A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.
Hírek tudomány címkével
A lovasterápia idegrendszeri és beszédzavarok rehabilitációjában játszott szerepéről, a lovas mozgás jótékony hatásairól, a lovasterapeuták munkájáról tart előadást Schéder Veronika nyelvész, lovasterapeuta április 4-én, szerdán 17 órától a Science Caféban.
Második alkalommal nyerte el a Debreceni Egyetem az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet, amelyet ismét három évig használhat az intézmény tehetséggondozó programja, a DETEP.
A közelmúltban mutatták be Glant Tibor, az Angol-Amerikai Intézet docensének a Szent Korona amerikai kalandjairól, 40 évvel ezelőtti hazatéréséről szóló kötetét. Szerdán a Science Café közönsége is megismerheti a könyv kulisszatitkait.
Minden idők egyik legnépszerűbb olasz labdarúgójától, Roberto Baggiótól és csapatától tanulhatják meg a FuNino-módszert a magyar edzők. Az 56-szoros válogatott március 13-14. között tart továbbképzést a Debreceni Egyetem egyedülálló programján.
A lilék, cankók és rokonfajaik szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálja új kutatásában a Debreceni Egyetem neves etológusa, Székely Tamás. A projekt az NKFIH legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató Élvonal programjába is bekerült.
Bővülő betegellátás, régi kar új néven, tudományos tanácskozások, Welcome Dinner, Éjféli Koncert, Buzánszky Kupa – az egyetem legfontosabb februári híreiről, eseményeiről tudósított a Díszudvar magazin.
A számítógépes grafika és a modellezés volt a témája az informatikai és matematikai PhD-hallgatók 5. nemzetközi téli iskolájának, melynek idén a Debreceni Egyetem Informatikai Kara adott otthont.
Mit nyújtanak a hosszú távú célok? Képesek vagyunk-e a fejlődésre? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Science Café, az egyetem tudományos előadás-sorozatának következő rendezvénye.
Hatvan, a fizika iránt érdeklődő középiskolás diák ismerkedett a CERN kutatásival és a részecskefizikai alapjaival az idei Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely során a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében.
Több mint 30 éve nem készült olyan átfogó felmérés a magyarországi cigányság helyzetéről, mint amelyet a Debreceni Egyetem kutatói végeztek az elmúlt években. A most publikált, hiánypótló vizsgálat eredményeit további kutatásoknál is hasznosítanák a szakemberek.
A Debreceni Egyetemen keletkező kutatási eredmények piaci hasznosítását támogatja az intézmény Innovációs Alapjából, melyre idén először pályázhatnak technológiáikkal és találmányaikkal az egyetem kutatói. Akár tízmillió forintot is érhet egy jó ötlet.
A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.
Honnan jöttünk, kik vagyunk, kik voltak az őseink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek? És honnan származik a magyar nyelv, a magyar nép? Ezekre a kérdésekre adnak választ a Debreceni Egyetem nyelvészei és genetikusai egy csütörtöki tanácskozáson.
Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.
A botanikában és ökológiában is meghatározó Journal of Ecology szaklapban számoltak be kutatásaikról a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének kutatói. Azt vizsgálták, hogy a vízimadarak miként terjeszthetik az általuk fogyasztott növények magvait.
A munka világának útvesztőiben segít eligazodni a Science Café, a Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozatának következő előadása.
Tizennyolc fiatal kutató – köztük a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanészékének adjunktusa, Valkó Orsolya – vehette át az MTA kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó 35 év alatti tudósok elismerését, az Akadémiai Ifjúsági Díjat.
Hatékony, olcsó és könnyen kezelhető eljárást dolgozott ki a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a réteg- és talajvizek arzénmentesítésére. Kiemelt szempont volt, hogy a felhasznált anyagok ne okozzanak újabb környezetvédelmi vagy egészségügyi problémát.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) sikeres pályázatainak keretében megvalósult kutatások eredményeiről adott számot hétfőn 38 nyertes pályázó a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának konferenciáján.
KG Nagykun néven a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének újabb őszi árpa fajtajelöltjét nyilvánította államilag elismertté a Fajtaminősítő Bizottság. Az új árpafajta több mint tíz éves nemesítői munka eredménye.
Nem véletlen az elnevezés, hiszen a magasvérnyomás-betegség gyakran évtizedekig nem okoz semmilyen panaszt, nem produkál laikus számára észrevehető tüneteket. Pedig a diagnózis felállítása nem nehéz: mindössze némi türelem és egy vérnyomásmérő szükséges hozzá.
A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma január 16-án együttműködési megállapodást írt alá Nagyváradon a Partiumi Területi Kutatások Intézetével. A cél a térséget érintő tudományos tevékenység összehangolása.
Idén 40 éve, hogy hazatértek Amerikából a magyar koronázási jelvények. A történelmi ereklyék tengerentúli „kalandjairól” Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense több évtizedes kutatómunka alapján írt könyvet. A kötet szerdán jelenik meg.
Sportos témával indítja az újévet a Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozata. A Science Caféban elsőként Aradi János biokémikus, nyugalmazott egyetemi docens, volt válogatott középtávfutó tart előadást.