Mit jelentenek számunkra a színek a mindennapokban és a tudományos életben? Milyen módon érzékeljük azokat egyáltalán? A látás élettana, vagyis mindaz, ami összefüggésben van a színekkel – ez a központi témája a Science Café soron következő előadásának.
Hírek tudomány címkével
Az egyik legelismertebb román tudományos folyóirat főszerkesztője és szerkesztőbizottságának két tagja osztotta meg az eredményes publikálás titkait a Debreceni Egyetem doktoranduszaival a Gazdaságtudományi Kar hétfői workshopján.
A Debreceni Egyetem tudományos előadás-sorozata, a Science Café keretében szervezett könyvbemutatóval kezdődik a második Flamand-Holland Kulturális Fesztivál Debrecenben.
A vizes élőhelyek védelme és a természetvédelmi szakpolitika érvényesítésében tett több évtizedes munkásságáért, az egyetemi oktatásban végzett kimagasló teljesítményéért tüntették ki Dévai Györgyöt, a Debreceni Egyetem professor emeritusát.
A Debreceni Egyetem vezeti azt a nemzetközi kutatási programot, amely az evolúcióbiológia terén hozhat jelentős eredményeket. Az Élvonal kiválósági pályázat keretében 229 millió forintból megvalósuló program nyitókonferenciáján tíz ország kutatói tanácskoznak.
Az internet ma már életünk elválaszthatatlan részét képezi. De vajon hatással van egészségi állapotunkra is? Tév-, vagy félinformációkat, esetleg hasznos tanácsokat kaphatunk a világháló segítségével? Ennek jár utána a Science Café soron következő előadása.
A kereskedelmi forgalomban is kapható élesztőgombák, illetve klinikai „rokonaik” élettani, genetikai tulajdonságait, kórokozó képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének kutatói.
A Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének közreműködésével, „A biodiverzitásról másképp 3. - A víz: áldás és/vagy átok – gondoljuk újra” címmel rendeztek konferenciát a vizes élőhelyek biodiverzitásáról az MTA DAB Székházban.
Felkerült a Debreceni Egyetem a Round University Ranking (RUR) 2018-as felsőoktatási világrangsorára. A vizsgált területek közül az intézmény a nemzetközi mutatók terén érte el a legjobb eredményt.
Több mint 80 résztvevővel, 7 szekcióban, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és délvidéki PhD-hallgatók közreműködésével a Debreceni Egyetemen rendezte doktorandusz vándorkonferenciáját április 6-án a Márton Áron Szakkollégium.
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.
A lovasterápia idegrendszeri és beszédzavarok rehabilitációjában játszott szerepéről, a lovas mozgás jótékony hatásairól, a lovasterapeuták munkájáról tart előadást Schéder Veronika nyelvész, lovasterapeuta április 4-én, szerdán 17 órától a Science Caféban.
Második alkalommal nyerte el a Debreceni Egyetem az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet, amelyet ismét három évig használhat az intézmény tehetséggondozó programja, a DETEP.
A közelmúltban mutatták be Glant Tibor, az Angol-Amerikai Intézet docensének a Szent Korona amerikai kalandjairól, 40 évvel ezelőtti hazatéréséről szóló kötetét. Szerdán a Science Café közönsége is megismerheti a könyv kulisszatitkait.
Minden idők egyik legnépszerűbb olasz labdarúgójától, Roberto Baggiótól és csapatától tanulhatják meg a FuNino-módszert a magyar edzők. Az 56-szoros válogatott március 13-14. között tart továbbképzést a Debreceni Egyetem egyedülálló programján.
A lilék, cankók és rokonfajaik szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálja új kutatásában a Debreceni Egyetem neves etológusa, Székely Tamás. A projekt az NKFIH legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató Élvonal programjába is bekerült.
Bővülő betegellátás, régi kar új néven, tudományos tanácskozások, Welcome Dinner, Éjféli Koncert, Buzánszky Kupa – az egyetem legfontosabb februári híreiről, eseményeiről tudósított a Díszudvar magazin.
A számítógépes grafika és a modellezés volt a témája az informatikai és matematikai PhD-hallgatók 5. nemzetközi téli iskolájának, melynek idén a Debreceni Egyetem Informatikai Kara adott otthont.
Mit nyújtanak a hosszú távú célok? Képesek vagyunk-e a fejlődésre? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Science Café, az egyetem tudományos előadás-sorozatának következő rendezvénye.
Hatvan, a fizika iránt érdeklődő középiskolás diák ismerkedett a CERN kutatásival és a részecskefizikai alapjaival az idei Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely során a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében.
Több mint 30 éve nem készült olyan átfogó felmérés a magyarországi cigányság helyzetéről, mint amelyet a Debreceni Egyetem kutatói végeztek az elmúlt években. A most publikált, hiánypótló vizsgálat eredményeit további kutatásoknál is hasznosítanák a szakemberek.
A Debreceni Egyetemen keletkező kutatási eredmények piaci hasznosítását támogatja az intézmény Innovációs Alapjából, melyre idén először pályázhatnak technológiáikkal és találmányaikkal az egyetem kutatói. Akár tízmillió forintot is érhet egy jó ötlet.
A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.
Honnan jöttünk, kik vagyunk, kik voltak az őseink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek? És honnan származik a magyar nyelv, a magyar nép? Ezekre a kérdésekre adnak választ a Debreceni Egyetem nyelvészei és genetikusai egy csütörtöki tanácskozáson.
Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.