Csaknem 203 napot töltöttek az űrben és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet. Az első magyar űrnövény-kísérlet, a VITAPRIC-program mintái visszatértek a Nemzetközi Űrállomásról. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövény-kísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. A kutatás ezzel új szakaszába lép a debreceni szakemberek számára.
Hírek kutatás címkével
Mi köze egy 1950-es években teleírt gyűjtőcédulának a 2026-os panyolai farsanghoz? Több, mint gondolnánk. A Debreceni Egyetem néprajzkutatói nemcsak porosodó hagyatékokat őriznek, hanem közösségek újraélesztésének „receptjeit” is. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából.
Mi a közös egy országos hírű szappanoperában, a megzenésített kortárs versekben és a Pixar-filmek logikájában? Erre kaptak választ a hallgatók a Debreceni Egyetem Könnyű(?) – Zenész ÉLETutak sorozatának legutóbbi estjén. Farkasházi Réka színésznő és Csiszár Ferenc zenekarvezető a „gyerekműfaj” komolyságáról, a hitelességről és a művészi újrakezdésről is beszélt az oDEon Színházban.
Németalföld kapcsolata a középkortól napjainkig címmel rendezett nemzetközi tudományos tanácskozást a Debreceni Egyetem (DE) Memoria Hungariae Kutatócsoport és Magyar-Holland Kapcsolatok Kutatócsoport március 6-7-én a Főépület Karácsony Sándor termében. A konferenciára a hazai felsőoktatási intézmények és közgyűjtemények képviselői mellett Csehországból és Hollandiából is érkeztek előadók.
Fiatal üzbég gyógyszerészek vesznek részt szakmai gyakorlaton a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. A Közép-Ázsiából érkezett vendégek az itt folyó tudományos munkával ismerkednek, betekintést nyernek a legkorszerűbb laboratóriumi módszerekbe, aktuális kutatási projektekhez kapcsolódnak, illetve saját kutatási témájukhoz illeszkedő vizsgálatokat is végeznek.
A tudományos folyóirat idei első száma önálló blokkban foglalkozik Debrecen múltjával és jelenével, valamint a tudományos élet híreivel, kérdéseivel. A kiadványban ezúttal több, köztük a vallomásos költészettel és pedagógiai innovációkkal foglalkozó kötetről is olvashatnak az érdeklődők.
A francia nyelv és kultúra közvetítése iránti kivételes elkötelezettsége elismeréseként rangos kitüntetésben részesült Nagy Andrea. A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Francia Tanszék vezetője a Francia Állam Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Jonathan Lacôte nagykövettől Budapesten, a Francia Nagyköveti Rezidencián rendezett ünnepségen.
Idén 25 fiatal kutató, köztük a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Pszichológiai Intézet adjunktusa, Kovács Karolina Eszter vehette át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Akadémiai Ifjúsági Díját. Az elismerést minden évben olyan kutatóknak ítélik oda, akik már eddigi pályájuk során is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok vagy a matematikai és természettudományok területén.
Mi köze az egymillió tonnányi gombahulladéknak a reggeli kávénkhoz vagy a vasárnapi sült csirkéhez? Első ránézésre semmi, de a Debreceni Egyetem kutatói valami olyat találtak a lombikokban, amire senki sem számított. Hogy mi ez? Kiderül a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából.
Fiatalok mutatták be díjnyertes ötleteiket a debreceni Csokonai Fórumban szerdán. A Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány pályázati felhívására érkezett alkotások és projektek készítői között 10 millió forintot osztottak szét. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora közös kutatási lehetőséget és tanulmányutakat ajánlott fel három nyertesnek.