- A 400 milliárd forint 50 százalékát egészségügyre, 30 százalékát oktatásra, 20 százalékát innovációra, gazdaságfejlesztésre fordítanánk – jelentette ki a Kölcsey Központban tartott keddi tájékoztatón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.
Az egyetemi vezető kifejtette: a kormány már határozott például a Debreceni Autóipari Központ megvalósításához kapcsolódóan a Műszaki Kar fejlesztésére, a Kémia Épület rekonstrukciójára és a Járműlabor létrehozására vonatkozóan az egyetem Vezér utcai ipari parkjában. Ezek a beruházások akár már 2022-ben megkezdődhetnek. Jelentős közműfejlesztések, bővítések várhatók az Egyetem téri, a Böszörményi úti és a Nagyerdei campusokon, a Klinikai Központban, illetve már épül a lelátó bővítése a Dóczy utcai sportlétesítményben. A Balásházy János gimnázium és szakképző bővítése, fejlesztése szintén napirenden van. Az egyetem Főépületét előbb kívül, aztán belül is felújítanák, modernizálnák az energetikai rendszert, valamint növelnék a kollégiumi férőhelyek számát.
Bács Zoltán kiemelte, hogy korszerűsítenék a Nagyerdei körúton található, az orvosképzésnek helyet adó Elméleti Tömböt. A Böszörményi úton megújulhat a 40-50 éves A és B épület, valamint a Dóczy utcán a Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete. Az Arany János téri Iskolában szintén energetikai fejlesztést terveznek, valamint renoválnák a Kossuth Gimnázium bejárata mellett található romos épületet is.
A kancellár a tervezett egészségügyi beruházások között említette a sugárterápiás és a diagnosztikai eszközök fejlesztését, illetve a robotsebészet alkalmazását a klinikán. Gyermeksürgősségi központot alakítanának ki, és a családtervezést támogatandó javítanák a mesterséges megtermékenyítés körülményeit.
Bács Zoltán úgy fogalmazott, hogy Debrecen gyors tempójú fejlődésével, a lakosság számának várható emelkedésével növekszik az igény a koncentráltabb egészségügyi ellátásra, ezért új létesítménnyel segítenék a 100 éves pavilonrendszerben működő Klinikai Központot.
- Azt a célt tűztük ki, hogy tömbkórházat, vagy, ahogy mondják, úgynevezett szuperkórházat hozzunk létre, amely magában foglalja az összes műtéti szakmát, így nem kell épületek között szállítani a betegeket, mint most a klinikán. Az új létesítménybe szeretnénk koncentrálni a járóbeteg ellátást is – jelentette ki az egyetemi vezető. Hozzátette: a helyszín még nem dőlt el, erről Debrecen önkormányzatával is egyeztetnek, hiszen a szakmai stratégiai kérdéseken kívül mind a közlekedés, mind a közmű ellátás terén jelentős igények merülnek fel. A várhatóan 10 éves távlatban megvalósuló, 150-200 milliárd forintos beruházás tervezését 2024-ig szeretnék befejezni, ami forrás függvénye.
A kancellár a gazdaságfejlesztési, innovációs fejlesztések között említette az egyetem Vezér utcai ipari parkjában megvalósuló Nemzeti Oltóanyaggyárat, melynek kivitelezőjét hamarosan kiválasztják. Az épület ez év őszére elkészülhet, a termelés várhatóan – technológiai berendezések szállítási határidejétől is függően - egy éven belül indul, az ehhez kapcsolódó úgynevezett Pilot Labor már épül, és annak használata az idén megkezdődik.
Szintén az egyetemi Science Parkban kapna majd helyet a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, amelynek része lenne a gyakorlati képzést is szolgáló tablettázó és kapszulázó középüzem, illetve itt épülne meg egy környezetvédelmi izotóplabor is.
Az agrárképzés keretében elindítani tervezett állategészségügyi mérnökképzéshez kapcsolódva Állategészségügyi Központot alakítanának ki.
Szintén a tervek között szerepel egy Sporttudományi Kutató Fejlesztő és Innovációs Központ megvalósítása.
A Kartács utcai Park Hotel helyén UniGreen néven innovációs oktató szállodát és tanéttermet építene az egyetem. A DE beruházásait Debrecen önkormányzatával, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűléssel és a régióval összehangoltan tervezte és tervezi meg, és úgy is fogja végrehajtani.
– Az egyetem, mint regionális, sőt határon átnyúló hatású intézmény Debrecenen kívüli működési helyeit sem akarja elhanyagolni, így Hajdúböszörményben, Nyíregyházán, Szolnokon, Mádon és Tiszafüreden is várhatók fejlesztések – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a tájékoztatón arról számolt be, hogy a megyei fejlesztési dokumentumokban hét pontban határozták meg a Debrecennel közös céljaikat. Ezek a közlekedési hálózatok és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése; az életminőség javítása Debrecenben, a vízgazdálkodás, közmű és energia, a megújuló energia hasznosítása; gazdaság- és innovációfejlesztés; az oktatás és az egészségügy fejlesztése és a turisztikai fejlesztések.
Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, hogy a megyei fejlesztésekre 73 milliárd forint, Debrecen beruházásaira 43 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A következő időszak egyik legfontosabb céljának a közlekedési rendszer további fejlesztését és a gazdaság erősítését nevezte. Ugyancsak kiemelt szerepet kapna az oktatási, az egészségügyi és a szociális intézmények korszerűsítése. Hangsúlyozta, hogy a 2030-ig szóló városfejlesztési stratégia már olvasható és véleményezhető Debrecen Megyei Jogú Város honlapján.
Sajtóiroda - OCs
