A szélsőséges időjárás fokozott stresszhelyzetet jelent a növények számára. Ha az extrém körülmények tartósan fennállnak, jelentősen gyengülhet a növények természetes védekezőképessége, ami számos növényegészségügyi problémát okozhat. Ugyanakkor nem minden károsító reagál egyformán az időjárási változásokra: míg bizonyos kórokozók számára a hosszan tartó szárazság kedvezőtlen, más élőlények, például egyes sáskafajok vagy a melegtűrő gyomnövények számára éppen a szélsőséges körülmények teremthetnek kedvező feltételeket.
- A csapadékos, párás időszak teljesen más növényvédelmi stratégiát igényel, mint a tartós szárazság. Ugyanannak a kultúrának is jelentősen különbözhet a növényvédelmi technológiája attól függően, hogy zárt, folyamatosan öntözött és párásabb körülmények között vagy szabadföldön termesztik. A tartós extrém meleg és az alacsony páratartalom ugyanakkor egyes kórokozó gombák, például a Fusarium- és Aspergillus-fajok toxintermelését is fokozhatja – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének egyetemi docense.
A változó környezeti feltételek mellett a gazdasági környezet is komoly kihívást jelent a termelők számára. A kedvezőtlen piaci viszonyok és a költségek emelkedése miatt egyre fontosabbá válik a ráfordítások optimalizálása. Ez a növényvédő szerek, a növénytápláló anyagok és a növényeket stimuláló készítmények beszerzésére, valamint az agronómiai műveletekre egyaránt hatással van.
- A termelők fő célja jelenleg sok esetben a költségek minimalizálása, ugyanakkor a növényvédelemben a legolcsóbb megoldás nem feltétlenül jelenti a leggazdaságosabbat hosszú távon. A tudatosan megtervezett technológiák, a megfelelő időzítés és a megalapozott döntések jelentős megtakarítást eredményezhetnek – hangsúlyozta a szakember.
Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális technológiák. Az előrejelző rendszerek, a drónok és a precíziós eszközök segítségével pontosabban meghatározható, mikor, hol és milyen mértékben szükséges növényvédelmi beavatkozást végezni.
- Ezek a technológiák segíthetnek optimalizálni a növényvédelmi kezelések, az öntözés és más agronómiai beavatkozások időpontját. Így jelentős költségmegtakarítás érhető el, miközben a környezet és a humán fogyasztók védelme is fokozható. A beruházási költségek ugyanakkor magasak lehetnek, ezért a technológiák gazdasági megtérülését is körültekintően kell vizsgálni – tette hozzá Radócz László.
A korszerű növényvédelem egyik legfontosabb alapelve az integrált növényvédelem, amelyben kiemelt szerepet kap a megelőzés és a monitoring. A cél nem az, hogy minden problémára azonnal növényvédő szerrel reagáljunk, hanem hogy a megfelelő időben, a szükséges helyen és mértékben avatkozzunk be.
- Soha sincs két egyforma évjárat, még egymást követő évek esetében sem. Éppen ezért a folyamatos megfigyelés és a pontos előrejelzés sokkal hatékonyabb lehet, mint egy naptárszerűen végrehajtott védekezési technológia. Megfelelő monitoring mellett akár évi két-három növényvédelmi beavatkozás is megtakarítható, aminek nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi jelentősége is van – fejtette ki a Növényvédelmi Intézet egyetemi docense.
A növényvédő hatóanyagok kínálatának változása szintén új feladatok elé állítja a szakembereket. Egyes hatóanyagok EU-előírás alapján történő kivonása bizonyos kultúrák növényvédelmét megnehezítheti, miközben a rendelkezésre álló hatóanyagcsoportok szűkülése növelheti a károsítókban kialakuló rezisztencia kockázatát.
A folyamat másik oldalán ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak a biológiai alapú és környezetkímélő növényvédelmi megoldások. Az integrált növényvédelem így egyszerre szolgálhatja a gazdaságos termelést, a termésbiztonságot és a környezeti szempontok érvényesítését.
