A tudományt ünnepelték a DE szolnoki campusán | DEBRECENI EGYETEM

Új díszpolgárt köszöntött Szolnok, a város Karikó Katalinnak ítélte oda a megtisztelő címet, melyet a 150 év öröksége és jövője című, egyben a tudomány egyetemes és szolnoki jelentőségét ünneplő eseményen adtak át a világhírű tudósnak.

Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem tudományos elnöke is köszöntötte Karikó Katalint és megjegyezte, hogy a díszpolgári cím adományozásával Szolnok jelképesen is hazafogadta a Nobel-díjas kutatót, majd hozzátette: a Debreceni Egyetem és a konferencián részt vett szakemberek a magyar tudomány kimagasló teljesítményét ünneplik.

- A mai alkalom különleges módon kapcsol össze múltat és jövőt. Jász-Nagykun-Szolnok megye fennállásának százötvenedik évfordulójára emlékezünk, a Magyar Tudomány Ünnepét tartjuk, és egy olyan kutatót köszöntünk, akinek munkája emberek millióinak életére volt hatással. Ez a rendezvény arra is választ keres, miként válhat egy térség szellemi öröksége a következő nemzedék erőforrásává. A díszpolgári cím ezért túlmutat a személyes megbecsülésen. Szolnok ezzel olyan tudóst állít példaként a fiatalok elé, aki itt született, a térség iskoláiban nevelkedett, majd a világ tudományos élvonalába jutott. A cím így arra is emlékeztet, hogy egy nemzetközi jelentőségű tudományos pálya akár egy vidéki iskola szakkörében is elkezdődhet - hangsúlyozta a Debreceni Egyetem tudományos elnöke.

Kun Ferenc méltatta a helyszínválasztást, kiemelve, hogy a DE Szolnok Campus az egyetem regionális küldetésének egyik fontos intézménye, jelenléte helyben teszi elérhetővé a magas színvonalú egészségtudományi és gazdasági képzéseket, az egyetemi életet pedig közvetlen, személyes tapasztalattá teszi a térség fiataljai számára, anélkül, hogy Debrecenbe kellene menniük.

- A fiatalok megtartásához perspektívára van szükség. Korszerű képzésekre, szakmai kapcsolatokra és olyan intézményi közegre, melyben a tehetség kibontakozhat. A Szolnok Campus azzal tölti be ezt a szerepet, hogy összekapcsolja a középiskolákat, a várost, a térség egészségügyi és gazdasági szereplőit, valamint a Debreceni Egyetem széles tudományos közösségét. Így erősödhet a régió megtartó ereje, így válhat reális életpályává, hogy a megszerzett tudás a térség fejlődését szolgálja - jelentette ki.

A tudományos elnök a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia szoros kapcsolatáról szólva elmondta, hogy az egyetem a kutatást összekapcsolja az oktatással, a tehetséggondozással és a régió kérdéseivel. Együttműködése az MTA Debreceni Területi Bizottságán keresztül, olyan szakmai közeget teremt, melyben a kiválóság elismerést, támogatást és új feladatokat kap.

- Az Akadémia és az egyetem közös felelőssége, hogy a tudomány nagy teljesítményei a szakmai közösségen túl is láthatóvá váljanak, és helyet kapjanak a közös emlékezetben. Ezt a célt szolgálva a Debreceni Egyetem tervei között szerepel olyan programsorozatok és attrakciók létrehozása, amelyek az átlagember számára is felidézik, milyen jelentős magyar hozzájárulások gazdagították az egyetemes tudományt. Ismeretterjesztő előadások, kiállítások és iskolai programok tehetik élővé a társadalom és a tudomány kapcsolatát, így terelve a fiatalokat a kutatói pálya felé.

Kun Ferenc hozzátette, hogy a konferencia előadói között nagy számban vannak olyan kiemelkedő kutatók, szakemberek és vezetők, akik Jász-Nagykun-Szolnok megyéből indultak, majd megjegyezte: Jász-Nagykun-Szolnok sokat adott és ma is sokat ad a magyar tudománynak. Ezt jelzik az előadók életpályái, a helyi intézmények eredményei és a program tudományterületi sokszínűsége.

A rendezvény keretében a térség közigazgatási múltjával, néprajzi kutatások eredményeivel, eltűnt levéltári iratok jelentőségével, a megye évszázados történelmi, kulturális és tudományos fejlődésével foglalkoztak, hangsúlyozva a tudomány jótékony hatásait a város és a régió jelenére és jövőjére vonatkozóan. Három szekcióban hallhattak a résztvevők beszámolókat egyebek mellett az utóbbi 150 évben végzett megyetörténeti kutatásokól, a megyei múzeum és a megye tudományos életében folytatott néprajzi kutatások szerepéről, a társadalmi integráció több évtizedes tapasztalatairól.

Sajtóközpont - BZ