Debrecenben találkoztak a tudomány vándorai

A középkori történelemmel, kultúrával és műveltséggel foglalkozó tudományág fiatal kutatói ismertették legfrissebb eredményeiket a II. Medievisztikai Vándorkonferencián. A szakmai tanácskozást idén a Debreceni Egyetem (DE) Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Történelem Programja szervezte.

A konferenciasorozat 2023-ban indult útjára hagyományteremtő szándékkal, a házigazda Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Medievisztika Doktori Programja, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Történelem Programja, a Károli Gáspár Református Egyetem Történeti Intézet Medievisztika Tanszéke és a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkori és Koraújkori Doktori Programja szervezésében.

Az együttműködéshez 2024-ben társult az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történelemtudományok Doktori Iskola, Középkori Magyar Történeti, Történelem Segédtudományai, valamint a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Doktori Programja.

A konferencia célja egy olyan fórum megteremtése volt, ahol a középkori műhelyekhez tartozó intézetek és doktori iskolák középkori történelemmel foglalkozó hallgatói a széles szakmai közönség előtt ismertethetik kutatási eredményeiket, elősegítve ezzel is a pályakezdő fiatalok további munkáját.

- A Debreceni Egyetem és jogelőd intézményei mindig otthont adtak a középkorkutatóknak, hiszen az intézmény indulása óta folyamatosan biztosított történész egyetemi professzori státuszt, köztük olyan európai hírű szaktekintélyeknek, mint Darkó Jenő klasszika-filológus – aki 1928-29-ben rektorként irányította az akkori Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet –, vagy a középkor történelmével is foglalkozó Rugonfalvi Kiss István, aki 1932-33-ban volt az intézmény első embere – fogalmazott megnyitójában Bárány Attila, a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője.

A Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének professzora hozzátette: a rendezvény elnevezésében a vándor kifejezés a szervezésben részt vevő középkorász intézmények közötti helyszínváltozásra utal, amelynek köszönhetően évenként mindig új városban találkozhatnak a témával foglalkozó történészek és ugyanezt a folyamatos változást jelképezi a mostani, debreceni rendezvényre készült programfüzet nyitóoldalán megjelenő, zarándokokat ábrázoló 14. századi freskórészlet is, érzékeltetve, hogy lesz folytatása a sorozatnak.

Ugyancsak a hagyományok szellemében, most is a konferenciát rendező intézményhez kötődő medievista – ezúttal Draskóczy István, az ELTE professor emeritusa – plenáris előadása nyitotta a kétnapos programot.

A tanácskozásra az ország szinte valamennyi doktori iskolájából érkeztek történelemtudományi, régészeti, filológiai, nyelvtudományi vagy irodalomtudományi doktori tanulmányokat folytatók, valamint több egyetem történelmi tanszékének graduális hallgatói is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három külföldi régész PhD-hallgatója angol nyelvű szekcióban ismertette kutatásait.

A rendezvényen mutatták be az előző – első – konferencia előadásaiból készült tanulmánykötetet, amelyet egy év múlva követ a Studia Mediaevalia Itinerantia-sorozat részeként a mostani prezentációk alapján összeállított második kiadvány is, ami 2025-ben a Pécsi Egyetemre tervezett III. Medievisztikai Vándorkonferenciára jelenik majd meg.

Sajtóközpont – BZs