farm to health” szemléletű innovációs programok – sorolta Harsányi Endre. 

A Debreceni Egyetem egyik kiemelt stratégiai feladatának tekinti az agrárium megújítását. A mezőgazdaság társadalmi megítélése az elmúlt években bár jelentősen átalakult, ugyanakkor a fiatalok körében továbbra is szükséges annak tudatosítása, hogy a modern agrárium már nem kizárólag hagyományos termelési tevékenységet jelent, hanem magas technológiai színvonalú, adatvezérelt, automatizált és innovatív ágazatot. 

- A képzésfejlesztésben hangsúlyosan meg kell jeleníteni a „modern agrárium” üzenetét. A hagyományos agrárképzések tartalmi modernizálása, az agrárműszaki és digitális ismeretek erősítése, a gyakorlati képzés súlyának növelése, a tangazdasági és kutatóintézeti gyakorlati helyszínek tudatosabb bevonása, a duális képzési kapcsolatok bővítése, új, piaci igényekre reagáló szakok és szakirányú továbbképzések indítása, valamint rövid ciklusú, moduláris, tanúsítvánnyal záruló képzések kialakítása pedig mind-mind szükséges a vonzóbb és sikeresebb agrárképzéshez – fejtette ki az ágazatfejlesztésért felelős rektorhelyettes. 

Harsányi Endre szerint: a modern mezőgazdaság egyik legnagyobb fejlődési lehetősége a precíziós adatgyűjtés és döntéstámogatás. A Debreceni Egyetemen pedig már rendelkezésre állnak azok az alapkompetenciák, amelyekre egy magas színvonalú agrárszolgáltatás és szaktanácsadás építhető. 

- Az ágazati rektorhelyettesi terület egyik meghatározó feladata az egyetem és a vállalati partnerek közötti kapcsolatrendszer tudatos és fenntartható bővítése. A gazdasági szereplők aktív bevonása ugyanis nemcsak a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek sikeressége szempontjából kiemelten fontos, hanem a képzési struktúrák folyamatos megújítása, a duális képzési formák, a hallgatói projektek, valamint a gyakorlati képzési lehetőségek támogatása és a munkaerőpiaci elhelyezkedés elősegítése érdekében is. Az egyetemnek emellett egyszerre kell jelen lennie a nagyvállalati fejlesztési projektekben, a KKV-k innovációs támogatásában, a gazdálkodói szaktanácsadásban, a térségi gazdaságfejlesztésben, valamint a nemzetközi kutatási konzorciumokban. Úgy gondolom éppen ezért célszerű ágazati partneri tanácsadó testületeket működtetni, amelyek rendszeres visszajelzést adnak az egyetemnek a piaci igényekről, a technológiai trendekről és a szakemberképzési elvárásokról – hangsúlyozta.

Harsányi Endre az ágazatok nemzetközi megjelenésének, sikerességének támogatására kiemelten fontosnak tartja egyebek mellett közös PhD-képzési programok és kutatói mobilitási lehetőségek kialakítását, továbbá a kutatási és innovációs pályázatokban való részvételt európai partneregyetemekkel közösen. Mint mondta: fontos feladat, hogy az innováció ne csupán adminisztratív folyamatként, hanem az egyetemi működés természetes részeként jelenjen meg. 

Hangsúlyozta: az ágazati fejlesztési területeknek újra erőteljesen jelen kell lenniük a szakmai közéletben. Az egyetemnek nemcsak kutatnia és oktatnia kell, hanem véleményformáló, szervező és tudásátadó szerepet is be kell töltenie. A cél az, hogy a Debreceni Egyetem a szakmai közösség szemében ismét megkerülhetetlen egészségipari, innovációs, valamint agrár tudásközpontként jelenjen meg, és Közép-Európa egyik legerősebb tudás- és innovációs központjává váljon.

Sajtóközpont-ÉE

Last update: 2026. 08. 17. 14:28