A munkagazdaságtan aktualitásairól tanácskoztak | DEBRECENI EGYETEM

Magyarországon 1995-ben rendezték meg először a Munkagazdaságtani Kutatások konferenciát azzal a célkitűzéssel, hogy felvonultassák a hazai modern munkagazdaságtani témákat és a szakma képviselői diskurzust kezdeményezhessenek azokról. Idén november 20-án és 21-én rendezték meg a tanácskozást a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán.

- A szakmai program kettős célt szolgál: nem csak akadémiai konferencia, ugyanis a tágabb közélet képviselői is részt vesznek rajta. Emellett az aktuális kutatási eredményeket mindig közérthető módon tárja a nagyközönség elé – hangsúlyozta Hermann Zoltán, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet kutatója.

Az intézet idén az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottságával és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karával közösen szervezte a programot. A megnyitón Dajnoki Krisztina, a DE Gazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese a személyes találkozás és kapcsolattartás fontosságát emelte ki.
- Ezen a konferencián valódi diskurzus alakulhat ki a doktoranduszok és kollégák között azáltal, hogy az előadásokat követően a korábban megküldött tanulmány tartalma is referálható, majd kérdések-hozzászólások segítik a kéziratok fejlesztését. Az ehhez hasonló rendezvények nemcsak a kutatási együttműködésekre adnak lehetőséget, hanem a kutató attitűdöt is fejlesztik és új nézőpontok is megvilágításba kerülnek – fogalmazott a dékánhelyettes.

A fórumon a hagyományoknak megfelelően most is több szekcióban, napjainkban kifejezetten aktuális kutatási témák kerültek fókuszba, úgy, mint az egészség- és oktatásgazdaságtan, illetve a munkaerőpiaci kihívások, valamint reformok hatásai. Az program első napján kapott helyet a Debreceni Egyetem szekciója, amelynek témái között szerepeltek a munkavállalói készségek átalakulása, a mesterséges intelligencia, a robottechnológia hatásai, valamint a munkaerőpiac strukturális változásai és a külföldi munkaerő jelenléte is.

A szekcióban elsőként Dajnoki Krisztina tartott előadást A Debreceni Vezetési Iskola címmel. Szekcióvezetőként többek között az akadémiai rendszerben tapasztalható tudományos utánpótlás kihívásairól beszélt, valamint a vezetés- és szervezéstudományok területén megjelenő országos kutatás trendjeit ismertette, kiemelve a HR terület növekvő népszerűségét. Az intézethez kapcsolódó újabb kutatási eredményeket is bemutatta, például az önéletrajzok szemkamerás vizsgálatára, a játékosítás bevezetésének lehetőségére a HR-ben, illetve a munkahelyi jóllétért felelős tényezőkre is rámutatott.

Papp Annamária negyedéves doktorandusz Női sebészek és a robotika címmel számolt be kutatásáról, rámutatott, hogy bár az orvostanhallgatók többsége nő, a sebészeti szakma férfiak által dominált, részben kulturális és ergonómiai okok miatt. Kiemelte: a robotsebészet fontos szerepet játszhat a nemi egyenlőség előmozdításában.

Szabó Réka elsőéves doktorandusz Attitűdcsoportok és munkaerőpiaci integráció címmel ismertette kutatását, mely a harmadik országbeli munkavállalók fogadtatására fókuszál. Kérdőíves vizsgálata során olyan kérdésekre kereste a választ például, hogy a kitöltők szívesen dolgoznának-e harmadik országbeli munkavállalókkal, illetve milyen aggályaik vannak velük kapcsolatban.

A Debrecen Egyetem szekcióját Boros József adjunktus zárta Munkavállalói készségek a mesterséges intelligencia korában című előadásával. Kutatásába 520 GTK-s hallgatót vont be, és a kísérleti választás módszer segítségével azt vizsgálta, hogy a technológiai fejlődés – különösen a mesterséges intelligencia – miként alakítja át a munkaerőpiacot és a jövőben elvárt munkavállalói készségeket.

A kétnapos program a tudományos diskurzus széles palettáját kínálta: a munkaerőpiac vizsgálata mellett az egészséggazdaságtan és az oktatásgazdaságtan is hangsúlyos szerepet kapott.

Sajtóközpont - ÓA