A jókedvű, baráti társaságban töltött borozgatás közben talán eszünkbe sem jut, hogy a pohárban lévő finom italt tudományos szempontból vizsgáljuk, inkább arra figyelünk elsősorban, hogy egy-egy ételhez, alkalomhoz milyen fajtát válasszunk.
A borászok megint más szempontokat vesznek figyelembe a kóstolásnál, számos bortermelő pedig igényli egy-egy borvidék jellegzetes izotópanalitikai karakterisztikáinak meghatározását, hogy elkülöníthetőek legyenek az egyes termőhelyek. Aki utóbbiban segítséget nyújt, az a különböző borokat nem pohárba, hanem kémcsőbe tölti és a laboratóriumi munkaasztalon tálalja.
- A borok minőségét tükrözi a nyomelemek sokfélesége, azonban ezek nem alkalmazhatóak az eredetvizsgálathoz. A termőhelyek elkülönítéséhez felhasználjuk a borban található víz trícium-koncentrációját, a szerves anyagokban fellelhető radiokarbont, és a talajviszonyokat tükröző stroncium-izotóp arányokat – árulta el a hirek.unideb.hu portálnak László Elemér.
Az Atommagkutató Intézet Klímakutatási és Környezetfizikai Laboratóriumának tudományos munkatársa, az idei tanév Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói ösztöndíjasa előadásával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a trícium- és a radiokarbon-koncentrációk segítségével meghatározható az egyes évjáratok pontos kora, azaz tükrözi egy-egy évnek a változását, míg a stroncium izotóp arány segítségével behatárolható egy-egy termőföld földrajzi elhelyezkedése is.
A Bor mint időkapszula - Miről mesélnek a bor izotópok? című előadás a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatósága szervezésében április 5-én, szerdán 17 órakor kezdődik a Fórum Bevásárlóközpont Libri Könyvesboltjában (Debrecen, Csapó u. 30.).
Sajtóközpont – BZs
