A növényeket a környezetükből folyamatos ingerek érik, melyekre a növényeknek reagálnia kell. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai azt kutatják, hogyan befolyásolja az ultrahang a növények fejlődését.
Hírek kutatás címkével
A Debreceni Egyetemen működő MI-Tudásközpont mesterséges intelligenciára épülő kutatásairól számoltak be a szakemberek az intézmény és a Microsoft keddi közös tájékoztatóján. Az egyetemen a klinikai kutatástól a természettudományi vizsgálatokig számos területen alkalmazzák a korszerű megoldásokat.
Megváltoztak vásárlási szokásaink a koronavírus kiváltotta karantén idején. A Debreceni Egyetem kutatóinak közreműködésével készült felmérésből kiderült, hogy ritkábban jártunk boltba, tudatosabban pakoltunk a kosarunkba, és sokan az online élelmiszerboltok szolgáltatásait is kipróbálták.
Az ivadékokban több toxikus fém halmozódik fel, mint az idősebb halakban – állapították meg a Debreceni Egyetem szakemberei. A kutatócsoport a publikációért a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által alapított Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjban részesült.
Innovatív műszerek felhasználásával és német kutatók közreműködésével folytatták a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Sajó medermozgását feltáró vizsgálataikat. Új eredményeiket az Európai Földrajzi Unió virtuális konferenciáján is bemutatták.
A koronavírus-járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatos kutatások és fejlesztések aktuális helyzetéről tartott online tudományos konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tanácskozáson Szilvássy Zoltán rektor ismertette a Debreceni Egyetemen folyó fejlesztéseket.
A Debreceni Egyetem kutatója is részt vett abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely megállapította, hogy a lombkorona felnyílása hősokként éri az erdei aljnövényzetet. A kutatás eredményeit címlapon hozta a neves tudományos szaklap, a Science magazin.
Bár teljes mértékben nem sikerült megvalósítani azt az úgynevezett millenniumi fejlesztési célt, hogy 2000-re az egész világon felszámolják az éhínséget, manapság kevesebbeknek korog a gyomra a Földön, mint az ezredfordulón.
A COVID 19 járvány kapcsán hozott korlátozó rendelkezések hatásait vizsgálja a hatvan év fölötti népesség körében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszékének kutatócsoportja. A cél a problémák definiálása, beavatkozási javaslatok megfogalmazása.
A viselkedéstudomány úgy tartja, hogy az ember felhalmozó lény, melyet a mostani pandémia megerősített. A közelmúltban az üzletekben sokáig üresen tátongó lisztes, cukros polcok, a folyamatos élesztőhiány mind erről tanúskodnak – magyarázza a Debreceni Egyetem szakértője.