A pánikszerű vásárlás irracionális viselkedés, melyre a pszichológusok számos magyarázattal szolgálnak. Kontor Enikő, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézetének adjunktusa a hirek.unideb.hu-nak kifejtette: a pánikvásárlás a mindenkiben szunnyadó létfenntartási ösztön megnyilvánulása, egyfajta túlélési stratégia, melyet több tényező is táplál.
- Az egyik ilyen a szűkösség érzete. Ha az emberek azt hiszik, hogy egy termék korlátozottan hozzáférhető, igyekeznek addig vásárolni belőle, amíg kapható. Napjaink modern fogyasztójában az üres polcok látványa pánikreakciót vált ki, így egyfajta önbeteljesítő jóslatként tényleg áruhiány jön létre. A csordaszellem is működik, másokat megfigyelve, a cselekedeteiket követve döntünk arról, hogy mi a helyes, mi a biztonságos. További okként az az alapvető emberi tulajdonság emelhető ki, hogy szeretjük kontroll alatt tartani a környezetünket, és mivel a járvány időszakában sok területen kicsúszott a kezünkből az irányítás, így a felhalmozás, a felkészülés a bizonytalanra megnyugvást, aktív cselekvést jelent – sorolta a szakember.
Steven Taylor pszichológus kutatásai szerint, amikor az emberek úgy érzik, hogy valamilyen ismeretlen veszély közeleg, és az ennek kivédésére javasolt megoldás – például: mossunk alaposan kezet – nincs arányban a fenyegetés mértékével, akkor ösztönös reakcióként különleges előkészületeket tesznek.
Kontor Enikő arról is beszámolt, hogy a Nielsen kutatóintézet a koronavírus megjelenéséhez köthetően a fogyasztói magatartás változásának hat szakaszát azonosította be. Közös jellemzőjük, hogy a kór terjedésével párhuzamosan megnőnek az egészség védelméhez, a készletek feltöltéséhez kapcsolódó vásárlások. A korlátozó intézkedések bevezetésével előtérbe kerültek az online beszerzések, majd az internetes lehetőségek beszűkülésével, egyes árucikkek hiányával kapcsolatos aggodalmak egyre erőteljesebbé válnak. Előrejelzésük szerint az új mindennapok magasabb szintű egészségtudatosságot és az e-kereskedelem megerősödését hozzák majd.
A Debreceni Egyetem adjunktusa elmondta, hogy a vásárlói magatartást alapvetően két típusba sorolhatjuk. Az élményorientált vásárlás esetén sokszor (bár nem minden esetben) nem csak a végeredmény a fontos, hanem maga a vásárlás folyamata is, amit a benne résztvevő élvezetes időtöltésként él meg, ez az úgynevezett shoppingolás. Ezzel szemben a feladatorientált vásárlás mindig egy tervezés eredményeként jön létre, például bevásárlólista alapján. Ilyenkor a vásárlásra a szükséges cikkek beszerzésének eszközeként tekint a vásárló, az élménynek nem jut benne szerep. A vírus előtti időszak inkább az élmények kereséséről szólt, a járvány azonban átírta ezen szokásainkat. Mostanában tudatosabban, leginkább úgynevezett „karanténcikkek” beszerzésére koncentrálva vásárolunk, bár az üzletláncok akciós ajánlatai még mindig vonzóak. A legnépszerűbb termékek alapján arra következtethetünk, hogy a kényszerű otthonlét alatt a magyarok főznek, sportolnak, barkácsolnak és kertészkednek.
A kereskedők, gyártók járványstratégiája a hirtelen megváltozott szokásokhoz alkalmazkodik. A reklámok terén az otthoni időtöltéshez szükséges cikkek kerülnek előtérbe és a gyártók márkakommunikációját is inkább a szolidaritás, a támogató üzenetek jellemzik, melyek a márkák iránti elköteleződésben a későbbiekben fontos szerepet játszhatnak.
A járványt követő időszak nagy kérdése, hogy mennyire és milyen távon tudunk építkezni a mostani tapasztalatokból, az élelmiszer-felhalmozás negatív következményei milyen hatással lesznek pazarló életmódunkra. Szakértők szerint meg kell tanulnunk, hogy az életünk más területére is kiterjesszük a kontrollt, a nagyobb tudatosságot.
- Táplálkozzunk, vásároljunk, éljünk egészség és környezettudatosabban – zárta gondolatait Kontor Enikő, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézetének adjunktusa.
Sajtóiroda - OCs
