- A mostani esemény folytatása annak a konferenciasorozatnak, amelynek korábban, 2018-ban és 2019-ben Karcag adott otthont, a folytatás azonban a járvány miatt váratott magára – mondta köszöntőjében Forisek Péter.
A DE BTK Történelmi Intézet Klasszika filológiai és Ókortörténeti Tanszékének docense, a rendezvény főszervezője kiemelte: a rendezvényen öt szekcióban több mint húsz előadás hangzott el, bemutatva az ókortól napjainkig a legújabb történelmi és néprajzi tudományos kutatások eredményeit, reprezentálva a magyar kulturális örökséget.
- A Debreceni Egyetem és a Györffy István Nagykun Múzeum hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolata mellett az együttműködés az oktatásra is kiterjed. A Karcagi Nagykun Református Gimnázium intézményünk partneriskolája, mindezen túl Karcag a felvételi eljárás során is jelentős bázist jelent az egyetem hallgatói utánpótlásában – fogalmazott megnyitójában Bartha Elek oktatási rektorhelyettes.
- A múzeumok, így Karcag múzeuma is az örökségek őrzője, amely a Debreceni Egyetemmel, az ország legkomolyabb muzeológiai képzőhelyével együttműködve járult hozzá ahhoz, hogy településünk felkerült és fenn is marad a tudomány térképén – mondta Szepesi Tibor, Karcag polgármestere.
Az esemény megnyitóján részt vett a karcagi születésű Fazekas Sándor korábbi vidékfejlesztési miniszter is, aki hangsúlyozta: a 20. századi magyar történelem titkai még jórészt feltáratlanok, ezért sok munka vár a történészekre.
- Minden tudományág, így a bölcsészettudomány számára is fontos a szakmai utánpótlás nevelése, amelynek részeként az egyetem feladata, hogy lehetőséget teremtsen a fiatal kutatók számára is kutatási eredményeik bemutatására, amelyre jó alkalom a mostani konferencia – emelte ki Barta Róbert, a DE BTK Történelmi Intézet igazgatója.
A szakmai tanácskozáson az érdeklődők megismerkedhettek – többek között – a honfoglaló magyarok kárpátaljai emlékeivel, a trianoni békeszerződés múzeumokban őrzött dokumentumaival, betekinthettek a csodarabbik és a vidéki zsidó közösségek világába, a Kádár-korszak alvilági kapcsolataiba, de a témák között olyan aktualitások is helyet kaptak, mint a múzeuminformatika szerepe COVID idején.
A konferencián a Debreceni Egyetem oktatói mellett előadást tartottak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat-DE Néprajzi Kutatócsoport tagjai, a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola hallgatói, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Szatmári Múzeum, a Debreceni Zsidó Kulturális és Tudományos Kutatóintézet kutatói, valamint két határon túli intézmény, az Eperjesi Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviselői is.
Az előadások anyaga – hasonlóan a korábban rendezett konferenciákon elhangzott előadásokhoz – hamarosan kötet formájában is megjelenik az egyetem és a múzeum gondozásában.
Sajtóközpont - BZs
