A koronavírus-járvány jelentős mértékben érinti a sportgazdaságon belül a fitneszszektort. Az ezen a területen dolgozó szakemberek nagyrésze azonban nem tétlenül várja az edzőtermek újranyitását – hangsúlyozta az online workshop elején Bácsné Bába Éva egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének igazgatója.
Prémusz Viktória, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa az Ács Pongrác által irányított kutatást mutatta be. Az 1 200 felnőttre kiterjedő, országos reprezentatív vizsgálat keretében a magyar lakosság élet- és munkakörülményeiben, kiemelten a fizikai aktivitási és a sportfogyasztási szokásokban bekövetkezett változások elemzésére fókuszáltak. Eszerint a COVID-19 járvány előtt a megkérdezettek 64 százaléka nem sportolt, mely arány a pandémia alatt 78 százalékra emelkedett. Bár az online edzések népszerűsége növekedett, de ez nem ellensúlyozza a sportból való kiesés mértékét – állítják a kutatók.
Zopcsák László, a Real Madrid Graduate School - Universidad Europea hivatalos partnerének, az IWI Nemzetközi Fitnesziskolának az alapítója, az IWIREPs ügyvezetője a fitneszágazat múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. Elmondta, hogy a járványt megelőzően folyamatosan nőtt a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevők száma, 2020-ra az európai klubtagok száma elérte a 64,8 millió főt. Ennek megfelelően a szektor árbevétele is évről, évre emelkedett, a pandémia előtt 28,2 milliárd euróra rúgott, ami még az európai labdarúgó szektor bevételét is meghaladja. Az európai fitneszszektor ezekkel az adatokkal felülmúlja az észak-amerikai fitneszszektort is. Zopcsák László szerint valószínűleg a konditermek a jövőben másként fognak működni, mint eddig, nagyon szigorú járványügyi előírásoknak kell majd megfelelniük. A COVID után a termek 15-20 százaléka nem fog kinyitni, a vendégek 10-15 százaléka lemorzsolódik, a fitnesz eszközök forgalmazóinak bevételei azonban az otthoni edzéseknek köszönhetően növekedni fognak.
Balogh Tamás, a debreceni Nagyerdei Stadionban 2017 óta működő UniFit Fitness & Gym Center szakmai és operatív igazgatója arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány elleni stratégiájuk kialakításakor kikérték, és figyelembe vették a Debreceni Egyetem illetékes szakembereinek véleményét.
A fogyasztók felé azt kommunikálták, hogy a betegség megelőzésében sokat segíthet az immunrendszer erősítése a mozgás, a sport segítségével. Az is kiderült, hogy a Poszt-Covid szindrómában szenvedőknek a Debreceni Egyetem Sporttudományi és Koordinációs Intézetével, valaminta Sportdiagnosztikai, Életmód- és Terápiás Központtal közösen dolgoznak ki úgynevezett Cardiowise Programot. Ennek az a lényege, hogy a fokozatosan nehezebbé váló edzések közben figyelik az élettani folyamatokat. Például oxigén-szaturációt-, pulzust mérnek, EKG-t készítenek – magyarázta az UniFit igazgatója.
- Meggyőződésem, hogy amennyiben a vakcináknak köszönhetően védetté válik az ország, még jobban dübörögni fog a fitneszipar mint korábban, még többen akarnak majd ezzel a sporttal foglalkozni. Ezt arra alapozom, hogy a tavaly tavaszi első járványhullám utáni újranyitást követően hirtelen nagyon megugrott a forgalmunk – jelentette ki Balogh Tamás.
Müller Anetta, a DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Intézet egyetemi docense egyebek mellett az észak-alföldi régió 33 fitnesztermében a Covid-járvány előtt végzett mélyinterjús kutatás eredményeiről tájékozatott. Ennek keretében arra voltak kíváncsiak, hogy az ilyen helyek szolgáltatásai hogyan viszonyulnak napjaink nemzetközi fittnesztrendjeihez. A legnépszerűbb edzésforma a kutatás pillanatában ezeken a helyeken a TRX volt. Ezt az alakformáló aerobic követte, aztán a csoportos köredzés, az alap aerobic, a saját testsúlyos edzés, illetve a crossfit jött a sorban. Müller Anetta úgy vélte, hogy a járvány után az egyéni foglalkozássok aránya valószínűleg emelkedni fog.
Pfau Christa, a DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Intézet adjunktusa arról a kutatásról beszélt, melynek során 11 csoportos órákat tartó, nagyobb debreceni fitnesztermet vizsgáltak. Megnézték milyenek a szolgáltatásaik, interjúkat készítettek az edzőkkel és jellemezték a helyek gazdasági hátterét. Egyebek mellett kiderült, hogy a cívisvárosban az alakformáló foglalkozásokra jelentkeznek a legtöbben, de szintén népszerűek a spining- és a TRX-órák is.
Bartha Éva Judit, a DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Intézet tudományos munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a fitnesz-termek járvány miatti bezárását követően – nem meglepő módon – népszerűvé váltak az online- és a szabadtéri edzések. Sokan magukban kezdtek el sportolni, és sajnos olyanok is akadtak, akik abbahagyták a rendszeres testmozgást. A válaszadók 23 százaléka a világhálóról letöltött applikáció segítségével, 40 százaléka online élő edzésekkel, 46 százaléka pedig edzős videókkal sportol. Minden edző szeretne visszatérni a személyes foglalkozásokhoz, ugyanakkor sokan felismerték a jó lehetőségeket az online edzésekben, azt is megtartanák kiegészítésként – hangzott el a workshopon.
Sajtóiroda – OCs
