Több mint 12 ezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait szeptembertől a Debreceni Egyetemen. Az intézmény vasárnapi tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kiemelte: Magyarország jövője elválaszthatatlan a Debreceni Egyetemtől, amely több szempontból is példaértékű a többi hazai felsőoktatási intézmény számára. Az idei ünnepség a nagy egyetemi életművek megbecsüléséről is szólt, először adtak át rector emeritus és decanus emeritus címeket az intézmény életében meghatározó szerepet játszó vezetőknek.
Hírek TTK címkével
Rendkívüli nemzetközi elismerésben részesült Sramkó Gábor, a Természettudományi és Technológiai Kar adjunktusa: a Mongol Oktatási Minisztérium Kiváló Oktató állami kitüntetéssel jutalmazta a mongol-magyar kapcsolatok fejlesztéséért és az ottani oktatásért végzett munkáját. A veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai védelmével foglalkozó biológus-kutató a legmagasabb szakmai elismerést kapta meg, amelyet külföldieknek csak rendkívüli esetben ítélnek oda.
Milyen sugárzó anyagokat rejtenek a gránittömbök? Hogyan készíthető 3D-s domborzatmodell drónos érzékelőkkel? Mit mutat a spanyol erdőtűz kiterjedése Sentinel-2 műholdfelvételeken, és mire használható az űrbiotechnológia? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) 13. Nyári Táborában részt vett középiskolások.
A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Július elsejétől Szabó Szilárd professzor, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) vezetését. Az új dékán célkitűzéseinek középpontjában a kar eddigi kimagasló nemzetközi és hazai eredményeinek megőrzése mellett az oktatás módszertani modernizációja, a hallgatói utánpótlás bázisának kiszélesítése, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek etikus és hatékony kiaknázása áll.
Tragikus hirtelenséggel, 57 éves korában elhunyt Florian Luca, a matematika, ezen belül a számelmélet nemzetközi hírű neves kutatója. A Stellenbosch University (South Africa) professzorát 2025 novemberében avatta díszdoktorai sorába a Debreceni Egyetem.
Gyógy- és fűszernövény bemutatókertet alakítottak ki a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében, melynek megnyitóját szombaton tartották. A hat új ágyásba csaknem hetven növényfajt ültettek tematikusan, így például a gyógyszergyártásban használt növényeket az ehetőektől elkülönítve mutatják be.
Végleg szakíthat a kőolajjal a hazai műanyagipar? A Debreceni Egyetem kutatói olyan úttörő zöldkémiai eljáráson dolgoznak, amely a megújuló növényi forrásokat – például a közönséges napraforgóolajat – alakítja át csúcstechnológiás polimerekké. Ezek az anyagok ráadásul nemcsak környezetbarátak, de az orvostudományban is új távlatokat nyithatnak. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos sorozatának legújabb riportjában.