Kanadai-magyar együttműködés a BTK-n

Sikeresen zárult a montreáli magyarság kutatására indított program első szakasza, amelynek eredményeit közösen ismertették a Concordia Egyetemen a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar és Magyarország Montreáli Főkonzulátusának munkatársai. A Kanadában június közepén rendezett eseményen azt is bejelentették, hogy tovább bővült a kutatásban résztvevők köre.

A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) és Magyarország Montreáli Főkonzulátusa 2023 év végén írt alá együttműködési megállapodást, amelynek legfőbb célkitűzése a montreáli magyar diaszpóra múltjának és jelenének kutatása, emlékeinek feltérképezése, megőrzése és tudományos bemutatása.

Az elmúlt hónapokban a projektbe partnerként bekapcsolódott a Concordia Egyetemen működő Centre for Oral History and Digital Storytelling, de számos montreáli magyar szervezet képviselője is aktívan hozzájárult az együttműködés első fázisának sikeréhez.

A helyszínen végzett kutatás, kapcsolatépítés, interjúk készítése és konferencia-előadások mellett a  legfrissebb eredményeket és a következő lépéseket június 13-án mutatta be a Concordia Egyetemen Venkovits Balázs, a DE BTK Angol-Amerikai Intézet igazgatója, a projekt debreceni vezetője és a főkonzulátus.

- A résztvevők sokszínűsége teszi igazán különlegessé a munkát, amelynek fontos pillére a Debreceni Egyetem Bölcészettudományi Karán a közelmúltban kanadisták, szociológusok, nyelvészek és könyvtáros kollégák részvételével alakult interdiszciplináris kutatócsoport – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Venkovits Balázs. 

Az intézetigazgató kiemelte: megkezdődtek a levéltári kutatások, az anyagok digitalizálása, a mélyinterjúk készítése és egy kérdőíves kutatás előkészítő munkálata is, amelyet nagyszerűen egészít ki a főkonzulátus szervezői és támogató tevékenysége, a Concordia Egyetem hozzájárulása know-how és eszközök formájában, illetve a montreáli magyar közösség aktív részvétele.

A projekt célja a montreáli magyarság csaknem száz éves történetének feldolgozása, a legfontosabb magyar vonatkozású helyszínek, terek, események beazonosítása és egy online elérhető, interaktív térképen való megjelenítése, ahol a látogatók az egyes helyek történetével interjúrészletek, archív dokumentumok, felvételek és történeti leírások révén ismerkedhetnek meg. Emellett kiemelt szerepet kap a montreáli magyarság történetének, migrációs, integrációs, akkulturációs stratégiáinak tudományos vizsgálata.

A bemutatón a magyar közösség számos képviselője mellett jelen volt és üdvözölte a résztvevőket Pritz Helga főkonzul, Barbara Lorenzkowski, a Concordia Oral History (elbeszélt történelem) központjának vezetője és Francesca Scala kutatásért és graduális képzésekért felelős dékánhelyettes.

Pritz Helga főkonzul elmondta: nem csupán lélekszámát, de történelmét tekintve is jelentős a kanadai diaszpóra a magyar nemzettudat számára. Ez a közösség különböző korszakokban érkezett, különböző térségekből, hiszen az első világháborút követően már jelentős a szomszédos országokból ide emigrált magyarok száma is. Ápolta, sokszor újrateremtette hagyományait, és gyökereit megőrizve tudott értéket nyújtani a befogadó új haza számára is.

- Közös feladatunk, hogy ezeket az emlékeket, értékeket őrizzük s továbbadjuk, ezért kiemelten fontos a montreáli magyar főkonzulátus számára a Szent István Bálok hagyományából kiinduló, később a kivándorlást szélesen kutató, multidiszciplináris, több éven át tervezhető, tudományos és laikus közönség számára is népszerűsítő eredményeket kínáló projekt – hangsúlyozta a főkonzul.

A kutatómunka már tavaly, az együttműködési megállapodás aláírását követően elkezdődött, amelyhez hamarosan csatlakozott a Concordia Egyetem is.

- A város magyar-kanadai közösségének tagjai nagy örömmel fogadták ezt a projektet, és szívesen osztották meg velünk emlékeiket és élettörténeteiket. Érdeklődve hallgattuk az ételek családi és közösségi kötelékek építésében és ápolásában betöltött fontos szerepéről szóló beszámolókat, valamint a kitelepülésről, a túlélésről, az újrakezdésről, a kemény munkáról, a szenvedésről és az örömről szóló történeteket egyaránt – mondta Barbara Lorenzkowski.

Sonya Di Sclafani, a Concordia Egyetem mesterszakos hallgatója az esemény részeként mutatta be induló kutatási projektjét, amely a migrációs folyamatokat női szempontból és az ételek szerepének szemszögéből vizsgálja, magyar kontextusban.

A kutatás eddigi eredményeit hamarosan a nagyközönség is megismerheti. A projekt első kiadványát az Angol-Amerikai Intézet által szervezett Debrecen University Symposium októberi konferenciáján mutatják be.

Sajtóközpont - BZs