A 100 éves évfordulóhoz kapcsolódva új, idegen nyelvű tanulmánykötet jelent meg Trianonról a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének kiadásában. A kiadvány összeállításában a DE szakemberei mellett az intézet külföldi partnerei is szerepet vállaltak.
Hírek kutatás címkével
A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésnek a bűncselekmények számára gyakorolt hatásáról is szó esett azon a nemzetközi büntetőjogi tárgyú konferencián, amelyet a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem jogi karainak szakemberei szerveztek.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szakmai-ipari elismerését, Szász Kálmán-díjat kapott a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének habilitált adjunktusa. Gonda Sándor évek óta vizsgálja a hazánkban gyógynövényként is hasznosított tormát.
Mintegy négymilliárd forintból alakít ki biotechnológiai pilot kutatólaboratóriumot a Debreceni Egyetem. A kutatás és gyártás 2023-ban indulhat meg a létesítményben, amely nagyban elősegíti a Debrecenben megépülő Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozását.
A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézete is csatlakozott az European Platform For Sport Innovation (EPSI) szervezethez. A DESKI oktatási, ipari szereplőkkel kezdhet a sport területén együttműködést közös termék- és módszertanfejlesztés érdekében.
Lehetséges-e gazdasági növekedés a környezet további terhelése nélkül? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék, valamint az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola online fórumán.
A Debreceni Egyetem mikrobiológus professzorának szerkesztésében jelent meg a Frontiers in Microbiology nemzetközi folyóirat különszáma „Aspergillus-eredetű mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban” címmel.
Bokor Éva, a Debreceni Egyetem Kémiai Intézet adjunktusa kapta a Zemplén Géza-díjat. Az elismeréssel a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya a szintetikus szerves kémiai kutatásokban kimagasló tevékenységet végző negyvenöt év alatti kutatókat jutalmazza.
Rekordszámú sajtómegjelenése volt az országos és a helyi médiában idén a Debreceni Egyetemnek. A szerkesztőségektől érkező megkeresések többsége a koronavírus járvány és a távolléti oktatás iránt érdeklődött.
Az ECMWF nemzetközi meteorológiai központnál nyert ösztöndíjat Baran Sándor egyetemi docens, míg az OCRE felhőtechnológiával foglalkozó konzorcium pályázatán Hajdu András professzor és kutatócsoportja szerepelt eredményesen.
A Debreceni Egyetem (DE) oktatói, kutatói és hallgatói közül is sokan követték a nyolc ország vezető felsőoktatási intézményei által az idegtudományok fejlesztésére létrehozott NeurotechEU nevű Európai Egyetemi Szövetség nemzetközi, online nyitórendezvényét.
A fenntartható mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeinek feltárása, a kutatóhálózatok fejlesztése, nemzetközi kutatásokhoz való kapcsolódás, valamint a fiatal agrártudósok támogatása volt a célja annak a programnak, amelyben a Debreceni Egyetem a nyíregyházi és egri egyetemmel dolgozott együtt.
Hét ország vezető egyetemeivel közösen hozott létre a Debreceni Egyetem konzorciumot az idegtudományok fejlesztésére. A The NeurotechEU nevű Európai Egyetemi Szövetség nyitórendezvényét szerdán tartják csaknem ezer résztvevővel.
Harminc éve jött létre a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara, mely mindig alkalmazkodott a kor aktuális kihívásaihoz – hangzott el azon az online kerekasztal-beszélgetésen, melyen három évtized legfontosabb mérföldköveire emlékeztek vissza a kar jelenlegi és korábbi dékánjai.
Nemzetközi kutatói hálózatokhoz csatlakozott a sport- és egészséggazdaság területén végzett, több mint három éven át tartó kutatóprogramnak köszönhetően a Debreceni Egyetem. Az intézmény a pécsi és a győri egyetemmel együtt vett részt az uniós projektben.
Eredményesen vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói – kollaborációban az ELTE és a Heidelbergi Egyetem tudósaival – üregrezonátorba helyezett molekulák elfajult polaritonállapotait. A kutatás eredményeit a Royal Society of Chemistry neves lapjában, a Chemical Science magazinban publikálták.
A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének kutatói is részt vettek a vegetációtudomány vezető lapjának növények terjedéséről és megtelepedéséről szóló különszámának szerkesztésében.
A szív- és érbetegségek új megelőzési és kezelési lehetőségeinek feltárása a legfőbb célja a Debreceni Egyetem egyedülálló kutatási programjának, az Ironheartnak. A projekt negyedik évének eredményeiről csütörtökön, egy online konferencián számoltak be a szakemberek.
Új munkacsoportok, kutatóműhelyek létrejöttéről, a Debreceni Egyetem és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából meghatározó új kutatási irányokról tartott online nemzetközi konferenciát a DE Egészségügyi Kara.
Többek között egészségszociológiával, pedagógiával foglalkozó periodikát adott ki a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara. A sokféle tématerületen végzett kutatásokat összegző tanulmánykötetet pénteken online rendezvényen mutatták be.
Megkezdődött a Fiatal Biotechnológusok IV. Országos Konferenciája a Debreceni Egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói seregszemléje a járványveszély miatt idén online is nyomon követhető.
Hazánkban őshonos, mégis feledésbe merült, a konyhában prémium kategóriás hal, a csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában.
Az általános iskolások tanórákon kívüli művészeti tevékenységét és a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségeit vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének támogatásával.
A Debreceni Egyetem ebben az évben is csatlakozott a „Magyar Tudomány Ünnepe 2020” országos és határon túli programsorozathoz. A járványveszély miatt elsősorban online formában tartanak rendezvényeket, amelyeken szó lesz a járványügyben dolgozókról és a vakcinatervezésről is.
A hidegháború és a szocializmus gyermekkori emlékeinek kutatásába kezd egy nemzetközi projekt keretében a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara. A programban bevont ötven szakember a vasfüggöny mögötti gyermekévek sajátosságait és azok hatásait kívánják feltárni.