A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Memoria Hungariae „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport tagjai rendszeres résztvevői és előadói a holland-magyar kapcsolatokkal foglalkozó konferenciáknak: 2008-ban Magyarország és Németalföld kapcsolata, 2012-ben Történetek a mélyföldről (magyar-holland kora újkori kapcsolatok), 2015-ben Németalföld emléke Magyarországon - magyar-németalföldi találkozási pontok, 2017-ben pedig - első alkalommal a Magyar-Holland Kapcsolatok Kutatócsoporttal közösen - Diplomata írók, író diplomaták címmel rendezett szakmai tanácskozásokon mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket.
- A mostani tanácskozás programja összhangban van a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elképzelésével, amely a magyar tudomány nemzetköziesítését tűzte ki célul. A Memoria Hungariae kutatás elsősorban a közép-európai térségre koncentrál, de vizsgálja térségünk egész Európára kisugárzó kapcsolati hálóját. Konferenciánk Európa egy kisebb, de kapcsolattörténeti szempontból annál jelentősebb térségére, Németalföldre koncentrál - mondta a hirek.unideb.hu portálnak Bárány Attila professzor, a kutatócsoport vezetője.
A gályarabok kiszabadításának 350. évfordulója alkalmából idén februárban első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal közösen szervezett Protestáns egyház- és kapcsolattörténeti konferenciát a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Holland-Magyar Kapcsolatok Kutatócsoportja és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Közép-Európai Reformáció és Protestantizmus Történeti Kutatóintézete.
- Ez az alkalom újból rávilágított arra, milyen régre nyúlnak vissza Közép-Európa és Németalföld kapcsolatai, ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne a témával kapcsolatos új kutatásokat a mostani szakmai találkozó keretében is bemutatni, de nem csupán a szigorúan vett történelmi, hanem egyben irodalmi, kulturális és nyelvészeti megközelítésből is – ismertette a konferencia egyik aktualitását Bozzay Réka, a DE BTK Germanisztikai Intézet Néderlandisztika nem önálló Tanszék vezetője.
A konferencián előadást tartottak a házigazda Debreceni Egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetem, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a Szegedi Tudományegyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Győr Megyei Jogú Város Levéltárának munkatársai.
A kétnapos rendezvény plenáris előadója Wilken Engelbrecht professzor Csehországból, az Olomouci Egyetemről (Palacký University Olomouc) érkezett, aki bár Hollandiában született, felmenői között morvák, sziléziai németek és erdélyi magyarok is találhatók. Ugyancsak plenáris előadást tartott Rick Honings, a Leideni Egyetem (Universiteit Leiden) Dutch Studies képzésének fiatal professzora, aki most járt először Debrecenben. Wilken Engelbrecht a középkori peregrináció és a devotio moderna kapcsolatát vizsgálta, Rick Honings pedig Nicolaas Beets holland író és a Debrecenben élt és oktatott Nagy Zsigmond leveleit mutatta be. Nagy műfordítóként Beets több művét ültette át magyarra, és ő lett volna az 1920-es években a debreceni egyetemen tervezett holland tanszék első vezetője is.
Pusztai Gábor (DE) a II. világháború alatt a Holland-Indiákon élt magyarok sorsát vizsgálta, Nagy Roland (ELTE) a magyar nyelvbe került holland jövevényszavakat ismertette. Bárány Attila Németalföldről származó klerikusok életpályáját vázolta fel, akik Luxemburgi Zsigmond idején kerültek Magyarországra, míg Pósán László (DE) a Németalföldről a török ellen vívott háborúkba érkező katonák és kíséretük történetét mutatta be.
- Kiváló személyes és szakmai kapcsolatok fűznek minket a résztvevőkhöz, hiszen közülük többen jártak már nálunk előadóként, oktatóként, emellett több közös projektben is részt vettünk. Wilken Engelbrecht professzor koordinálta a New-York-i Bloomsbury Kiadónál megjelent Socialist Transnationality in Translation című tanulmánykötetet, amely a holland irodalom recepcióját vizsgálja Kelet-Európában 1945-1990 között. A magyar vonatkozású tanulmányt a Néderlandisztika Tanszék docense, Pusztai Gábor írta. Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztika Tanszék vezetőjének kezdeményezésére készült el egy holland és magyar nyelvű kötet az első világháború utáni gyermekvonatokról, ebben Pusztai Gábor és Bozzay Réka is írtak tanulmányt. A leideni Dutch Studies-on már több mint három évtizede rendszeresen tanulnak debreceni hallgatók ösztöndíjjal, így különösen nagy öröm, hogy a tanszék vezetője most órákat is tart majd a Debreceni Egyetem holland szakos diákjainak, a konferencián pedig előadóként köszönthettük – sorolták a szervezők.
A két nap alatt elhangzott előadások anyagai még idén megjelennek a Zwischen Ostsee und Adria folyóirat különszámában angol és német nyelven.
Sajtóközpont - BZs