Hírek kutatás címkével

A koronavírus-járvány első hullámára a hazánkban működő cégek jelentős része nem otthoni munkavégzés elrendelésével, fizetéscsökkentéssel, vagy létszámleépítéssel, hanem új piacok keresésével reagált – derült ki egy jelenleg is zajló kutatás során.

A Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézet egyetemi tanárának ítélték oda idén a Népegészségügyi Társaságok Világszövetségének legmagasabb kitüntetését. A Hugh R. Leavell díjjal a professzor nemzetközi szinten is kimagasló szakmai teljesítményét ismerték el.

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen alkalmazták a Richter által kifejlesztett remdesivir hatóanyagot tartalmazó koronavírus elleni szert. A vírusszaporodást gátló infúziós kezelést súlyos állapotú betegek kaphatják a most kezdődött klinikai vizsgálatban.

A koronavírusos betegek ellátása volt a központi téma a Debreceni Aneszteziológiai Napok idei rendezvényén. A kongresszust a járványhelyzet miatt, a résztvevők egészségének védelme érdekében online rendezték meg október 9-én és 10-én.

A Debreceni Egyetem kutatói egy olyan újgenerációs növényi eredetű fehérjeforrás létrehozásán, valamint termelés technológiai rendszer kiépítésén dolgoznak, amely a GMO-eredetű szójaimport csökkentését eredményezheti. A kutatás középpontjában a lucerna van.

Mit, mikor és mennyit kellene ennünk ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk, tovább éljünk? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestek választ szakemberek a pénteken online formában megrendezett XIV. Táplálkozásmarketing Konferencián.

A Debreceni Egyetem kémikus professzorának szerkesztésében készült el a szénhidrátkémia legaktuálisabb kérdéseit bemutató szakkönyv. A két kötet egyebek mellett a fenntartható, zöld kémiai technológiák, valamint a szintetikus glikokonjugált vakcinák alkalmazásával is foglalkozik.

Miben különbözik a különböző környezetben nevelt növények genetikai állománya? A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai erre a kérdésre az alma kémiai módosulásainak vizsgálatával keresik a választ.

Tagjai közé választotta a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának egyetemi tanárát, Barta Zoltánt az Academia Europaea (AE). A neves viselkedésökológussal nyolcra nőtt a Debreceni Egyetem professzorainak száma a testületben.

Kihelyezett akkreditált képzéseket indít az agrár-, a gazdaság- és a műszaki tudományok területén a Debreceni Egyetem Hajdúnánáson. Az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár és Szólláth Tibor polgármester a hajdúvárosban.

A Debreceni Egyetem tíz fiatal kutatója folytathatja tudományos munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. A nyertesek listáját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján hozta nyilvánosságra.

A Debreceni Egyetemen hozzák létre a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség adatelemző központját, és növelik az intézményben működő szuperszámítógép kapacitását – jelentette be Palkovics László innováció és technológiai miniszter, aki a Mesterséges Intelligencia Stratégiát ismertette az egyetemen.

Négy különálló botanikai összeállítását digitalizálta és integrálta egy, a távoktatásban is jól használható speciális adatbázissá a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke. Egy-egy növénynek a struktúrája, morfológiai metszete és mikroszkópikus fotója is elérhető a virtuális gyűjteményben.

Steril mikroalga biomassza létrehozására alkalmas zárt rendszerű fotofermentációs berendezés kifejlesztésére hozott létre konzorciumot a Debreceni Egyetem ipari partnereivel, a Zolend Kft-vel és az Albitech Kft-vel.

Fokozott óvintézkedések mellett szervezte meg nyári táborát a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara. A megelőzés mellett a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kutatási témák révén is foglalkoznak a megbetegedéssel a leendő természettudományi szakemberek a héten.

A Debreceni Egyetem 6 milliárd 250 millió forintot kap a 2020. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Ez a legnagyobb támogatás a 27 hazai tudományos intézménynek kutatásra nyújtott, összesen 43,9 milliárd forintból.

A fiatal kézilabda játékvezetők mentális képességeivel kapcsolatban készített felmérést a Debreceni Egyetem. A kutatás eredményéről tizenkét oldalas tanulmány jelent meg, tapasztalatait a hazai és a nemzetközi kézilabda szövetség is hasznosítja majd a képzéseiben.

A Debreceni Egyetem hat kutatócsoportjának tagjai mutatták be az űrkutatáshoz kapcsolódó tudományos eredményeiket a mádi Borsay Kastélyban rendezett workshopon. A DE SPACE programban az űrutazás emberi szervezetre kifejtett hatásait, valamint technikai feltételeit vizsgálják.

A Debreceni Egyetem fizikusának közreműködésével bizonyították Platón ókori tudós több évezredes feltevését. Kun Ferenc és kutatótársai igazolták, hogy valamennyi törési, repedési folyamat kocka alakú testet hoz létre. A publikáció az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben jelent meg.

A műszaki képzésfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokról és a Debrecen 2030 programban szereplő egyetemi fejlesztésekről is beszámolt Bács Zoltán kancellár az FM90 Campus Rádió Egyetem tér című műsorban. Szó volt a járványhelyzet oktatásra és egyetemi életre gyakorolt hatásáról is.

Egyszerre akár 10 teljes emberi genomot lehet költséghatékonyan feltérképezni azzal az új, nagy kapacitású DNS-szekvenáló készülékkel, melyet az elmúlt hetekben állítottak üzembe a Debreceni Egyetem Genomi Medicina és Bioinformatikai Szolgáltató Laboratóriumában.

A kora újkortól napjainkig vizsgálja több tudományterület megközelítésében a cívisvároshoz kötődést „A debreceniség mintázatai” című tanulmánykötet. A Debreceni Egyetem kutatócsoportjának munkájához kapcsolódó könyv bemutatóját kedden tartották a Déri Múzeumban.

Több mint 200 helyet javított a Debreceni Egyetem a RUR 2020 Natural Sciences természettudományi rangsorban. Legjobb magyar egyetemként már az első 300 között tartják számon a nemzetközi ranglistán, amely a világ 711 felsőoktatási intézményét vizsgálja.

Szuperszámítógép-kapacitást nyert el a European Open Science Cloud (EOSC) pályázatán a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának OpenBioMaps rendszere. A biológiai adatbáziskezelőt az ország számos nemzeti parkja és kutatóintézete használja a fajok terjedésének elemzésére.

A növényeket a környezetükből folyamatos ingerek érik, melyekre a növényeknek reagálnia kell. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai azt kutatják, hogyan befolyásolja az ultrahang a növények fejlődését.