A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 103 kiváló kutató, köztük a Debreceni Egyetem (DE) 14 oktatójának eddigi tudományos teljesítményét ismerte el az MTA doktora címmel. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók az MTA Székház Dísztermében 2026. március 6-án rendezett ünnepségen vehették át a rangos fokozat megszerzését igazoló oklevelet.
Interjút adott az FM90 Campus Rádió Városi élet című magazinműsorának Kossa György. A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke többek között arról beszélt, hogy az egyetem az ország egyik legnagyobb munkáltatójaként a nemzetközi tudományos és oktatási színtéren is meghatározó tényezővé vált, a modellváltás egyik legnagyobb nyertese.
Több mint 170 szakember 6 évig tartó munkájának eredményeként megjelent a hazánk törvényi oltalom alatt álló növényeit bemutató, Magyarország védett hajtásos növényei című könyv. A tudományos kötet a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiadásában látott napvilágot. A kiadvány bemutatóján átadták a szintén a DE TTK által megjelentetett Kitaibelia folyóirat kiváló közleménye-díjat is.
A tudományos folyóirat idei első száma önálló blokkban foglalkozik Debrecen múltjával és jelenével, valamint a tudományos élet híreivel, kérdéseivel. A kiadványban ezúttal több, köztük a vallomásos költészettel és pedagógiai innovációkkal foglalkozó kötetről is olvashatnak az érdeklődők.
A kosárlabdázókat leszámítva a Debreceni Egyetem csapatai győzelemmel zárták a hétvégét. A női futsalosok és röplabdázók vezetik a tabellát.
A jövőben is Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja vezeti a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Bizottságát. A professzor elnöki tisztségét a napokban újította meg a testület.
Vékonyabb falak, alacsonyabb rezsi? A DE Műszaki Karán megtalálták a megoldást: az új panelek 15 százalékkal jobban teljesítenek, mint a jelenlegi csúcsmegoldások és az építőipartól az egészségügyig bárhol bevethetők. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából
Minden várakozást felülmúlt a Debreceni Egyetem országosan egyedülálló kezdeményezése. Miközben a hazai felsőoktatásban sokszor kihívás a hallgatók kulturális megszólítása, addig a cívisváros megtalálta a kulcsot: az oDEon Színházi esték és az angol nyelvű oDEon Theater Evenings kurzusok első előadásai átütő sikert arattak, ami bizonyítja, hogy a minőségi kultúra és az egyetemi kreditrendszer találkozása nemcsak működik, de hatalmas űrt is tölt be a hallgatók életében.
A magyar költészet napja alkalmából verspályázatot hirdetett a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. Az ötödik kiírás fókuszában a DEENK negyedszázados jubileuma áll, ezért a pályázat a 25 év – 25 sor – Egy könyvtár, ezer történet címet kapta.
Népszerűek a Csokonai Nemzeti Színház egyetemi színházbérletes előadásai. Mi motiválja az ultrafutót, az Atlanti-óceánt átevezőt és a hegymászót? Milyen volt a Debrecent évszázadokon keresztül védelmező árok- és kerítésrendszer? Egyebek mellett ezekről lehet olvasni az Egyetemi Élet első tavaszi számában.
A francia nyelv és kultúra közvetítése iránti kivételes elkötelezettsége elismeréseként rangos kitüntetésben részesült Nagy Andrea. A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Francia Tanszék vezetője a Francia Állam Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Jonathan Lacôte nagykövettől Budapesten, a Francia Nagyköveti Rezidencián rendezett ünnepségen.
Hosszabb szünet után játszik ismét a Debreceni Egyetem kosárlabdacsapata. A férfi futsalosok megkezdik a felsőházi küzdelmeket, a nők rangadót vívnak az NB I-ben. A labdarúgók idei első hazai bajnokijukra készülnek, a röplabdázók és a kézilabdázók idegenben lépnek pályára.