A Raman-spektroszkópiáról és a fogazott hajtó párok tervezési folyamatairól volt szó a Debreceni Egyetemet fenntartó GTIDEA által indított Professzori Teaház legutóbbi eseményén, ahol a Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Műszaki Kar feltörekvő kutatói mutatták be legfrissebb tudományos eredményeiket. Kossa György kuratóriumi elnök bevezetőjében az intézmény energetikai kihívásairól beszélt, Bács Zoltán kancellár pedig a kapcsolódó intézkedéseket ismertette.

- Áldozatos munkával az egyetem túllendülhet a jelenlegi energetikai krízisen, de be kell tartani azokat az intézkedéseket, amik elősegíthetik a takarékos energiafelhasználást, valamint el kell érni azt is, hogy az energiaellátás szempontjából a saját lábán tudjon állni az intézmény. Olyan kritikus időszakot élünk meg, amiben egyszerre van jelen energetikai és gazdasági válság. Nekünk most leginkább arra kell koncentrálni, hogy a meglévő erőforrások felhasználásával fejleszteni lehessen az oktatást – fogalmazott Kossa György

A fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek vannak az intézmény számára, hogy fokozza önállóságát az energetikai ellátás terén.

Bács Zoltán kancellár prezentációjában a Debreceni Egyetemet érintő kihívásokról beszélt, kiemelte: nehéz feladat a jelenlegi helyzet leküzdése, de örömtelinek nevezte, hogy a kari vezetők támogatják és felelősségteljesen betartják a kuratórium és a Szenátus döntéseit.

Az egyetemi vezető részletesen beszélt a magas energiaárak miatt szükséges intézkedésekről, amelyek révén az egyetem több tízmilliárd forintos plusz kiadását igyekeznek mérsékelni. A hőmérséklet csökkentése mellett egyes épületeket rövidebb-hosszabb időszakra használaton kívül helyeznek, más épületekbe vagy akár campusokra koncentrálva a tevékenységet. A cselekvési terv fontos eleme, hogy megváltozik a tanév időbeosztása: a szemeszter december 9-ig tart, amelyben a szokásos tantárgy-elismerés és elővizsga lehetséges kari szabályok alapján. December 12. és 21. között lesz a vizsgaidőszak első szakasza, majd – kari döntés alapján – az egészségügyi intézmények területén működő képzések kivételével 2022. december 22. és 2023. január 8. között szünetel a vizsgáztatás, a vizsgaidőszak második szakasza így a karok többségénél 2023. január 9-től február 10-ig tart, a második félév szorgalmi időszaka pedig egy hét csúszással május 19-ig. Esetleges extrém hideg idő a tervezett februári munkarendet befolyásolhatja.

- A korábbi külső feladatellátással szemben ma már az egyetem üzemelteti az energetikai rendszereit, ennek köszönhetően a fejlesztések terén is a magunk urai lehetünk, ez nagy lehetőséget jelent, hogy a jövőben ne legyünk ilyen mértékben kiszolgáltatva a külső tényezőknek – közölte a kancellár.

A kancellár prezentációját követően a Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Műszaki Kar egy-egy tehetséges kutatója mutatta be szakmai eredményeit. 

Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja elmondta, milyen sokrétű kutatási tevékenység zajlik a karon. Legyen szó biotechnológiáról, biokémiáról, földtudományról, a gyakorlati és ipari alkalmazási lehetőségeket is igyekeznek feltárni és a tudomány mellett megjelent a technológia is. Mint mondta: a felfedező és az alkalmazott kutatások szimbiózisa jellemzi Csarnovics István, a TTK Kísérleti Fizikai Tanszék egyetemi docensének tudományos munkásságát, aki a Professzori Teaházban tartott szakmai előadásában a Raman-spektroszkópiát, a fény-anyag kölcsönhatását mutatta be a kutatás, a fejlesztés és az ipari innováció szempontjából. Mint elhangzott, ezek ötvözése segíthet új technológiák, termékek létrehozásában, a módszer pedig többek között apró, felületi sérülések és mikro műanyagok meghatározásában, élelmiszerek összetételének vizsgálatában is hasznos lehet.

Husi Géza, a Műszaki Kar dékánja felvezetőjében kiemelte, hogy az utóbbi években egyre több MTA doktort, professzort avatott a kar és büszkék arra, hogy oktatóik nagy többsége a vállalati szektorból érkezett, ezáltal mérnökök tanítanak mérnököket. Megjegyezte azt is, hogy a Műszaki Kar tervezi gépészeti mérnök doktori iskola létrehozását. A dékán szerint ez az újító szemlélet hatja át Bodzás Sándor, a Gépészmérnöki Tanszék egyetemi docensének prezentációját is, melyben a fogazott hajtó párok konstrukciós és gyártás tervezési folyamatairól beszélt. A szakember előadásában többek között a geometriai ellenőrzésekre, mint a gyártást megelőző legfontosabb biztonsági intézkedésekre hívta fel a figyelmet. A kutató a gyártástechnológiai eljárások elemzésének, az egyedi gyártóeszközök tervezésének eredményeit is bemutatta a Professzori Teaház résztvevőinek.


Sajtóiroda - BZ