- A modern, fenntartható termelésben egyre inkább a környezetbarát készítmények és technológiák térhódítása figyelhető meg. Az EU-ban – a világon élenjáró módon – kiemelt fontosságú a környezet és például a beporzó rovarok védelme. Ezt mutatja az is, hogy az EU-ban napjainkban engedélyezett készítményeknek a több mint 60 százaléka már biológiai alapú peszticid. A multinacionális vállalatok fejlesztései is egyre inkább ebbe az irányba mutatnak. Ezt a folyamatot a gazdaságpolitikának és a támogatási rendszernek is segítenie kell, miközben az integrátorok, a szakmai tanácsadó szervezetek és a megfelelően képzett szakemberek szerepe is felértékelődik – vázolta Radócz László.
A növényvédelemben zajló változások miatt a szakembereknek ma már jóval több ismeretre van szükségük, mint a hagyományos növényvédelmi eljárások alkalmazása. Ismerniük kell a károsító szervezetek biológiáját és a növényvédelmi prognosztikát, miközben a precíziós technológiák, a kijuttatástechnika, a toxikológia és a vonatkozó jogszabályok területén is naprakész tudással kell rendelkezniük.
- A szakképzésnek is követnie kell a változásokat, különösen a felsőfokú, szakirányítói képzésekben. A termelők és a növényvédelmi szakemberek folyamatos önképzése, valamint az új technológiák és megoldások iránti nyitottság ma már kulcskérdés az eredményes és fenntartható termelésben – jelentette ki a szakember.
Ezt a szemléletet követi a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzése. A több évtizedes múltra visszatekintő képzés célja, hogy a hallgatók a hagyományos növényvédelmi ismeretek mellett a modern és fenntartható technológiák alkalmazásához szükséges tudást is megszerezzék.
- A növényvédelmi szakmérnök képzésnek komoly hagyománya van a Debreceni Egyetemen, ugyanakkor a tradíció mellett a folyamatos megújulás is fontos. Rendszeresen aktualizáljuk a tantárgyi tematikákat, új tantárgyakat és korszerű tématerületeket építünk be, például a precíziós növényvédelmet. Emellett innovatív tanítási és tanulási módszereket alkalmazunk, valamint folyamatosan fejlesztjük hazai és külföldi szakmai együttműködéseinket – ismertette Radócz László, a képzés szakmai vezetője.
A négy féléves, levelező rendszerű továbbképzés során a hallgatók széles körű elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek a fontosabb károsító szervezetek – kórokozók, kártevők és gyomnövények – biológiájáról és diagnosztikájáról. A képzés része az agrokémiai, környezeti és humán toxikológiai ismeretek elsajátítása, valamint az integrált, a biológiai és a precíziós növényvédelem, illetve a növényvédelmi prognosztika megismerése.
A növényvédelmi gépészet és kijuttatástechnológia, valamint a korszerű növényvédelmi szabályozás területén is bővíthetik tudásukat. A képzés során megszerzett tervezési, szintetizáló és mérnöki kompetenciáikról a szakdolgozat elkészítése és a záróvizsga során is számot adnak.
A képzés sokféle szakmai háttérrel rendelkező jelentkezők számára jelenthet továbbképzési lehetőséget. A korábbi hallgatók között agrár- és erdészeti végzettségű szakemberek mellett vidékfejlesztési, biológiai és kémiai területen végzettek is voltak.
A megszerzett tudás többféle karrierút előtt nyithat lehetőséget: a végzettek elhelyezkedhetnek államigazgatási és önkormányzati területen, mezőgazdasági termelőüzemekben, integrátoroknál és szaktanácsadó szervezeteknél, multinacionális agrárvállalatoknál, a szakoktatásban, illetve a mezőgazdasági technológiák kutatás-fejlesztési és innovációs területén.
A képzésről további részletek: https://mek.unideb.hu/szakiranyu-tovabbkepzesben-hirdetett-szakok
Sajtóközpont - ÉE