Sonia Calvari, a vulkánok és a földrengés-előrejelzés egyik legismertebb olaszországi kutatója és szakértője a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Olasz Tanszékének szervezésében az Associazione Italiana Cultura Sport (AICS), az olasz kormány által elismert, az olasz kultúra és sport területén tevékenykedő civil szervezet közreműködésével érkezett Debrecenbe.
- A Vezúv kitörése Kr. u. 79-ben elpusztította Pompeji és Herculaneum városokat, de ezzel tulajdonképpen meg is őrizte az utókornak; ez a kettőség végig kíséri a szeizmikus jelenségeket, amelyek a ma is működő vulkánok miatt mindig aktuális témát jelentenek a kutatók számára – fogalmazott a rendezvény megnyitójában Pete László. A DE BTK Olasz Tanszék vezetője kiemelte: az olasz nyelvet tanulók számára a tudományos ismeretszerzés mellett az olasz nyelv gyakorlására is lehetőséget nyújt az interaktív rendezvény.
Az előadásra a DE olasz szakos hallgatói mellett a debreceni gimnáziumok (Ady Endre Gimnázium, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Tóth Árpád Gimnázium) olaszul tanuló diákjai és tanárai, valamint a városban élő olaszok mellett Roberto Sarcià, az Olasz Köztársaság tiszteletbeli konzulja is ellátogatott a Főépület Aulájába.
Az előadót és a közönséget Giovanni Colosimo, az AICS Ungheria elnöke is üdvözölte, felidézve az egy évvel ezelőtti, ugyancsak a DE BTK Olasz Tanszékével közösen szervezett előadást. Akkor a riacei bronzszobrok történetét mutatták be egy olyan olasz nyelvű előadás keretében, amelyet Magyarországon csupán két helyen: a Budapesti Olasz Kultúrintézetben és a Debreceni Egyetemen láthattak, hallhattak az érdeklődők.
A mostani mintegy 60 perces előadás során Sonia Calvari ismertette a Földközi-tenger térségének szeizmikus jelenségeit, a vulkánok kialakulását, jellemzőit, különös tekintettel az Etnára, emellett szólt a kitörések dinamikájáról és veszélyeiről, valamint a lávafolyamok típusairól is. Külön kiemelte a monitorozás és az előrejelzés fontosságát, hiszen például az Etna körül másfél millió ember lehet veszélyben egy esetleges kitöréskor. Emellett bepillantást engedett munkájának mindennapjaiba is, amely során állandó telepítésű hőkamerákkal nonstop figyelik az Etnát, hogy előre jelezhessék a lávakitörés pontjait és intenzitását, így vészhelyzetben időben lehetővé válik az érintett lakosság kitelepítése.
A DE BTK Olasz Tanszékének vezetője és az AICS Ungheria elnöke az előadást követően egyeztettek a sorozat folytatásáról, így várhatóan újabb érdekes tudományos újdonságokról tájékozódhatnak az olasz nyelv, kultúra és tudomány iránt érdeklődők.
Sajtóközpont – BZs
