Az ötéves, 2030-ig tartó DEB AUT multidiszciplináris kutatás a gépjárműipari fejlődés technológiai, gazdasági és szociokulturális aspektusait tárja fel Debrecen régiójában. A munka szoros együttműködésben folyik a debreceni önkormányzat gazdaságfejlesztési szervezeteivel, a debreceni BMW gyárral, a Debreceni Autóipari Klaszter vállalataival, a Debreceni Egyetem több karával és kutatóintézetével. A projekt finanszírozásáról az egyetem, a helyhatóság és a német autógyár közösen gondoskodik.
A kutatási programnyitó konferenciáján Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora elmondta: a BMW Debrecenbe települése óriási hatást gyakorol a városra, a régióra, az egyetemre, ami már akkor tudható volt, amikor még csak az ideérkezésükről szóló szerződést írták alá néhány éve.
- Amikor még nem történt meg az építkezés első kapavágása, de mi már elkezdtük a felkészülést. Debrecen és a BMW megkezdték az összekapcsolódást, és most benne vagyunk a sűrűjében ennek a szocioökonómiai, gazdasági, iparfejlesztési, emocionális és mindenféle aspektusból nagyszerű folyamatnak. A magyar és a debreceni iparfejlesztés szempontjából a felelősségünk óriási – jelentette ki Szilvássy Zoltán.
A rektor hozzátette: nemcsak a német tőke érkezett meg az elmúlt években Debrecenbe, hanem egy másik gazdasági nagyhatalom, Kína is képviselteti magát.
- Nagyon fontos, hogy ennek a hatásaival tudományos igényességgel foglalkoznak bölcsészek, természettudósok, gazdasági szakemberek – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról számolt be, hogy míg 10 évvel ezelőtt körülbelül 40 ezer hallgató és dolgozó tartozott az intézményhez, októberben ez a szám már meghaladta az 50 ezret.
Az egyetemi vezető kifejtette: az intézmény az oktatás és a kutatás mellett fontos feladatának tekinti a helyi gazdaság fejlődésének a segítését. Ennek jegyében új arculatot, működési modellt, kutatás-fejlesztési stratégiát és kiemelt programterületeket állítottak fókuszba.
- Emellett elkezdtük az innovációs infrastruktúra fejlesztését, komoly céghálózatot hoztunk létre a saját magunk működtetésére és a partnerekkel történő együttműködésre. Ez sem volt általános a magyar felsőoktatásban, és ezt már megkezdtük jóval az egyetemi modellváltás előtt – ismertette Bács Zoltán.
A kancellár a beruházási tervek között említette, hogy a Vezér utcai UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkban sport, zene és társadalmi innovációs központot kívánnak kialakítani a következő években.
Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a debreceni gazdaság történetének az elmúlt 150 évben három kiemelkedő fejlődési korszaka volt. Az első a 19. század utolsó három évtizede, a második a 20. század 60-as, 70-es éveinek iparosítási folyamata. A harmadik a 2010-es évek közepén kezdődött és most ebben élünk, melynek vége valószínűleg a 30-as évek elején lesz.
- Mindegyik korszak óriási hatással volt a város életére, népességére, a városszerkezetre, az építészetre, infrastruktúrára és természetesen az egész régióra. Ebből törvényszerűen következik, hogy a most zajló ipari, gazdasági változások is hasonló hatással lesznek – összegzett Papp László.
A polgármester úgy vélte: az egyetemi kutatás segít a válaszadásban arra vonatkozóan is, hogy a gazdaságfejlesztés miatt hogyan változik a város szerkezete, közlekedése, infrastruktúrája, milyen új igények jelennek meg az oktatásban, a szolgáltatásban, a nemzetközi környezetben. Segít majd a döntéshozóknak, hogy milyen irányokat, milyen folyamatokat támogassanak – állította a városvezető.
Hans-Peter Kemser, a BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója kiemelte: segíteni szeretnének egy új ipari ökoszisztéma kialakításában, amelyet az elektromos járművek, a digitalizáció és az innováció formál. Már látható a változás. Új beszállítók érkeznek Debrecenbe. A helyi vállalatok megerősítik mérnökgárdájukat, új képzési programok indultak el és egy innovatív hálózat köti össze az egyetemet, a várost és az ipart.
- Fontos számunkra az együttműködés a Debreceni Egyetemmel és a regionális oktatási partnereinkkel. Az egyetem 13 karából jelenleg nyolccal dolgozunk együtt. Új képzési lehetőségeket hoztunk létre az elektromobilitás, az autóipar, a mesterséges intelligencia és a digitális gyártás területén. Az új laboratóriumok és közös kutatási kezdeményezések Debrecent Európa egy folyamatosan növekvő tudásközpontjává emelik – állapította meg Hans-Peter Kemser.
A gyárigazgató hozzátette: a helyi oktatási intézményekkel folytatott együttműködésüknek köszönhetően a fiatalok ipari, szakmai tapasztalatokat szerezhetnek duális képzések keretében.
- Számunkra ez a kutatás több, mint egy elemzés. Nem azt elemezzük, hogy mi történik, hanem ez egy iránytű a jövőhöz. Megmutatja, hol tartunk jelenleg és hol nyílnak új lehetőségek – hangsúlyozta Hans-Peter Kemser, a BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója.
Horváth Andrea, a DEB AUT kutatócsoport vezetője, a DE Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet igazgatója arról számolt be, hogy multidiszciplináris munkát folytatnak, amelyhez eddig a Bölcsészettudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar kutatói csatlakoztak és hamarosan a Műszaki Kar szakemberei is bekapcsolódnak.
- Az autóipari beruházásoknak köszönhetően Debrecen ismét európai jelentőségű központtá válik, a fenntartható elektromobilitás, a digitális gyártás, a nemzetközi munkakultúra és az egyetemi tudástermelés találkozási pontjaként. Kutatásaink során arra vagyunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi átalakulás miként illeszkedik Debrecen több évszázados fejlődési pályájába, hogyan formálódik át a város társadalma, gazdasága és kultúrája, mi teszi Debrecent ma ismét olyan hellyé, amelyre Európa figyel – jelentette ki Horváth Andrea.
A kutatócsoport irányítója hozzátette: a DEB AUT nem csak tudományos projekt, hanem partneri felajánlás a város, az ipari szereplők és a közösségek felé. A cél a sokoldalú tudástranszfer a városi döntéshozók, a vállalati szféra, a képzési, kutatási műhelyek irányába. A kutatási eredményeket visszaforgatják az ipar és a város fejlesztésébe.
A rendezvény keretében egyetemi szakemberek ismertették kutatásaikat: Kozma Gábor, Molnár Ernő, Szőllősi László és Kiss-Polgárdi Tamás Debrecen: a magyarországi járműipar új központja – egy kutatás első lépései, Marinka Melinda, Grunda Marcell és Oláh Szabolcs pedig Debrecen város fejlődésének társadalmi és kulturális dimenziói címmel tartott prezentációt.
Sajtóközpont - OCs