Tovább erősítette pozícióját a Quacquarelli Symonds 2019. évi felsőoktatási világrangsorán a Debreceni Egyetem, amely a hazai intézmények közül – az ELTE-t is megelőzve – második helyen áll. A listát szerdán késő este hozták nyilvánosságra.
Hírek kutatás címkével
A Debreceni Egyetem fizikusai is részt vettek abban a nemzetközi kutatásban, melynek köszönhetően első alkalommal sikerült megmérni a két legnehezebb ismert elemi részecske, a Higgs-bozon és a t-kvark közötti kölcsönhatás erősségét.
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában olyan molekuláris genetikai markereket fejlesztettek, melyekkel egyrészt kimutatható a burgonya M- és S-vírus-fertőzöttségének mértéke, másrészt elkülöníthetők a rezisztens és fogékony fajták.
Az iparfejlesztés támogatására Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézetet hozott létre a Debreceni Egyetem - jelentette be Bács Zoltán kancellár a GE Beszállítói Fórumán pénteken. A cél, hogy a hallgatók iparági tapasztalattal rendelkező mesteroktatók segítségével bővíthessék tudásukat.
Az orvosi célú gyorsítók pontosságának és hatékonyságának növelésén dolgoztak a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének kutatói a CERN orvostechnológiai hackathonján Genfben.
Eddig csak kardioedzést ajánlottak, a Debreceni Egyetem új kutatása szerint azonban a szakszerűen végzett súlyzós gyakorlatok is rendkívül előnyösek 60 felett. Az öregkori izomvesztés mellett a leggyakoribb időskori betegségek és a csontritkulás megelőzésében is fontos szerepet játszik a sport.
Hat szekcióban hét ország hét intézményéből 80 hallgató vett részt az InterTalent UNIDEB tehetséggondozó konferencián, melyet harmadik alkalommal rendezett meg fiatal kutatók számára a Debreceni Egyetem.
Mit jelentenek számunkra a színek a mindennapokban és a tudományos életben? Milyen módon érzékeljük azokat egyáltalán? A látás élettana, vagyis mindaz, ami összefüggésben van a színekkel – ez a központi témája a Science Café soron következő előadásának.
Az emlődaganat kialakulásához vezető, eddig ismeretlen folyamatot fedeztek fel a Debreceni Egyetem kutatói. Az egyedülálló tudományos eredmény alkalmazásával újfajta, akár otthon is elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás fejleszthető ki.
A Debreceni Egyetem tudományos előadás-sorozata, a Science Café keretében szervezett könyvbemutatóval kezdődik a második Flamand-Holland Kulturális Fesztivál Debrecenben.
A kereskedelmi forgalomban is kapható élesztőgombák, illetve klinikai „rokonaik” élettani, genetikai tulajdonságait, kórokozó képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének kutatói.
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.
A lilék, cankók és rokonfajaik szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálja új kutatásában a Debreceni Egyetem neves etológusa, Székely Tamás. A projekt az NKFIH legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató Élvonal programjába is bekerült.
Kismamáknak szóló egyedülálló kutatást indít a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája. A „Babántúl” programmal a várandós nők figyelmét szeretnék felhívni a szülés utáni regeneráció fontosságára, és egy új étrend-kiegészítő hatását is vizsgálják.
Több mint 30 éve nem készült olyan átfogó felmérés a magyarországi cigányság helyzetéről, mint amelyet a Debreceni Egyetem kutatói végeztek az elmúlt években. A most publikált, hiánypótló vizsgálat eredményeit további kutatásoknál is hasznosítanák a szakemberek.
A Debreceni Egyetemen keletkező kutatási eredmények piaci hasznosítását támogatja az intézmény Innovációs Alapjából, melyre idén először pályázhatnak technológiáikkal és találmányaikkal az egyetem kutatói. Akár tízmillió forintot is érhet egy jó ötlet.
A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.
A botanikában és ökológiában is meghatározó Journal of Ecology szaklapban számoltak be kutatásaikról a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének kutatói. Azt vizsgálták, hogy a vízimadarak miként terjeszthetik az általuk fogyasztott növények magvait.
Tizennyolc fiatal kutató – köztük a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanészékének adjunktusa, Valkó Orsolya – vehette át az MTA kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó 35 év alatti tudósok elismerését, az Akadémiai Ifjúsági Díjat.
Hatékony, olcsó és könnyen kezelhető eljárást dolgozott ki a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a réteg- és talajvizek arzénmentesítésére. Kiemelt szempont volt, hogy a felhasznált anyagok ne okozzanak újabb környezetvédelmi vagy egészségügyi problémát.
A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma január 16-án együttműködési megállapodást írt alá Nagyváradon a Partiumi Területi Kutatások Intézetével. A cél a térséget érintő tudományos tevékenység összehangolása.
Megfelelő vetőmag-kiválasztással, modern technológiával és energiatakarékos gazdálkodással a magyar kukorica- és búzatermelők is felvehetik a versenyt a nyugat-európai gazdálkodókkal – ezt bizonyították a Debreceni Egyetem kutatásai.
Idén 40 éve, hogy hazatértek Amerikából a magyar koronázási jelvények. A történelmi ereklyék tengerentúli „kalandjairól” Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense több évtizedes kutatómunka alapján írt könyvet. A kötet szerdán jelenik meg.
Egyedülálló kutatás, háromoldalú együttműködés, új könnyűzenei képzés, jubileumi ülések, adományok – az egyetem legfontosabb híreiről, eseményeiről tudósított decemberben is a Díszudvar magazin.
A debreceni antibiotikum-kutatás történetének jelentős eredményeit is felidézték szerdán, azon a tudományos ülésen, amelyen Herczegh Pált, a Debreceni Egyetem 70 éves professzorát köszöntötték.